- Ideje volt már újra kupagyőzelemmel zárni az idényt. Sajnos az elmúlt két kupadöntőben alulmaradtunk. Ez is hosszabbításba torkollott, ahogy az előző kettő is, azok közül az egyikben büntetőpárbaj is volt tavaly. Úgy néz ki, egyszerűen nem megy, de örülök annak, hogy most a hosszabbítás második felében sikerült megszereznünk a győztes gólt. Érződött, hogy nincs sok helyzet a mérkőzésen, de azt gondolom, hogy egy eléggé kiegyenlített találkozó volt. A Zalaegerszeg addig, ameddig erővel bírta azt a játékot, amit szerettek volna játszani, jól tudta tartani a labdát. Nem álltak vissza, nem volt egész pályás letámadás, de ettől függetlenül próbáltak a visszapasszokra vagy az oldalpasszokra reagálni, és elindítani a letámadást, amikor erre lehetőséget láttak. Próbálták ameddig bírták, azt a szervezett, intenzív, fegyelmezett játékot játszani, és labdával is türelmesek voltak. Nem feltétlenül csak a labdával lehet kontrollálni a mérkőzést, hanem labda nélkül is. Szerencsére ezekből a helyzetekből nem nagyon alakult ki veszély a kapunk előtt, talán nem is volt kaput eltaláló lövésük, szinte helyzet nélkül tudtuk lehozni ezt a találkozót hátul. Ez nyilván nagyon nagy dolog, úgyhogy örülünk, hogy 124 perc is kellett hozzá, de megvan a 25. kupagyőzelem. Nagyon örültünk, hogy ennyien kijöttek, mellettünk voltak minden tekintetben. Zaklatott szezon volt, és a végén még lehetőségünk van duplázni. Örültem nagyon, hogy minden Fradi-szurkoló úgy gondolta, hogy ki kell jönni, és a csapat mellett kell lennie. Lehet, hogy ez is jelentette azt a pár százalékot, amivel mi a hosszabbításban több erőtartalékot tudtunk mozgósítani, és aminek köszönhetően végül meg tudtuk nyerni a kupát. (M4 Sport)
