A csakfoci.hu még a múlt héten vette fel a kapcsolatot az MLSZ-szel annak kapcsán, hogy a szövetség járuljon hozzá ahhoz, hogy Magyarországon a profi játékvezetők nyilatkozhassanak, elmondhassák véleményüket a nyilvánosság előtt, és az újságírók kérdéseket tehessenek fel nekik.

Levelünkre hosszabb várakozás után kaptunk csak választ, de az együttműködés helyett inkább csak kioktató jelleggel – ennek kapcsán itt tettük közzé a választ és reakciónkat-kérdéseinket is.

A magyar szövetség eddig elég egyértelmű jelét adta tehát annak, hogy nem kíván változtatni az eddigi gyakorlaton, így a hazai média képviselői is hiába várnak arra, hogy egy-egy profi NB I-es bírót megkérdezhessenek az aktuális mérkőzések és ítéletek kapcsán - ahogy azt például külföldi élbajnokságokban szokás.

Alábbi cikkünkben mindössze az elmúlt pár év kiemelt visszhangot kapott eseményeit gyűjtöttük össze, az európai TOP-bajnokságokat és két fontosabb tengerentúli példát is figyelembe véve.

Németország: "Azt hittem, volt kontakt a játékosok között, pedig úgy néz ki, hogy nem"

A Bundesligában elég a hétvégéig visszatekintenünk, hogy játékvezetői reakciót találjunk. Christian Dinger ráadásul a meccset közvetítő televízióban, a ZDF-en mondta el ítéletéről a véleményét, nem sokkal a lefújás után. A Mönchengladbach-Hannover 96  (2-1) meccs a 93. percben dőlt el, egy 11-essel. A játékvezető a büntető megítélése után jelezte, hogy videón is megnézné az esetet. Mint kiderült, Wolfgang Stark, korábbi FIFA-játékvezető szólt a fülére, hogy a döntés véglegesítése előtt nézze vissza a történteket. Közel 2 percig állt a játék, majd Dinger megerősítette az ítéletét. A lefújás után pedig odaállt a kamerák elé, és kommentálta is, ami történt.

- Számomra egyértelmű volt, hogy szabálytalanság történt és tizenegyest kell ítélnem, de elbizonytalanodtam egy kicsit, amikor a fülemre szóltak - idézik a bíró lefújás utáni mondandóját. - Minden lehetséges kameraállásból visszanéztem a történteket, örülök, hogy jelzett a videóbíró, mert így száz százalékig biztos lehetek a döntésemben.

Németországban mindez aligha szokványos, a korábbi időszakban akár 2-3 fordulónként akadt rá példa, hogy a játékvezető a közvetítés után a televízióban beszéljen az ítéletéről. Így tett például 2016 áprilisában Tobias Stieler játékvezető is, bocsánatot kérve azért, hogy 11-est ítélt Arturo Vidal műesését követően (az FTC jelenlegi játékosa, Janek Sternberg volt akkor a szenvedő fél egyébként), a bajorok és a Werder Bremen kupaelődöntőjén.

- Sajnálom. Túl gyorsan történt minden, de jól láttam a szituációt. Azt hittem, volt kontakt a játékosok között, pedig úgy néz ki, hogy nem... - nyilatkozta az ARD-nek a bíró, aki a meccs után a riporterekkel együtt nézte meg élő televíziós adásban a szituáció felvételét.

Hogy pontosan hogyan is fest e téren a németországi helyzet, arról a csütörtöki nap folyamán exkluzív anyaggal jelentkezik majd a csakfoci.hu!

Spanyolország: "Nem láttam mi történt, a segítőm is takarásban volt"

A spanyol Alejandro Hernadez Hernandez júniusban nyilvánosan is elismerte nagy hibáját és bocsánatot két a Barcelonától, amiért a katalánok Betis elleni, még korábban lejátszott bajnokiján egy nyilvánvaló góltól megfosztotta – alapvonali segítőjével együtt – a katalánokat. Aleix Vidal megpattanó beadása közel egy méterrel túljutott a sevillai csapat gólvonalán, de a bíró nem ítélt gólt, így könnyen elképzelhető, hogy két ponttól fosztotta meg a Barcelonát, amely a 90. percben egyenlített akkor.

- Elég egyértelmű volt a helyzet, de hozzá kell tenni, hogy hárman is köztem és a labda között álltak, így nem láthattam tisztán, mi történt. Megértem az emberek dühét is, de egyszerűen nem láthattam mi történt, túl gyorsan történt minden, és a segítőm is takarásban volt. Erre a meccsre elég rossz szájízzel gondolhatok vissza, és az ilyen hibák benned maradnak – fogalmazott nyilvánosan a Movistar+ futballra szakosodott TV-műsorának a spanyol bíró.

Olaszország: "A védő lába a 16-oson kívül volt, ez megtévesztett”

2016 áprilisában, a Bajnokok Ligájában is "nyilvános beismerő vallomást" tett egy játékvezető, miután egy teljesen egyértelmű 11-est felejtett el befújni kezezésért a Barcelonának – csak szabadrúgást adott –, ezzel a katalán csapat búcsúzott a sorozattól az Atlético elleni, madridi visszavágón. Az olasz Nicola Rizzoli – nem mellesleg napjaink egyik legismertebb és legjobb bírója –  a RAI-nak beszélt az esetről, hozzátéve, hogy sokat segített volna például, ha már a rendelkezésére áll a videóbíró.

- Sajnos a védő lába a 16-oson kívül volt, és ez megtévesztett. Egy ilyen hiba nem fordulhatott volna elő a megfelelő technikai segítséggel. Szerintem a 93. percig jó munkát végeztem a pályán – mondta a rendkívül nézett olasz TV-csatornának Rizzoli.

Franciaország: "A játékvezető is egyetértett abban, hogy elsietett ítéleteket hozott"

Franciaországban még arra is akad példa, hogy a játékvezetői bizottság kommentált egy játékvezetői döntést. Mario Balotelli két sárga lapját követően eltiltást kapott a francia szövetségtől a Nice és a Lille tavaly őszi bajnokiját követően, de miután a csatár klubja fellebbezett és megnézték a felvételt, eltörölték a büntetését. A játékvezetőket felügyelő grémium kommentálta is az egész folyamatot.

- Olivier Thual is megnézte a felvételeket és egyetértett abban, hogy elsietett ítéleteket hozott a sárga lapokkal, nem kellett volna kiosztania azokat. Ezt a fegyelmi bizottság előtt, rögzítve is elismeri, ha ezt a bizottság elfogadja, megteszik a szükséges lépéseket – mondta a francia játékvezetők technikai igazgatója, Pascal Garibia a L'Equipe c. lapnak, közvetve és nyilvánosan vállalva a bírói hibát.

Európán kívül is ez a szokás

Ahogy a fenti esetek mutatják, a TOP-bajnokságok közül Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban nem jelent különösebb problémát kommentálni a nagy vitát kiváltó eseteket, a feltörekvő futballpiacokon pedig már eleve így alakítják a "játékszabályokat".

Az Egyesült Államokban, illetve Kanadában, azaz az MLS-ben hagyománya van a nyilvános vitáknak és beszélgetéseknek, ha egy-egy kétes ítélet születik, ott ebben a bírók, a szövetségi vezetők, a klubok, sőt, még a szurkolók is részt vehetnek – állandó médiafigyelem mellett. Például a 2015 júliusi Montreal-Toronto bajnokin végigkövettték a bíró, az ír Alan Kelly napját és meccsét, méghozzá úgy, hogy bent volt vele az öltözőben is hazája egyik lapjának forgatócsoportja.

Ausztráliában például ugyanazt az elvet követik, mint Németországban: a játékvezetők rögtön az élvonalbeli meccsek után nyilatkozhatnak a médiának, akár élő közvetítésben is, ahol a riporterek a vitatott esetekről, ítéletekről is kérdezhetik őket. Ebben egyezett meg a liga vezetősége és a találkozókat közvetítő Fox Sports ugyanis.

Angliában már a bíróknak sem tetszik, ami itthon is zajlik

A szigetország szövetségének és bírói testületének - részletek lejjebb - szigora ellenére az FA úgy döntött februárban, hogy nyilvánosságra hozza az Arsenal-Burnley bajnoki bírói jelentését, miután Arséne Wenger, az Ágyúsok menedzsere négy meccsre szóló eltiltást kapott a negyedik játékvezető megsértése és meglökése miatt. Anthony Taylor így írta le az esetet:

"Miután büntetőt ítélt a játékvezető a csapata ellen, a mérkőzés 92. percében, Wenger úr elhagyta a számára kijelölt technikai zónát, hogy elmondhassa nekem, nem ért egyet az ítélettel. Mielőtt bármit is mondott volna, jeleztem neki, hogy „gondolja át alaposan, mielőtt bármit is mond nekem”, ő erre azzal válaszolt, hogy „tisztességtelen vagyok”. Ezt én úgy értelmeztem, hogy a menedzser megkérdőjelezte az én és a játékvezető, John Moss pártatlanságát és tisztességét, és jeleztem Wenger úr felé, hogy ez a kijelentése elfogadhatatlan, erre úgy válaszolt, hogy „b*jak meg”, ezt pedig még egyszer elismételte. Miután a Burnley elvégezte a büntetőt és mielőtt a játék folytatódhatott volna, informáltam a bírót a történtekről, és arról, mit Wenger úr mondott, erre ő azonnal elküldte a technikai zónából az edzőt” – fogalmazott a negyedik bíró a nyilvánosságra került jelentésében.

Magyarországhoz hasonlóan egyébként a Premier League-ben sem nyilatkozhatnak az ítéleteik kapcsán a bírók, szigorúan tiltja ezt a helyi profi játékvezetők testülete (a 2001-ben létrehozott PGMOL) és annak feje, Puhl Sándor helyi megfelelője, Mike Riley. Bár sokan – többek között három korábbi kiváló spori, Graham Poll, Keith Hackett és Mark Halsey – próbáltak már hatni a bírói grémiumra ez ügyben, a nyilvánosságot is felhasználva, az angol testület – a magyarhoz hasonlóan hajthatatlannak bizonyult ezidáig.

"A játék nem létezhet játékvezetők nélkül, de a bírók mégis különálló szigetet képeznek a sportágon belül. Soha nem lehet hallani, hogy egy-egy bíró megvédhetné magát nyilvánosan, vagy akár kísérletet tehessen arra, hogy elmagyarázza ítéletét. A játékvezetői testület egyirányú utcát hozott létre, csak a saját érdekeit figyelembe véve azzal, hogy a bíróknak nem engedélyez semmiféle kapcsolatot a médiával" - írta az angliai helyzet kapcsán 2016-ban a tekintélyes The Guardian. Ismerős?