Sallói István, egykori válogatott labdarúgó, majd klubvezető, a Dárdai-féle stáb vezető játékosmegfigyelője Bernd Storck maradása és második esélye kapcsán nyilatkozott hosszabban a Digi Sport “Reggeli Start” c. műsorában.

Szerinte más lett volna az MLSZ döntése, ha a németet csak mint szövetségi kapitányt kellett volna elküldeni.

Ha Bernd Storck “sima” szövetségi kapitány lett volna, biztos, hogy váltásra került volna sor, mert még egyetlen elődje sem élt túl egy ilyen kínos kudarcot. És itt nem csak Andorráról van szó, hanem a folyamatról, az elmúlt négy mérkőzés nem jól sikerült, és az utolsó találkozóra – még annak ellenére is, hogy rengeteg sérült volt – a válogatási elvek teljesen felborultak, magyarázhatatlanok lettek. Ez óriási baki volt. Így viszont, hogy Storck több pozíciót is ellát, sokkal összetettebb volt a kérdés. Azok után, hogy teljesen véletlenszerűen az ölébe hullottak a lehetőségek, nem az MLSZ választotta ki a magyar foci számára a legjobb szövetségi kapitányt és sportigazgatót. Egyrészt Dárdai Pál ajánlotta be sportigazgatóként, másrészt Dárdai távozása után, ideiglenese megoldásként került a válogatott élére, és fokozatosan erősödött meg ezekben a pozíciókban, ami mostanra fontos stratégia kérdéssé válhatott az MLSZ-nél, feltételezem én. Nehéz külön értékelni a kettőt, már csak azért is, mert egy utánpótlás élén minimum öt év kell, hogy valakinek a munkáját láthassuk. Szövetségi kapitányként pedig a nevéhez fűződik az elmúlt 30 év legnagyobb sikere, az Eb-re jutás, de a legnagyobb kudarc is most már az Andorra elleni vereséggel.

Sallói szerint mostantól minden szempontból új fejezet kezdődik majd a kapitány magyarországi pályafutásában. El is mondta, miért.

Innentől kezdve egy új fejezet kezdődik, mert az a fajta bizalmi erő, ami Storck mögött volt az elmúlt évben, az Eb hatására, az elpárolgott. A szurkolók már homályosabban fognak emlékezni az Eb-re, mint Andorrára. Innentől kezdve kritikusabb lesz a közeg, nincs több hibázási lehetősége, ami nem baj. Ha megnézzük Storck Eb utáni döntéseit, azok a nagyon nagy önbizalmat és sérthetetlenséget mutatták, amik eredményeként hihetetlen és váratlan dolgokat is meg tudott, meg mert húzni, mert érezte, hogy megvan a kreditje, amit az elnökség be is bizonyított. Innentől kezdve viszont – amikor az ember beremeg, hogy nem hibázhat – teljesen más szituáció lesz, nagyon nehéz feladat számára. Kérdés, hogy a beindított fiatalítás vagy az eredményesség oltárán melyiket áldozza fel. Vagy akár vehetjük a kluboknak tett gesztust, ami kapitális hibának bizonyult.

 

A fiatalítás és az eredményesség kapcsán a volt válogatott támadó úgy látja, fontos, hogy a hátralévő vb-selejtezőket ne vesztegesse el a nemzeti csapat.

A fiatalokhoz lehet nyúlni, ha olyan játékosról van szó, aki olyan teljesítményt nyújt, hogy megkérdőjelezhetetlen a behívása. A mostani, a válogatottba behívott fiatalok közül egyikük szereplése sem volt ilyen. Ez egy balul elsült válogatási elv volt, egyedül Eppel – aki már nem nevezhető fiatalnak – nyújtott ilyen teljesítményt gólkirályként. Az Eb-re jutást illetően az a realitás, hogy a csoportban harmadikok legyünk, emiatt messze nem mindegy, hogyan szereplünk a hátralévő selejtezőkön, mert nem mindegy, milyen kalapból sorsolnak ki minket, ha végig bukjuk a mérkőzéseket, baj van, bravúrt kellene akkor elérni. Storckkal viszont nagy halat nem tudtunk eddig elkapni, nagy kérdés, hogy vele mennyire tudjuk majd hozni a bravúrokat, mert valakit el kell kapnunk majd ahhoz, hogy minimum pótselejtezősek legyünk.

Arra a kérdésre, hogy mi változott anno Dárdai Pál távozása és Storck kinevezése után, Sallói így válaszolt.

– Amikor átvette a kapitányi posztot, az utána lévő két meccsen, a románok és az északírek ellen ugyanazt az elméletet vitte tovább, majd a görögök ellen váltott éleset, egy támadóbb, nyílt játékot választott, ami már akkor nagy riadalmat keltett az MLSZ-nél, hiszen négy gólt is kaptunk. Utána, a norvégok ellen visszatért a fegyelmezett és zártabb focihoz, de most megint kinyíltunk a nagyobb csapatok ellen is, és ezt az arányt picit elveszítettük, hogy hol is van a helyünk. Pedig mindenki tudja pontosan, hogy hol a helyünk…

Szóba került Storck és a magyar szakma fagyosabb viszonya is, és az is, miért a magyar edzők kerültek a negatív szerepkörbe.

Egy magyar sajátosság a bűnbakkeresés. Ha az elmúlt 40 év kudarcáért felelősöket kell találni, a magyar szakma lett az. Ami azért nem igaz, mert messze nem voltak ilyen körülmények. Én 15 éve futballvezetőként dolgozom, és volt olyan időszak, amikor azt mondtam egy vezetőedzőnek, hogy nem hozhat pályaedzőt, mert nincs rá pénz, vagy a centerpálya melletti földhányáson kellett edzeni. Az elmúlt 15 évben nem voltak ilyen körülmények, mint ma, szerintem nem is látnánk egyetlen egy külföldi edzőt sem a magyar fociban, ha azok a körülmények lennének. Gondolok itt a háttér-támogatásokra, a különböző mérésekre, a videóelemzésekre is. Igazságtalan csak a magyar edzőket hibáztatni, abban benne van a média, a szülők, az emberek gondolatvilága is, hogy ide jutottunk. Nem értek egyet azzal, hogy minden külföldi jó és minden magyar rossz, szerintem az igazság a kettő között van, és a magyar szakma nyitott arra, hogy jöjjenek ide külföldiek, és hozzák be a tudást. Storck kinevezésénél is az volt, hogy kinevez ugyan külföldieket az utánpótlásba, de mellettük fiatal magyar edzők is lesznek majd, hiszen egy külföldi edző sajátossága, hogy előbb-utóbb elmegy, és akik itt maradnak, azok átveszik a tudást. Kérdés volt, hogy ki legyen esetleg Storck utódja, magyar vagy külföldi, és az a megoldás is felmerült, hogy külföldön dolgozó, ott tanult magyar edző jöjjön, de ilyenből csak négy van legjobb tudomásom szerint, Dárdai, Lőw, Szabics és Bódog. És itt jön képbe az, hogy miért nem jut ki magyar edző külföldre? Mert csak azok dolgoznak kint, akik kint is fociztak. Nagyon fontos feladat lenne, hogy hazahozzuk a tudást.

Csányi: “Storck felajánlotta a lemondását”- az MLSZ-elnök reakciója