A 2019/20-as szezon után, sok-sok évet követően hagyta el a Paks együttesét Bartha László, aki ezt követően volt a PMFC, a KTE, a Kozármisleny, a Dunaföldvár és a Szeged labdarúgója is. A 39 éves futballista erre az idényre visszatért Paksra - igaz, már a második csapatba. Bartha nemcsak játékosként, de utánpótlás-edzőként is segíti a klubot.
- Paks nem az egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb állomás. Miután elkerültem a klubtól, nem nagyon találtam a helyemet. Ez abból is látszik, hogy az előző csapataimnál mindenhol csak egy évet töltöttem, míg a Szekszárdnál két szezont is.
Persze történtek pozitív dolgok is ezalatt az idő alatt, de a távozás egy olyan törést okozott bennem, amelynek sokáig ittam a levét, és nehezen tudtam belőle kijönni. Boldog vagyok, hogy visszatértem, ráadásul nemcsak utánpótlásedzőként, hanem a tartalékcsapatunk játékosaként is.
- Egy bajnoki mérkőzést tudtam játszani, azonban most egy kisebb sérüléssel küzdök. Remélem, ezzel letudom az idei sérülésemet, és utána folyamatosan – persze a visszajátszók függvényében – tudom segíteni a fiatalok munkáját.
Bartha edzői szerepéről is beszélt.
- Mindent szeretnék nekik átadni abból, amit én megtapasztaltam, legyen szó akár szakmai, akár mentális dolgokról. A mentális részt én ugyanolyan fontosnak tartom, mint azt, hogy valaki mennyire tud focizni.
Ha nem a megfelelő korban adagolják a versenyeztetést – gondolok arra, hogy túl korán kezdenek elvárni olyan dolgokat a gyermektől, amiket még nem kellene –, akkor hiába lenne valaki jó játékos, ha a mentális rész hiányában nem tudja magából kihozni a maximumot. Erre a részére kiemelten próbálok odafigyelni náluk.
- Az, hogy ilyen korban melyik srácból lesz NB I-es, NB II-es, válogatott vagy akár nemzetközi szintű játékos, azt persze még korai kijelenteni, és én sem vagyok az a típus, aki ezt meg akarja mondani. Hosszú idő áll még előttük. Próbálom mindig felhívni a figyelmüket arra, hogy a szorgalomnál és az alázatnál kevés fontosabb dolog van a futballban. Lehetsz te nagyon tehetséges, de ha megelégszel ezzel, és nem teszel meg mindent annak érdekében, hogy másnap is egy kicsivel jobb legyél, akkor nem fogsz tudni előrelépni.
Ha választanom kéne, talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit át szeretnék adni nekik. Az utánpótlásunkra jellemző, hogy olyan játékosokat fejlesztünk, akik értik a játékot. Nem joystickkal kell irányítani őket, és nem az a cél, hogy csak egy bizonyos játékrendszerben tudjanak jól futballozni. Értsék a játékot, és tudjanak alkalmazkodni az adott szituációhoz.
