Komoly piaci lehetőségeket látna a térség egyik legnagyobb csapata, a Crvena Zvezda egy közös, szerb-magyar-román-bolgár liga létrahozásában. Erről a belgrádi klub, illetve a helyi liga igazgatója, Zvezdan Terzic beszélt nemrég, és szavai a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés idején - amely a labdarúgást is komolyan érinti - különösen aktuálissá váltak a szerbiai Kurir cikke szerint.
Terzic szerint ugyanakkor a többi volt jugoszláv tagköztársaságot, a horvátokat, szlovénokat, bosnyákokat nem lehet bevonni a projektbe biztonsági okok miatt.
- 25 év telt el a háború óta, de az a liga, amelyben a volt jugoszláv csapatok ott vannak együtt, aligha jön már létre. Még mindig nagyon erős az emberekben a gyűlölet, sem mi, sem a többi ország nem áll készen erre - mondta a klubvezető, hozzátéve ugyanakkor, hogy
a magyarokkal, románokkal és bolgárokkal igenis elképzelhető egy közös bajnokság. Terzic szerint mindegyik ország 4-4 csapatot indíthatna a ligában - arra nem tért ki, hogy az első indulókat mi alapján választanák ki - és a 12 csapatos bajnokságból 8 kvalifikálhatná magát az európai kupákba.
Az igazgató kiemelte: egy összesen 50 milliós piacról van szó, amely pénzügyi (lásd például a televíziós bevételeket) és marketing szempontból is komoly lökést adhatna az érintett kluboknak. A belgrádi vezető azt is hozzátette, hogy a járványt követően arra is komoly remény lehet, hogy zsúfolt lelátók előtt lehet majd lejátszani ezeket a regionális bajnokikat, rangadókat.
A lehetséges mezőny a szerbek szerint
A szerbiai Kurir Terzic szavai alapján meg is próbálta összeállítani a leehtséges mezőnyt. E szerint a szerbektől a korábbi BEK-győztes Crvena Zvezda, a Partizan, a Vojvodina és a Topolya csatlakozhatna az erőviszonyok, illetve a helyezések alapján. Romániából a bukaresti FCSB (az egykori Steaua) és Dinamo mellett a kolozsvári CFR és a craiovai Universitatea, valamint a Botosani merülhetne fel indulóként.
Bulgáriában a Ludogorec kiemelkedik a mezőnyből, így neki is minden bizonnyal helye lenne a "szuperbajnokságban), mint ahogy a CSZKA és Levszki Szófia, valamint a Lokomotiv Plovdiv, a Beroe és a Szlávia Szófia is szóba jöhetne indulóként.
Ami pedig a magyar klubokat illeti: a lap megemlíti, hogy a körülményeket és stadionokat tekintve hazánk futballja kiemelkedik a térségben, 10-20 ezres, komoly és modern létesítmények sora áll a csapatok rendelkezésére. A szerbek szerint a tradíciók és szurkolók száma alapján a Ferencváros, a MOL Fehérvár FC, az Újpest és a Honvéd lehetne a legideálisabb jelölt a közös ligába, de megemlítik az új és egyre erősebb kihívókat, a Mezőkövesdet és a Puskás Akadémiát is.
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy mint a korábbi, hasonló ötleteknél, terveknél is az UEFA szava dönhet majd leginkább, az európai szövetség pedig mindezidáig komolyan ellenezte a közös bajnokságok indítását.
Regionális bajnokság? - nem ma kezdődött az ötletelés
Nem először merül fel egy közös, regionális bajnokság ötlete, a korábbi években több esetben is felvetődött már hasonló terv a Balkánon, illetve a térségben. Nem egy ízben szó volt arról, hogy a magyar NB I klubjai is csatlakozhatnának egy hasonló kezdeményezéshez, de az ötlet és az elméleti javaslat szintjén túl nem igazán jutottak a felek.
2008-ban az ELTE egyik adjunktusa, Szijártó István vetette fel például, hogy magyar, szlovák, szlovén, osztrák, esetleg horvát és szerb csapatok vegyenek részt az úgynevezett “Közép-európai Labdarúgóliga” küzdelmeiben, 2010 közepén pedig egy ausztriai lapban, a Der Standardban cikkeztek arról, hogy egy határokon átívelő nemzetközi bajnokságot kellene életre hívni osztrák, magyar, cseh, szlovák, szlovén és horvát csapatok részvételével.
2010-ben aztán az eddigi legérdekesebb és legnagyobb szabású ötlet pattant ki a régió egyik legnagyobb klubjának elnöke fejéből. Vladan Lukic, a Crvena Zvezda első embere szerint ahhoz, hogy a térség, közelebbről a horvát és a szerb labdarúgás komolyabb szinten tudjon fejlődni, szükség lenne egy közös adriai ligára, amelyben a szerb és horvát együtteseken kívül magyar, bolgár, görög, ukrán, orosz és román csapatok is részt vennének.
2011-ben, a 2012-es Európa-bajnokság sorsolásán a valaha volt legjobb Eb-tizenegybe is beválasztott Dragan Dzajic (65 éves, 85-szörös jugoszláv válogatott, Eb-ezüstérmes és 5-szörös jugoszláv bajnok a Zvezdával) szerint érdemes lenne megfontolni egy regionális liga megszervezését, amelynek elsősorban délszláv csapatok lehetnének a résztvevői, de akár az egész térséget, így a magyar csapatokat is bele lehetne vonni a “szuperligába”.
2016-ban a Balkáni Liga létrehozását sürgette Ivica Iliev, a Partizan Belgrád sportigazgatója, a terv pedig egyfajta válasz volt az UEFA, ismét a topligákat (angol, spanyol, német, olasz) előnyben részesítő, a Bajnokok Ligája átalakítását megcélzó rendelkezéseire. Ugyanebben az évben és ugyanezen okból egyébként annak a lehetősége is felvetődött, hogy legkorábban 2021-ben elindulhat az új, észak- és nyugat-európai klubokat tömörítő szuperliga, amelyben dán, holland, belga, skót, svéd és norvég csapatok is részt vehettek volna, ha a tisztázódnak a körülmények és a lehetőségek. Ez egyelőre elmaradt.
2017-ben aztán hivatalos lépések is történtek a térségünkben: Zágrábban került sor egy találkozóra a futballszövetségek képviselői között, ahol a házigazda Horvátországon kívül Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia küldöttei vettek részt az egyeztetésen. A téma és az összefogás célja, hogy a klubok szintjén létrejöjjön egy kelet-európai férfi és női utánpótlás-bajnokság, mely rengeteg nemzetközi tapasztalathoz és fejlődési lehetőséghez juttatná a fiatal tehetségeket. Egyelőre azonban ebből sem lett semmi.
Nemrég, már 2020-ban pedig Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi DAC tulajdonosa vetette fel, hogy a járvány és gazdasági válság miatt eljött az ideje annak, hogy elgondolkodjanak például egy magyar-szlovák, vagy szlovák-cseh közös bajnokságon, amelyek komolyabb bevételekkel kecsegtetnének a mostani helyzethez képest.
