Az előző szezonban majdnem kiesett a Vidi az NB I-ből, most pedig ott vagytok szorosan a Ferencváros és a Paks nyomában. Új kapusként mennyit tettél hozzá a csapat kiemelkedő szerepléséhez?
- Amikor már eldőlt, hogy a Vidihez igazolok, Fehérváron még nagy volt a baj - kezdte Tóth Balázs a csakfoci.hu-nak. - A felcsúti csapattársaim viccesen mondták is, hogy majd én leszek a megváltó. Hatalmas motivációval érkeztem, szerencsére gyorsan visszanyertem a régi formámat. Most már mondhatom, hogy jól megy a védés, de az egész csapat kiválóan játszik. Nagyon komoly pozitív erők dolgoztak bennem, fel voltam dobódva a klubváltástól, ezért is volt furcsa azt a lehangoltságot tapasztalni, ami akkor jellemezte az öltözőt.
Mi volt a fordulópont, ami után minden megváltozott?
- Egyértelműen az ESMTK elleni kupakiesés.
Mi játékosok voltunk a felelősek azért a vereségért, arról a kudarcról nem az edző tehetett, hiszen egy harmadosztályú csapatot edző nélkül is le kellett volna győznünk.
Akkor sok mindent kibeszéltünk magunkból, komoly büntetést is kaptunk a klubtól, a szakmai stáb alakzatot váltott. Utólag azt mondom, hogy a kiesés okozta sokk jót tett nekünk, anélkül nem tartanánk ott, ahol most tartunk.
Egyértelműen első számú kapusnak szerződtettek?
- Nem. Folyamatosan meg kell harcolnom a helyemért. A Kecskemét ellen még a kispadon ültem, de a Puskás ellen már én akartam védeni. Talán még soha nem dolgoztam úgy az edzéseken, mint azokban a napokban. Ezt az edzőm is látta és berakott a kezdőbe. Nagyon furcsa érzések kavarogtak bennem, hiszen a fél életemet a Puskásban töltöttem. 13 éven keresztül mindennap Felcsúton voltam. Nem volt jó érzés ellenfélként a kapuban állni, egy kis dac is dolgozott bennem, mivel nem úgy sikerült az elmúlt időszakom, ahogy szerettem volna. Fehérváron viszont minden rendben van, itt maximálisan érzem az edzőm bizalmát. Azt is mondhatom, hogy a Vidiben újjászülettem.
Pedig állítólag nem sokon múlt, hogy leváltsák Bartosz Grzelakot a szezon eleji rossz eredmények miatt. Titeket játékosokat mennyire foglalkoztatott az edzőtök jövője?
- Nem foglalkoztunk ezzel. Persze, mi is hallottunk különböző híreket, de nem tudom, ezekből mi volt igaz és mi nem. Az biztos, hogy kiváló ember és egy nagyon jó edző is. Ritka az ilyen párosítás. Én 100 százalékosan harcoltam érte is, örülök, hogy maradt Fehérváron.
A Vidi kapusaként már kétszer is védhettél volt csapatod ellen. A második meccsed egészen kiválóra sikerült, hiszen megfogtad Plsek 11-esét és megmondtad Kodrónak, hogy hova rúgja a büntetőtöket, amiből aztán gól lett. Ennyit számít, hogy ilyen jól ismered a Puskást?
- Ennél a két 11-esnél sokat számított. Plsek az NB I legjobb tizenegyesrúgója. Mindig „jorginhósan” lövi, az utolsó pillanatban felnéz a kapusra, megnézi merre indul el, és begurítja a másik oldalra. Erre a technikára kifejlesztettem egy módszert, ami most bejött. Amikor felnézett, bemutattam neki az egyik oldalt, de a másikra vetődtem. Abban pedig biztos voltam, hogy Markek Tomi el fog mozdulni, azért mondtam Kodrónak, hogy rúgja középre.
Szezon előtt a tulajdonos a bennmaradást határozta meg célként. Most a harmadik helyen álltok. Lehet merészebbet is álmodni már?
- Az előző idényben történtek után az a legfontosabb, hogy elérjük a 40-42 pontot, amivel már biztosan meglesz a bennmaradás. Ha ez megvan, akkor álmodhatunk nagyobbat is. Nekünk most rosszkor jön a téli szünet, de egy jó felkészülés után tavasszal is folytathatjuk a mostani jó sorozatot. Szerintem a Fradi tavaszra kiegyenesedik és nehéz lesz vele a lépést tartani. Ráadásul még ott van a Paks is, amely jelenleg vezeti a bajnokságot.
A legutóbbi Európa-bajnokság előtt többször is tagja voltál Marco Rossi keretének, az utolsó pillanatban maradtál le az Eb-ről. Most nem vagy a tűz közelében. Látsz rá esélyt, hogy jövőre Németországban ott legyél a válogatottban?
- Most egy nagyon jó brigád van a válogatottnál, három rutinos kapussal, Demjén pedig a fiatalságot képviseli.
Az sem biztos, hogy elég lesz, ha tavasszal is jó teljesítményt nyújtok, hiszen a többiek is remek formában vannak.
Azt sajnálom, hogy a legutóbbi Eb-ről végül lemaradtam. A szezon végén megsérültem, ennek ellenére elutaztam a válogatottal az ausztriai edzőtáborba, de pár napig nem tudtam teljes értékű munkát végezni. Végül ugyan felépültem, de Bogdán Ádámra esett a szövetségi kapitány választása. Kicsit csalódott voltam, de megértettem és elfogadtam, hogy egy rutinosabb kolléga mehetett az Európa-bajnokságra.
Ki a három legjobb NB I-es kapus?
- Dibusz most már hosszú ideje hozza a szokásos jó formáját, Szappanos is kiváló szezont produkál. De ott van Varga Bence, Demjén Patrik és Markek Tomi is. Ez már több mint három, de sok jó kapusunk van.
Tóth Balázs nincs a háromban?
- Azt majd megmondják mások.
Te mennyire vagy a szokások rabja? Kapusként neked is vannak különös babonáid?
- Nagyon sok babonám van. Például mindig a bal lábamra veszem fel először a cipőt, de a jobbat kötöm be elsőként, aztán nekem kell felfújnom a labdát megfelelő keménységűre. Régebben minden meccs előtti este mákos tésztát ettem, ha ez esetleg elmaradt az étrendemből, másnap nem éreztem magam komfortosan a kapuban. Ma már nem okoz akkor traumát, ha kimarad a mákos tészta, bár a hazai meccsek előtt azért próbálom magam ehhez tartani.
Az igaz, hogy majdnem atléta lett belőled?
- Az én fejemben ez így soha nem fordult meg, de miután 12 évesen Felcsútra kerültem, sportágváltást javasoltak.
A különböző mérések alapján ugyanis az jött ki, hogy 182 centiméteres leszek, ami nem egy ideális kapusmagasság. Mondták, hogy kezdjek el atletizálni, legyek gátfutó például.
Hallani sem akartam róla. Mivel édesapám és édesanyám is magas, biztosak voltunk benne, hogy én sem leszek kicsi. Végül 191 centire nőttem. Lehet, hogy gátfutónak sem lettem volna utolsó, de örülök, hogy már gyerekként is makacs voltam.
