Egy csapatot már megmentett a kieséstől

Zoran Zekicet tipikus balkáni edzőnek tartják, aki nagy figyelmet fordít a fegyelemre és a taktikára, a meccsek alatt is rendszeresen fegyelmezi a játékosait. Rendkívül szigorú, a kispadon a legritkább esetben mutat érzelmeket, de a mindennapi életben nagyon érzelmes.

Élvonalbeli edzői pályafutása eddig két klubhoz volt köthető, a 2014/15-ös szezonban moldáv kupát nyert a Sheriff Tiraspollal és bronzérmes lett a bajnokságban. Ezt követően pedig visszaköltözött szülővárosába, Eszékre, ahol az volt a feladata, hogy megóvja a kieséstől kedvenc együttesét. Az NK Osijek pocsékul kezdte a 2015/16-os szezont, 8 fordulót követően mindössze öt pontot szerzett, kiesőhelyen állt, ráadásul az utolsó négy meccsen 12 gólt kapott és egyet sem szerzett. Mindemellett a háttér is rendezetlen volt a klubnál, a játékosok hónap óta nem kaptak fizetést. Az új edzőnek tehát egy leeresztett, motiválatlan csapatot kellett felráznia.

A határozott, temperamentumos, keménykezű Zekicnek sikerült gyorsan rendet vágnia és egy 3-1-es győzelemmel kezdett. Érdekesség, hogy a háromból két gólt Antonio Perosivec szerzett, aki jelenleg az Újpest légiósa. Zekicnek egyébként ő volt a leggólerősebb játékosa abban a szezonban. Rajta kívül is voltak olyan futballistái, akik később az NB I-ben is bizonyítottak, Zoran Lesjak például alapembernek számított nála, ahogy most a ZTE-ben, míg a tavaszi szezonra Zekic kérésére leigazolták Josip Knezevicet, aki napjainkban a Puskás Akadémia erőssége.

A motivátor

Többnyire a 4-3-3. a 4-2-3-1 és a 4-1-3-2-es szisztémát váltogatta, ami eredményesnek bizonyult, hiszen a szezon elején még kiesőnek hitt Eszék végül a 8. helyen végzett és 17 ponttal megelőzte az utolsó NK Zagrebet. Zekic érzelmileg is kötődött az Eszékhez, hiszen ott született és ott kezdett el futballozni. Imádták a szurkolók és a játékosai is, annak ellenére, hogy megtartotta a két méter távolságot velük szemben. A pályán kívül azonban abszolút társasági ember.

Az őt jól ismerők szerint az egyik nagy erénye, hogy mindig képes valamilyen trükkel kizökkenteni az apátiából a játékosait. Ha kell, provokálja őket, akár edzésen is, ha például valakin nem áll jól az edzésfelszerelés, annak hangot ad, ugyanakkor nagy motivátor hírében áll, el tudja hitetni a futballistáival, hogy bárkit le tudnak győzni.  Bízik a fiatal játékosokban, de meg kell mutatniuk, hogy megérdemlik az esélyt.

A rotáció híve, tűzben tartja a teljes keretet, így nála a legritkább esetben fordul elő, hogy egy futballista elveszíti a motivációját.

Senki nem szólhat bele a munkájába

Természetesen ilyen beugrás után maradt a következő szezonra és mindenkit meglepve a 4. helyig vezette az Eszéket.
Nincsenek kedvencei, nála csak az számít, hogy ki az, aki hasznára van a csapatnak és ki az, aki nincs. Második évében például Perosevicet simán kihagyta a csapatból, ha úgy látta jónak, illetve számtalanszor be-, illetve lecserélte.
A 4. hely azt jelentette, hogy az Európa Liga selejtezőjében indulhattak és egészen a playoff-ig jutottak, kiejtve például többek között a sokkal esélyesebbe PSV Eindhovent.

Sikereit jelentős mértékben köszönheti határozottságának és annak, hogy az általa elgondolt legjobb szisztémát tökélyre fejlesztette. Nem hagy beleszólást a munkába, mindig a saját feje után megy.

A munkához való hozzáállásban, illetve tudásban, leginkább Pintér Attilához és Marko Nikolichoz hasonlítják őt, ellentétben azonban az említett két edzővel, jobban kedveli a nyilvánosságot, szeret és tud is nyilatkozni, fel tudja mérni, hogy mikor és mit kell mondania ahhoz, hogy az általa fontosnak vélt üzenet célt érjen.

A rekorder

A 2017/18-as szezonban ismét a negyedik helyig vezette a csapatot a horvát bajnokságban, majd a következő idényben úgy tűnt, még ennél is jobb eredményt érhet el. Tavasszal a csapat a második helyen állt, de jött egy ötmeccses nyeretlenségi széria, ami Zekic állásába került. Ebben az időszakban egy rövid ideig Kleinheisler Lászlóval is dolgozott együtt. Zekic Eszéken a mai napig a leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetőedző, 1305 napig irányította az együttest.

Nem ijed meg a „lehetetlentől”

Nem volt azonban sokáig munkanélküli, visszatért a Sheriffhez, ahol a bajnokság hátralévő szakaszát egészen parádés teljesítménnyel hozta le: 17 győzelem mellett 4 döntetlent ért el és természetesen toronymagasan lett bajnok a Tiraspollal. A következő szezon 15 győzelemmel kezdte, majd a koronavírus-járvány miatt lemondott a már bajnok Sheriff vezetőedzői pozíciójáról. Itt együtt dolgozott Laridon Latifivel, akit a Puskás Akadémia kölcsönadott a moldávoknak, de az albán játékos a Sheriffnél sem vált alapemberré.

Zekic a Tiraspolnál nem szeretett improvizálni, a bevett, korábban kipróbált, sikeres sémákra épített. Leginkább a magas labdabirtoklásra alapult a csapat játéka. A hozzá közelállók szerint a 46 éves szakember munkamániás, szereti a kihívásokat, éppen ezért is fogadta el a Diósgyőr ajánlatát.

Fotó: dvtk.eu

Ő maga a következőképpen magyarázta a miskolciakhoz való szerződését:

– Nem lehetett nemet mondani a DVTK-nak, amely korrekt ajánlattal állt elő. Voltak ajánlataim máshonnan is, például Boszniából, de nem akartam semmit elsietni. Nehéz feladat vár rám, de nem félek a munkától és a kihívásoktól.

Emlékeztet az itteni helyzet arra, ami öt éve Eszéken is fogadott. Az sem volt egy egyszerű szituáció, sok problémánk volt, de megoldottuk.

– Most is ugyanaz a feladat, meg kell mentenem egy csapatot – zárta Zekic.

Exkluzív – Tilos passzolni Csányi Sándorral:

Csányi: “Felhívott egy tulajdonos Európa TOP 4-es klubjától, hogy melyik magyart kellene leigazolni” – az MLSZ-elnök nyíltan Szoboszlaiék prémiumáról, az NB I létszámáról és a Vasasról