“Maradjunk annyiban, nincs mitől tartanom…”

Korábban úgy tűnt, hogy a koronavírus-veszély miatt meghiúsult a szerződésed, azonban csütörtökön hosszú távra elkötelezted magad a Shandong Lunengnél. Hogyan zajlottak az elmúlt napok történései?

Nagyon gyorsan történt minden, de végre sikerült pontot tenni az ügyem végére. A kínai történetemet igazából csak a családom és az ügynökeim tudták, hiszen nem is nagyon akartam senkit beavatni. A napokban hozzám is eljutott, hogy a koronavírus miatt hiúsult meg a leendő átigazolásom, de ezzel sem akartam foglalkozni, mivel alaptalan volt az ukrán sajtó részéről, és többek között emiatt nem olvasok semmilyen sportújságot! A kínai csapatok közül egyetlen másik klubbal sem tárgyaltunk, csak a Shandong Lunenggel, akik meggyőztek arról, érdemes náluk folytatnom – kezdte a csakfoci.hu-nak Kádár Tamás, aki négyéves szerződést írt alá új klubjához, még aznap Kijevet végleg háta mögött hagyva egy kis időre “hazautazott” Budapestre.

Sajtóhírek szerint a Szocsi állt a legközelebb a szerződtetésedhez. Miért hiúsult meg az oroszországi lehetőség?

Egyeztetések voltak az ukránok és az oroszok között, kiváltképp képben volt valóban a Szocsi, azonban nem érkezett írásos ajánlat a részükről, így ebből nem is lett semmi, amit utólag nem bánok.

A kínaiak a közleményükben úgy fogalmaztak, Európában végzed a felkészülést. NB I-es csapatok megkerestek már, hogy látogathatod az edzéseiket?

Egyelőre még nem tudom, mennyi ideig leszek itthon. Nem kérdés, hogy Diósgyőr és Miskolc a szívem egyik csücske, beleértve az ottani embereket és a klubot is. Azonban még ne rohanjunk ennyire előre, mert még az új csapatommal is kell egyeztetni pár dolgot.

Egészségügyi okok miatt szünetel a kínai bajnokság, és áprilisig nem játszanak mérkőzéseket. Tartasz attól, hogy emiatt elveszítheted a kerettagságod a válogatottban?

Nem szeretnék az egész koronavírusos történettel foglalkozni, hiszen ha megnézzük, már Olaszországban is jelen van. Maradjunk annyiban, hogy tisztában vagyok a történésekkel, nincs mitől tartanom.

“Nem igaz, hogy én generáltam a konfliktust…”

Elek Ákos, Guzmics Richárd és Huszti Szabolcs is játszott már Kínában. Kikérted a véleményüket az odaigazolásod előtt, felkészültél a teljesen más kultúrára és futballközegre?

A korábban Kínában játszó magyar játékosokkal még nem beszéltem, és arról sem, mik a tapasztalataik. Őszinte leszek, nem foglalkoztam azzal sem, hogy feltérképezzem a kínai szokásokat. Nem ez volt a legfontosabb az elmúlt pár hétben. Lesz elég időm arra, hogy belevessem magam a kínai kultúra tanulmányozásába, de jelenleg az lebeg a szemem előtt, minél előbb mérkőzéseken játszhassak és azokon jó teljesítményt nyújtsak.

Tavaly óta rendszeresen kemény kritikákat kaptál, majd februárban összeszólalkoztál az edződdel, amiért az ificsapathoz száműzött. Mi történt köztetek?

Utólag kár lenne üzengetni, megmondani a tutit. Történt, ami történt, ezen már nem tudok változtatni. Az emberek nem tőlem fogják megtudni, hogy mi történt abban az időszakban. Egyet állíthatok,

abból semmi nem igaz, hogy én generáltam ezt a konfliktust annak érdekében, hogy előrébb vigyem az átigazolási tárgyalásokat,

hiszen ilyen abban az időszakban nem volt, csak ez után került napirendre ez téma. Észrevettem, hogy ami Ukrajnában elhangzik a számból, azt sajnos rosszul fordítják le angolra vagy magyarra. Nincs ezzel probléma, de ha valamit félrefordítanak a sajtóban, akkor előtte nem ártana előbb engem megkérdezni. Jobban szerettem volna arra koncentrálni, hogy a pályán nyújtsak jó teljesítményt, és kizárni azt, ki mit ír rólam, amikor éppen kedve támad.

Elfogadtam ezt a büntetést, de senki nem mondhatja rám azt, hogy ne akartam volna beszélni az edzőmmel a történtek után.

Ez sajnos elmaradt, és ha nem jött volna ez a kínai megkeresés, akkor még a mai napig is a második csapattal készülnék. Nem érzem, hogy megalázó lett volna, amit a klubtól kaptam, sokkal inkább gondolom azt, meg akarták mutatni a csapatnál, nincsenek kivételek. Három éve voltam a csapatnál, három év volt hátra a szerződésemből, ilyenkor nem meglepő, ha eljön egy profi labdarúgónál az az időszak, amikor valami újat szeretne a karrierjében. Ez valamikor sikerül, valamikor nem, de ennek szerintem most így kellett történnie.

Milyen pozitív és negatív emlékeket viszel magaddal Kijevből?

Az elmúlt három évben sok jó emlékkel, és rosszal is gazdagodtam. Büszke vagyok arra, hogy kétszeres ukrán Szuperkupa-győztesnek mondhatom magam. Ez a korszak most végleg lezárult az életemben, próbálom a pozitív emlékeket megőrizni.

“Elismerem, a csapat az én hibám miatt kapott ki…”

A rosszmájúak szerint a válogatottban is összekülönböztél Marco Rossi szövetségi kapitánnyal a horvátok elleni meccs után….

Hatásvadász hír, hogy összebalhéztam volna Marco Rossival. Meg lehet kérdezni bárkit azok közül, akik abban az időben ott voltak, hányszor hallották akkor a hangomat.

Hogy lehet úgy vitába keveredni valakivel, ha az illető meg se szólal?

Badarság volt attól, aki ezt kitalálta, csak lejáratni akart engem! Tegye mindenki a szívére a kezét, és döntse el, hazudok vagy sem. Amikor a horvátok ellen hibáztam tudtam magamról, rosszul ment a játék. Senkinek sem kellett azt mondania nekem, hogy “na ide figyelj, ezt rontottad el”. Tisztában vagyok a képességeimmel és a hibáimmal, senki se feledje, én vagyok saját magam legnagyobb kritikusa.

Pedig ekkor is megtaláltak rendesen a negatív jelzők…

Elismerem, a csapat az én hibám miatt kapott ki, de egy vesztes meccs után a barátaimmal sem tudok beszélni. Mosolyogni sem tudok, ha hibázok. Saját magamban szoktam lejátszani a mérkőzéseket, próbálom nem emészteni magamat órákon keresztül. Tudom jól, az sehova sem vezet, könnyen össze lehet roppanni mentálisan. Az ominózus mérkőzés után fejben nagyon rendbe kellett tennem magamat,

ezért is kértem a szövetségi kapitánytól, hogy tekintsen el az azeriek elleni szerepeltetésemtől.

A kritikák megerősítettek?

Nem vagyok én olyan ember, akivel szemben kritikákat megfogalmaznak, akkor hazamegy és órákon át sírdogál a sarokban. Erős személyiségnek tartom magam. Vannak olyanok, akik tudnak kezelni, és akadnak olyanok is, akik nem. Senkinek sem esik jól a kritika, de a labdarúgás már csak ilyen. Ha hibázol azt el kell fogadni, csendben kell maradni, majd ugyanúgy jól kell teljesíteni. Voltak nehéz időszakaim, sokszor akkor is én kaptam a negatív jelzőket, amikor jól ment a játék.

Ezzel együtt kell élni, nem lehetek mindenkinél kiskedvenc.

Nem számítok már fiatal labdarúgónak, ugyan van egy gazdag múlt a hátam mögött, amiből tudtam építkezni, és a mai napig tudok tanulni mindenből. A személyiségem sokat változott, az elmúlt évek alatt mentálisan megerősödtem, 29 évesen már elég nagy élettapasztalattal rendelkezek. Sosem voltam az, akit egyengetni kellett az évek során.

“Édesanyámat becsmérelték… éreztem, közbe kell lépnem.”

Idehaza a téli átigazolási időszakban pletykaszinten felmerült, hogy hazatérsz. Volt megkeresés, tapogatózás valamelyik klub részéről?

Amikor ilyen eszement történetek keringnek az interneten, és a padlás is tele van az ilyen cikkekkel, akkor csak azt segítik elő, hogy még kevésbé kedveljenek, és még nagyobb népharag zúduljon rám. Így volt ez, rajtam csattant az ostor. Szerencsére az ilyen dolgok könnyen leperegnek rólam, mert ahogy említettem, elég erős karakter vagyok. Az hogy a Fehérvárral összeboronáltak rosszul jött a karrierem szempontjából. Máig nem értem, miért kellett ilyet terjeszteni rólam, hiszen alaptalan volt. Eleinte még megmosolyogtam, jópofa volt, de

amikor már édesanyám az egyik oldallal üzengetésbe keveredett – miután próbálta hiteles személyként helyretenni a hamis információkat – és becsmérelték, akkor éreztem úgy, hogy nincs mese, közbe kell lépnem.

Senki nem engedheti meg magának azt, hogy ilyen hangnemben beszéljen bármelyik családtagommal, különösképpen az édesanyámmal!

Szűk egy hónap múlva a bolgárok ellen játsszuk a pótselejtezőt. Hogyan látod az esélyeket a mérkőzés előtt?

Nem követem a csapatokat, a játékosokat, hiszen ez nem az én reszortom. Remélhetőleg, Marco Rossi szövetségi kapitány erős csapatot fog kiküldeni a bolgárok ellen még annak ellenére, hogy sérülések nehezítik a dolgát. Bízok a mieink sikerében, és abban, hogy ott lehetünk újra az Európa-bajnokságon.

LENKÓ PATRIK