Infrastrukturális feltételek

Orvosi tény, hogy az öreg, krónikus betegek a megszokott otthoni környezetben gyorsabban gyógyulnak, mint a kórházakban. Amikor egy ilyen helyzet adódik, az egyik első dolog, amit legjobb felmérni, hogy alkalmas-e az adott ingatlan a házi betegápolásra, illetve milyen átalakításokat kell elvégezni ahhoz, hogy alkalmassá váljon.

Amennyiben a beteg például kerekesszékkel tud mozogni, a lépcsők helyett rámpákat kell kialakítani. De az is fontos, hogy legyen otthon vízhatlan lepedő, amelyet beszerezhetünk az Értéksziget webáruházból is.

A fürdőszobában, ahol kád van, kapaszkodókat kell a falra rögzíteni a ki- és beszállás segítése érdekében. Gondoskodni kell a beteg és környezetének megfelelő sterilizációjáról, be kell szerezni a beteg állapota által megkívánt gyógyászati segédeszközöket. Nem árt ezzel kapcsolatban egy orvossal konzultálni, és ami szükséges, megrendelni a fent említett webáruházból.

Az ápoló családtag fizikai alkalmassága

Nem mindenki alkalmas a házi betegápolói feladatok elvégzésére. Ez nincsen azzal összefüggésben, hogy a családtag milyen érzelmi viszonyban van a beteggel. Alapvetően szükséges egy megfelelő fizikai erőnlét, de ennél sokkal fontosabb, hogy kell egy mentális stabilitás és legfőképpen türelem a beteg irányába.

Elsősorban a beteg állapotának a függvénye, hogy fizikailag mennyire megterhelő a feladat az ápoló családtag számára. Ha át kell forgatni a beteget az ágyban a felfekvések megelőzése érdekében, vagy a mosdatáshoz szükséges a test be- és kiemelése a fürdőkádból, az komoly fizikai igénybevétellel jár.

Ehhez képest, ha csak a beteg táplálkozásáról, gyógyszeradagolásáról és emellett a háztartási teendők ellátásról van szó, az természetesen kevesebb fizikai terheléssel jár együtt.

A mentális igénybevétel

Az ápoló családtag számára már az is mentális terhet jelent, hogy nap mint nap szembesül szerető családtagjának fizikai leromlásával. Ezt feldolgozni nem könnyű feladat. Az ápolási teendők sokszor a nap jelentős részét igénybe vehetik, ezért sok ápoló családtag kénytelen felhagyni a munkájával, így még a saját jövedelmétől is elesik.

A beteg emberekkel történő kommunikáció sokszor kivételes türelmet követel meg a gondoskodóktól. A betegnek ugyanúgy lelki küzdelem a betegségének elfogadása, ezért sokszor türelmetlenek környezetükkel, vagy éppen ellenkezőleg: passzivitásba és apátiába esnek. Ezzel szintén nehéz az ápoló családtagnak megküzdenie.

Az ilyen fizikailag és lelkileg egyaránt megterhelő munka nem való mindenkinek, ezért nagyon fontos, hogy olyan családtag vegye a vállára ezt a terhet, aki rendelkezik az ehhez szükséges készségekkel, máskülönben jelentősen megromolhat a családtag és a beteg viszonya.