A román válogatott újabb világbajnoki szereplést szalasztott el, miután az isztambuli pótselejtező-elődöntőben 1-0-ra kikapott Törökországtól, így a következő, 2030-as vb idején már 32 év telik el Románia legutóbbi világbajnoki részvétele óta.
A törökök (és a szlovákok) elleni kudarc után egyre többen bírálják a Román Labdarúgó Szövetség által bevezetett U21-es szabályt is, amely kötelezően fiatal játékosok szerepeltetését írja elő. Több korábbi válogatott játékos is azt kéri, hogy töröljék el ezt a kényszert.
Hogyan működik a román és a magyar szövetség szabályozása?
A 2025/2026-os idényben lépett életbe a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) szabályozása, amely az úgynevezett 5+6-os elv betartását írja elő a Szuperliga klubjai számára. A rendelkezés értelmében minden mérkőzésen legalább öt olyan játékosnak kell végig a pályán lennie, aki jogosult lehetne a román válogatottban szerepelni, és közülük legalább egynek U21-es korosztályúnak kell lennie.
Fontos ugyanakkor, hogy az előírás nem vonatkozik minden egyes találkozóra kötelező jelleggel: a kluboknak az idény mérkőzéseinek legalább 75 százalékában kell megfelelniük a szabálynak. Amennyiben egy csapat ezt a küszöböt nem teljesíti, jelentős pénzbírságra számíthat, amely akár a 150 ezer eurót (azaz a közel 60 millió forintot) is elérheti.
Mint ismeretes, itthon az MLSZ-nek is létezik egy hasonló ajánlása: a 2025/2026-os szezonra vonatkozó "magyarszabály" (vagy 4+1-es ajánlás) értelmében az NB I-es kluboknak mérkőzésenként legalább öt hazai nevelésű játékost kell a pályán tartaniuk végig, akik közül legalább egy 2005. január 1. után született fiatal. A szabály betartása nem kötelező, de 500 millió forintos extra támogatást jelent a kluboknak, és a kiemelt akadémiákkal rendelkezőknek két fiatalt kell szerepeltetniük.
A román válogatott korábbi játékosa, a jelenleg a Poli Iași edzőjeként dolgozó, magyar származású Selymes Tibor szerint a román szabályt módosítani kellene – mégpedig a magyar modell alapján.
- Ha nincs folytonosság, ez az U21-es szabály nem működik. Tegyük fel, hogy egy 18–20 éves játékos a másodosztályban játszik, majd kikerül a korosztályból, de nincs meg a szintje a továbblépéshez – akkor nem értünk el semmit. Elpazaroltunk két évet két játékossal, és kezdhetjük elölről mással. Kellene a folytonosság. Minden játékosnak a tudása alapján kellene játszania, ahogy a mi időnkben is volt. Én például már 18 éves korom előtt az első osztályban futballoztam. Ez azt jelenti, hogy volt hozzá kvalitásom, és az edzők bíztak a fiatalokban. Ha valaki nem üti meg a szintet, akkor hiába fiatal, nem fog segíteni – mondta a korábban Debrecenben és Szombathelyen is futballozó Selymeș.
Az 55 éves szakember szerint a magyar rendszer jobb ösztönző eszközöket alkalmaz:
- Teljesen másképp kellene gondolkodni. A szomszédos Magyarországon például pénzzel motiválják a klubokat: ha három-négy fiatalt játszatnak, támogatást kapnak. Ugyanez igaz arra is, ha magyar játékosokra építenek. Természetesen lehet külföldiekkel is játszani, de akkor a klub elesik bizonyos pénzügyi támogatásoktól. Meg kell találni a megfelelő megoldást. Ha egy fiatal folyamatosan lehetőséget kap, teljesen másképp fejlődik. Én így képzelem el ezt a szabályt – tette hozzá.
