Eredmények

2013 október 23-án nevezték ki Nebojsa Vignjevicet az Újpest kispadjára. Az akkor 45 éves szerb szakember – aki játékoskorában is megfordult hazánkban, méghozzá Tatabányán – egy elég gyenge periódusban lévő együttest vett át, hiszen a Megyeri útiak kiesőhelyen álltak az OTP Bank Ligában. Vignjevic első körben az akkori idény végéig kötelezte el magát a lilákhoz. Végül mintegy hat és fél éven át irányította csapatát.

Az első és megrázó élményem az volt, amikor megláttam a tabellát… tudtam, hogy mostanában nem ment annyira jól a csapatnak, de azt nem gondoltam, hogy ekkora a baj. Aztán amikor a láttam a csapatot, megnyugodtam, mert az látszik, hogy ebben a csapatban igenis megvan a minőség ahhoz, hogy ennél sokkal jobban szerepeljen – mondta első, a csakfoci.hu-nak adott interjújában a tréner.

Az elmúlt hetekben történtek fényében érdekes az is, mit mondott akkor a szerb annak kapcsán, hogy kieshet-e csapata az NB I-ből.

Ez az én fejemben meg sem fordul, aki ezen gondolkodik, annak nem való az edzői pálya szerintem. Tudom, hogy matematikailag közel vagyunk a tabella aljához, de ez nem érdekel, én mindig fölfelé nézek. Biztos vagyok benne, hogy a csapat mindent megtesz majd azért, hogy a hátralévő meccseken minél több pontot gyűjtsön majd – tette hozzá.

És az Újpest valóban el is indult felfelé Vignjeviccsel a pontok számában is, a végül 258 tétmeccsen (és 207 bajnokin – ez rekord a külföldi edzők között) a kispadon ülő szakvezető rögtön első évében kupagyőzelmet ünnepelhetett (ezt megismételte aztán a 2017/2018-as idényben is), 2014-ben pedig a Szuperkupát is megszerezte. 2018 tavaszán a bajnoki bronz és az ezzel járó Európa Liga-indulás is az Újpestté lett, amelynek ez a helyezés lett végül a csúcs az edző érájában.

Vignjevicet sokáig csapata játékstílusa miatt is sok dicséret érte, a főként a 4-2-3-1-es (vagy a 4-1-4-1-es) felállást preferáló szakember a fegyelmezettsége, labdabirtoklásra és azért a támadófocira helyezte a hangsúlyt, csapata pedig az utóbbi években egyike volt azon együtteseknek, amelyek jobbára domináltak a pályán, igyekeztek irányítani az eseményeket, még ha ez a domináns stílus az utóbbi időszakban már egyre kevésbé járt eredménnyel.

Vignjevic bajnoki összmérlege tulajdonképpen pozitív (73 győzelem, 68 döntetlen és 66 vereség), de sok olyan nyerhető mérkőzés volt, amelyet végül maximum döntetlenre tudtak hozni a lilák és sok kritika érte a szerbet a vártnál több döntetlenért is.

Elmaradt végül a sokáig várt aranyérem is, amelyről sokszor beszélt Vignjevic újpesti korszakában. A szakember szinte évről évre úgy készült, hogy végre versenyben lehet a legjobb csapatokkal és beleszólhat az első helyért folyó csatába is, ám végül egyik idényben sem tudott olyan csapatot építeni, amelynek erre reális esélye lehetett volna.

Derbik

A szerb sokáig meglévő pozitív megítélését jól jellemezte, amikor a legnagyobb rivális Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor is dicsérettel illette az edzőt még 2016-ban. “Olyan karakter, aki nehezen viseli a vereséget, de fair playben, a sportban való viselkedésben egyébként csillagos ötös, kifejezetten példamutató” – fogalmazott az FTC első embere.

Nagyon örülök, ha így gondolja, köszönöm neki. Azt gondolom, teljesen nyilvánvaló, milyen erős a rivalizálás az Újpest és a Fradi között, milyen a derbi, ezt magam is hallottam korábban és már magam is megtapasztalhattam, mióta itt vagyok. Mint ahogy azt is, milyen tisztelettel bántak velünk a Ferencvárosnál, és ezt a tiszteletet mi is mindig megadjuk a legnagyobb riválisnak. Szerintem ez nagyon fontos dolog és egy üzenet a szurkolóknak is, a rivalizálás mellett nagyon fontos a nagy ellenfél tisztelete is, mindkét oldalon – válaszolt Kubatovnak a csakfoci.hu oldalán Vignjevic.

A szerbet – mint általában az Újpest edzőit – nagyban meghatározta, hogyan szerepelt csapatával a Fradi elleni derbiken. Vignjevic összesített mérlege nem túl fényes, hiszen a 20 rangadójából 11-et is elveszített és csak 3-at nyert meg, ugyanakkor kevés kivétellel mindig nagyon megnehezítette az örök rivális dolgát. Vignjevic legnagyobb sikere e téren 2015 decemberében következett be, amikor csapatával 1-0-ra győzni tudott a Groupama Arénában, több mint 17 ezer szurkoló előtt, de a két 2016-os, Üllői úti csatán sem kapott ki az Újpest az FTC otthonában (2-2, 3-3), sőt, az újabb győzelemtől sem állt messze.

Más kérdés, hogy az utóbbi 12 derbin Vignjevic egyszer sem vezette győzelemre csapatát, az utóbbi három rangadón pontot sem szereztek a lilák, akik mostanra azért pontokban és játékban is messzire kerültek legnagyobb ellenfelüktől.

Átigazolások

– Annak mondjuk örülök, hogy német vagy csak németül beszélő játékosunk nincs legalább, ilyen tolmácsra így nincs szükségünk. A spanyol ajkú játékosunk csak azt tudja angolul, hogy “Coca Cola”, az egyik francia ajkú csak azt hogy “yes”, de nem vagyok biztos benne, hogy ilyenkor nem a „nemre” gondol. Kosovic viszont angolul tud, vele beszéltem már… Az orvosom azt mondta, hogy picit több gyógyszert kell szednem emiatt majd… – Vignjevic tulajdonképpen első átigazolási időszakában, 2014 telén megfogalmazta, mi is várt a lilákra a piacon és az öltözőben az elkövetkezendő években.

Az Újpest igazi nemzetközi együttessé vált Roderick Duchatelet tulajdonos nemzetközi kapcsolatainak és üzletpolitikájának köszönhetően, de a szerb edzőnek is volt azért jócskán beleszólása abba, kik érkeztek a csapathoz. Az üzletember és a tréner sokszor közösen döntöttek az érkezőkről, de voltak azért bőven olyan esetek is, amikor Vignjevicnek „hozott anyagból”, kimondott “zsákbamacska-típusú” futballistákat kellett (volna) felépítenie. Amolyan “húzd meg-ereszd meg” játékot játszottak át éveken át. Vignjevic partner volt Duchatelet átigazolási politikájában, de ha már nagyon égett a ház, és követelőzni kezdett a szerb szakember, akkor a belga tulajdonos is engedett olykor, így kapott olyan játékosokat, amilyeneket ő kért.

Az elsősorban a belga vonalról érkező, jobbára afrikai származású légiósok között volt, aki kimondott erősítést jelentett – gondoljunk csak Diagnéra, Diarrára vagy akár a most is Újpesten futballozó Obinnára – de bőven akadtak olyan igazolások is, akik kevésbé, sőt, egyáltalán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A legjobb (vagy épp legrosszabb) példa erre Lacina Traoré volt, aki komoly pedigrével került a Megyeri útra, de hibás igazolásnak bizonyult – ezt Vignjevic is elismerte honlapunknak -, és dicstelenül is távozott.

A szakember nemzetiségéből adódóan a délszláv vagy balkáni vonal is erős volt a lilák átigazolási politikáját illetően, és ezen játékosok többsége már Vignjevic közbenjárására kerültek a Szusza Ferenc Stadionba. Itt is vegyes volt a kép, mert például amíg az északmacedón Enis Bardhi a tréner kezei alatt vált nemzetközi szintű és eladható futballistává, honfitársa, Asmir Suljic is magyar szinten kiemelkedő felfedezett volt, vagy a szerb Bojan Sankovic is éveken át volt meghatározó játékos Újpesten, addig akadtak azért komolyabb melléfogásnak tűnő vagy csalódást okozó érkezők is ezen a vonalon.

A Transfermarkt statisztikája szerint összesen 115 futballista “mozdult meg” Vignjevic időszaka alatt Újpesten, ebben benne vannak az érkezők és a távozók is, beleértve a kölcsönjátékosokat is. Sok kritikát kapott a szerb és a klubvezetés is az elmúlt években amiatt, hogy a komolyabb minőségű focisták csak ideiglenesen vagy pusztán akár a Duchatelet-hálózat üzleti céljai miatt érkeztek a csapathoz. Ez a bírálat sok esetben jogosnak is tűnt, de az is tény, hogy a lilák az elmúlt években több olyan anyagilag egyértelműen pozitív üzletet is kötöttek, amely nem sok itthoni klubra volt jellemző.

Konfliktusok

Vignjevicre az Újpesten eltöltött ideje alatt elmondható volt, hogy a riválisokkal és a sajtóval is igyekezett jó kapcsolatban lenni. Magyarországi múltja és angol nyelvtudása miatt könnyen megtalálta a közös hangot az edzőkollégákkal és média munkatársaival is, kimondottan jó viszonyban volt például az FTC korábbi edzőjével, Thomas Doll-lal is.

Házon belülről viszont sokat lehetett hallani arról, hogy a szerb olykor kőkeményen bánt a játékosokkal – a magyarokkal sokszor nehezebben találta meg a hangot – és olykor igen feszült viszonyba is került egy-egy futballistájával (főként az általa fegyelmezetlennek tartott légiósokkal). Külön fejezetet jelentett az utóbbi időszakban például a Zsótér Donátnak címzett kritikus megjegyzések, nem is volt annyira titok, hogy Vignjevic sokat várt a középpályástól, elismerte tehetségét, ugyanakkor sokszor elégedetlen volt a futballistával, aki nem tudott hosszabb távon vezéregyéniséggé válni a kezei alatt, hiába várta volna az edző a játékos képességei miatt.

A sokszor tanító, segítő jellegű, de kendőzetlen szavak nem egy játékosnál kiverték a bizosítékot, még ha többnyire nyilvánosan nem akarta senki felvállalni azt, hogy nincs jó viszonyban Vignjeviccsel. Kivételt jelentett például a Görögországba igazoló Windecker József, aki távozását követően nem felejtette el azért megjegyezni, mennyire méltatlannak érezte a bánásmódot, ahogyan Újpesten kezelték őt – igaz, nyilvános üzenete elsősorban a tulajdonost célozta meg.

Az Újpestet hoszzú évek után elhagyó, közönségkedvenc Balajcza Szabolcs ügye kavarta talán a legnagyobb port, a kapuból kikerülő rutinos játékossal a végén még egyfajta nyilvános üzengetés is kialakult.

– Azt szerettük volna, hogy derbi legyen a 300. meccse Balajczának, de Banai sérülései miatt már most be kellett vetni. Azt gondolom, hogy Balajcza újpesti karrierjének vége, máshol folytatja pályafutását – nyilatkozta Nebojsa Vignjevic az M4 Sportnak 2017 tavaszán.

– Jövő héten teszek egy bejelentést, nem szeretnék elébe menni semminek. Vignjevic szavai is azt támasztják alá, hogy nem szabad maradnom – reagált Balajcza, majd valóban távozott a IV. kerületből.

Vignjevic nem egyszer volt kritikus nyilvánosan csapatával, a kamerák előtt is elmondta, ha valami bántotta a játékosok képességeivel, produkciójával, hozzáállásával kapcsolatban. A legmeglepőbb ilyen megnyilvánulása érdekes módon egyik legnagyobb és utolsó sikerét követte – a 2018-as, Puskás Akadémia elleni győztes kupadöntőt után így nyilatkozott a szakvezető:

– A Puskás Akadémiának olyan egyéni képességekkel rendelkező játékosai is vannak, akik nálunk nincsenek, és ez itt is megmutatkozott. Nagyon kis terület is elegendő nekik ahhoz, hogy könnyű gólokat szerezzenek. A lényeg azonban az, hogy erre a végén már senki sem fog emlékezni, csak arra, hogy megnyertük a kupát. Hiba volt öt éve Újpestre igazolnom, mert ezek mellett a játékosok mellett az elmúlt öt évben 25 évet öregedtem. De ettől még boldog vagyok, kupát nyertünk.

Vignjevic vs. szurkolók

Külön kell foglalkozni az edző és az Újpest-szurkolók viszonyával is, még ha a drukkerek Vignjeviccsel szembeni – főként az utóbbi 1-2 évben megnyilvánuló – ellenérzése nem egyszer inkább szólt a tulajdonosnak és politikájának, mintsem a trénernek. Ugyanakkor a szurkolók is látták, amit fentebb is vázoltunk, azaz hogy sokszor Duchatelet és az edző közös döntései vezettek például a nem egyszer megkérdőjelezhető minőségű játékosok érkezéséhez. Nyilván a címerügy sem szerzett új rajongókat a szerbnek, még ha ahhoz nyilván nem volt köze a szakvezetőnek.

Még a bajnoki bronzzal záruló idényben is hallani lehetett a lelátón a Vignjevic távozását követelő hangokat, még egy korábbi bajnokit követően pedig személyesen kellett odaállnia a trénernek a feldühödött szurkolók elé a csapatbusznál. Sőt, még az is előfordult 2017 őszén, hogy egy zártkapus büntetés miatt a stadionon kívül szurkoló újpesti drukkerek skandálták, hogy “Vignjevic, takarodj!”.

A szerb többször is megértésének adott hangot, amikor a drukkerek kritikája szóba került, dicsérte is a tábort, ugyanakkor több olyan eset is volt, amikor Vignjevic bírálta a szimpatizánsok hozzáállását, és megvédte csapatát. Ez egy 2018-as, győztes Kisvárda elleni bajnoki után is előfordult:

Talán az emberek nem is értik, mennyire elfáradtak ebben a játékosok, nem is tetszett, ahogy a szurkolók ma többször is reagáltak, nem tetszett az a támogatás, amit a csapat kapott – merthogy nem kapott – fogalmazott, de a már fentebb említett 2018-as kupafinálé után is kitért a szurkolókra, illetve azokra, akik sokszor ellene és csapata ellen drukkolnak.

A szurkolóknak hálás vagyok, vannak olyan szurkolók, akiket fizetnek, úgy tesznek, mintha Újpest-szurkolók lennének, de nem azok. Ennek ellenére is köszönöm a többiek mai támogatását. A klub ellen, a játékosok ellen is voltak korábban pár drukkerek. Akár el is hagyhatnám az Újpestet, vannak jobb ajánlataim, több pénzért, de még nem végeztem Újpesten, van még teendőm. Beszéltem ezekkel a drukkerekkel, ezt nekik is elmondtam.

A drukkerek türelme sokszor elfogyott vele szemben is, az utóbbi hónapokban pedig ismét rendszeressé váltak a távozását követelő hangok.

Vignjevic összességében az elmúlt évek, sőt, évtizedek legsikeresebb, mégis legtöbbet bírált edzőjeként távozik Újpestről. Eredményei, személyisége és mindenekelőtt rekordhosszúságú regnálása miatt pedig sokáig is emlékezni fognak még rá.

Vignjevic 3 hónap alatt másodszor mondott le – a háttér az újpesti edzőváltásról