A Magyar Labdarúgó Szövetség 2025. május 9-én, 10 órakor Telkiben tartja éves rendes közgyűlését, a szövetség pedig már hétfőn közzétette a tervezett napirendi pontokat, és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb részleteket, dokumentumokat. A közgyűlés leginkább várt napirendi pontja általában a szurkolók részéről is az NB I-es és az NB II-es bajnokság lebonyolításával kapcsolatos jövőbeli tervek, és az ahhoz kapcsolódó fontosabb változások.
"Az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiájának elfogadása" című dokumentumból kiderül, hogy a szövetség ezúttal is megnevezett néhány fontos célt a következő évekre vonatkozóan.
A Csakfoci korábban már előre jelezte, elképzelhető, hogy az eddiginél is több plusz anyagi forrás lesz elérhető majd azon csapatoknak, amelyek betartják azt a szabályt, hogy minimum 5 magyar játékosnak egyszerre pályán kellene lennie – ez pedig most az MLSZ következő öt évre szóló stratégiai tervében is előkerül már. Ha az alábbi terveket elfogadja a közgyűlés, tartósan is fennmarad a következő években.
Cél: Magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben
Cselekvési terv: Az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie.
Cél: Fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása
Cselekvési terv: Utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása, a támogatás minőségi munkához való igazítása minden szinten. Az egységes mérések, protokollok szigorúbb ellenőrzése.
Cél: Magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztése
Cselekvési terv: Sportszakmai vezetői licencek bevezetése, tanulmányutak, nemzetközi tapasztalatok biztosítása.
Cél: Magyar edzők presztízsének javítása
Cselekvési terv: Az NB II-ben a támogatáshoz kötött előírás, hogy kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok.
Az MLSZ a következő évek stratégiájaként kiemeli, hogy a 2025-2030-as időszaknak egyértelműen a minőségről kell szólni. A cél minél több nemzetközi szintű játékos nevelése, értékesítése. Elvárás, hogy - folytatva a pozitív irányt - a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőtt válogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát.
Az utánpótlás-válogatottaknál az U17 és U19 válogatottakkal szemben elvárás legalább egy-egy EB-döntőbe jutás. Ehhez a megfelelő kiválasztás után a technikai alapok elsajátítása, a mozgáskoordináció és a játékkészség fejlesztése, valamint a tehetségek megfelelő fizikai felkészítése szükséges.
A szövetség megjegyzi, hogy a klubokban zajló munkát az akadémiákat felügyelő Sportintézettel közösen tervezi segíteni és ellenőrizni. Ugyanakkor a minőség érdekében koncentrálni kell a legjobb labdarúgókat, edzőket, ami adott esetben kevesebb kiemelt utánpótlásklubot jelent. A Szövetség a magyar és fiatal labdarúgók szerepeltetését kiemelten támogatja a következő öt évben, a támogatások jelentős része ehhez lesz igazítva. Mindezek mellett a felelős döntést hozó vezetők és a labdarúgásunk fejlődésében kulcsszerepet játszó edzők tudását, presztízsét is növelni szeretnék.
A dokumentumban olvasható kritika a magyar klubok piaci alapú gazdálkodásának hiányáról is.
– Ezen a területen nem történt előrelépés. A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban – írja az MLSZ.
A dokumentumban továbbra is tervként szerepel, amit korábban már a Csakfoci szintén előre jelzett, illetve maga Csányi Sándor elnök is megerősített: napirenden van az osztályozó bevezetésének kérdése is az NB I-ben.
– Mind gazdasági, mind sportszakmai szempontból megvizsgáljuk ugyanakkor a versenylebonyolítás lehetséges változtatásainak (pl. play-off, kiesők számának megváltoztatása) hatásait, és amennyiben a hatáselemzések indokolják, beavatkozunk – olvasható a stratégiai tervben.
Komoly kihívást jelentenek az MLSZ számára a stadionokban tapasztalható nézőtéri rendbontások.
– A zavarkeltők azonosítása és kizárása érdekében a feltételek rendelkezésre állása esetén bevezetjük a biometrikus személyazonosítást, és az arcfelismerés technikai infrastruktúráját, melyet sporttörvény legutóbbi változásai már lehetővé tesznek – áll a dokumentumban.
