Hosszú idő után, győztes góllal tért vissza az Újpest első csapatába a lila-fehérek balhátvédje, Tamás Krisztián, aki a Honvéd elleni felkészülési találkozót döntötte el találatával. A bekk még tavaly novemberben dőlt ki csípősérüléssel és hosszú rehabilitációs időszakon is át kellett esnie.
Életem egyik legnehezebb időszakán vagyok túl. A csípősérülésem alaposan feje tetejére állította a karrieremet, viszont olyan elviselhetetlen fájdalmaim voltak, hogy muszáj volt cselekednem, és elkerülhetetlen volt a műtét. Ilyenkor megfordul az ember fejében, hogy mi lesz, ha a beavatkozás után sem javul a helyzet, úgyhogy tényleg nem volt könnyű ez a periódus. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy jól jöttem ki belőle, az állapotom sokkal jobb, mint volt, teljesen kész vagyok a játékra, és tudok edzeni a srácokkal. Nyáron a vezetőedző azt mondta, csak egészséges játékosokra számít, ezért is kerültem a második csapathoz, ahol nyugodt felkészülésem volt.
Nem volt rajtam hatalmas nyomás, nem siettettem a visszatérésemet, mert az hosszú távon a visszájára sülhetett volna el. Aztán fokozatosan elkezdtem játszani az NB III-ban, ott is tudtam gólt szerezni, és amikor már úgy éreztem, készen állok, pont jött Damir Krznar megkeresése, hogy csatlakozzak az első csapathoz - mondta a 30 éves futballista a klubhonlapnak.
Tamás arról is beszélt, hogyan érintette Krznar nyári döntése.
- Akkor már úgy éreztem, hogy kevés választ el a teljes edzésmunkától, így értelemszerűen csalódott voltam. Azzal is tisztában voltam, hogy először az kell, hogy teljesen egészséges legyek, így az motivált, hogy dolgozzak tovább, és ha megkapom a lehetőséget, akkor bebizonyítsam, hogy mire vagyok képes.
A hátvéd elárulta, sok szempontból embertpróbáló időszakon van túl.
- Először is, szeretném megköszönni mindenkinek, aki támogatott, segített, érdeklődött, és mindazoknak, akik vártak vissza! Nagyon nehéz volt. Ilyenkor az ember akaratlanul is eltűnik a térképről. Sokan kérdezik, mi lesz, hogy lesz, és mindig csak ugyanazt tudod válaszolni, ami pedig bizonytalan, és ez mentálisan is nagyon kimerítő. Személy szerint én ennyit még nem hagytam ki korábban, így különösen nehéz volt motivációt találni, viszont örülök, hogy már egészséges vagyok, játékra készen, és már nem a múlt, hanem csak a jövő érdekel. (...) Sok dologgal napi szinten foglalkoznom kell, edzés előtt, edzés után, pályán kívül. Ez már végig fogja kísérni a karrieremet, de ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert akkor nem javul a helyzet. Azt gondolom magamról, hogy mindig beleálltam a melóba, és a különmunkát sem vetetettem meg soha, de sajnos a sérülés mindig a sport része, így utólag már nem tudok a történteken változtatni. Ahogy mondtam, már csak előre szeretnék tekinteni, és azt is a lehető legpozitívabban - tette hozzá.
