Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója a "HajráZöldek" című műsorban több fontos és érdekes témát is érintett. Ebből idézünk most az alábbiakban, témakörök szerint.
Az eddigi szereplésről - így tervezték?
- Mindenféleképpen ilyesmire gondoltunk. Ugye azért ez most már a nyolcadik év sorban, hogy bekerülünk valamelyik ligafázisba, korábban csoportkörbe. Azért ez egy nagyon nagy teljesítmény, azt el kell, hogy mondjam. Ugye a magyar csapatoknak azért a Q1-ben kell kezdeni, vagy Q2-ben, attól függ, hogy ki melyikben indul, nekünk a Q1-ben, ami azt jelenti, hogy négy párharcot kell ugye megnyerni ahhoz, hogy ligafázisba kerüljünk. Azért az idei sorsolásunk nem volt könnyűnek mondható, de mindig is az a cél, hogy ott legyünk és minél tovább jussunk. Az elmúlt négy évben azért eléggé jól is szerepeltünk. Az, hogy simán verjük a Celticet, nem volt tervben, de az igen, hogy nyerünk. Amikor elkezdtük ezt a 15 évet, akkor mi azt mondtuk, hogy lépésről lépésre szeretnénk haladni és eljutni valahova, ami nagyjából ez a szint, ahol most kell lennünk. Nagyon sok minden kellett ahhoz, hogy ez összejöjjön, de egy olyan háttérrel rendelkezünk, egy olyan stáb dolgozik nálunk, egy olyan szakmai háttér van, olyan kollégáink vannak, akik ezt nem is csak munkának tekintik igazából. Ebben a 15 évben több mint 800 meccset játszottunk, már közel járunk a 900-hoz, ha jól tudom.
A Trabzonspor "arca"
- Azt nem mondanám, hogy a tiszteletet nem vívta ki a Ferencváros már, de ilyen félig vicces mondatok néha vannak. Amikor most voltunk Trabzonban és Mo Salah már ott volt náluk, akkor volt bennük egy magabiztosság, az UEFA-ebédnél elhangzott egy ilyen vicces mondat hogy "hát, jó lesz nektek a Konferencia Liga". Én annyit mondtam, hogy majd meglátjuk.
Könnyebb útja lehetett volna a BL-ig a Fradinak, de nem jött össze a bajnoki cím - mennyire fáj még?
A tavaly elveszített bajnoki cím nagyon fáj, és nem csak ezért, hanem mert csak magunkat okolhatjuk érte. Nem lehet úgy bajnoknak lenni reálisan, hogy hazai pályán öt mérkőzést elveszít egy csapat. És így is éles volt még a végén azért, az utolsó fordulóban dőlt el, hogy alakulnak a dolgok, de ezt nem lett volna szabad megengednünk magunknak. És éreztem olyat, hogy a játékosoknak a fejét talán elvitte a nemzetközi szereplés, hogy hát a bajnokság majd úgyis meglesz, ahogy megvolt az elmúlt x évben is folyamatosan. És ez visszaüthet.
Egy játékost is meg lehet érteni valamilyen szinten, hogy kimegy és mondjuk játszik 50-60 ezer ember előtt egy Fenerbahçe vagy egy Celtic ellen, és teljesen más hangulat van egy meccsen, amit meg kell nyerni. Hajlamos az ember egy picit mentálisan úgy beállítani magát, hogy hát úgyis jók vagyunk, majd úgyis meglesz, de nem lesz meg. Minden egyes mérkőzésen élesnek kell lenni. Ezért bántott most a Nyíregyháza elleni mérkőzésünk is, ami mondjuk egy nagyon fárasztó periódusnak a végén volt. Lehetett látni egy fáradtságot a csapaton, amiért okolni nem is nagyon lehet őket. Persze, elvárható az, hogy maximálisan teljesítsenek, de hogyha reálisak vagyunk és magunkba nézünk, akkor a saját területünkön mi sem biztos, hogy minden nap maximálisan tudunk teljesíteni. Egy nagyon jó és bajnokesélyes csapatunk van, jó játékosállománnyal, jó edzővel, jó struktúrában játszunk, tehát én hiszek benne, sőt, kifejezett elvárás a bajnoki cím. Máskülönben nincs esélyünk se arra, hogy a BL-be esetleg odakerüljünk.
A magyar klubok nemzetközi szerepléséről
- Az egy nagyon fájó pont, és akárhányszor szóba kerül, akkor mindig fontosnak tartom elmondani azt, hogy persze egyrészről az egy nagyon jó érzés, hogy a Ferencváros ilyen jól tudja képviselni a magyar klubfutballt a nemzetközi versenysorozatokban, de a magyar labdarúgásnak szüksége lenne arra, hogy ne csak a Fradi legyen ott. Valaki legyen ott, hogyha ha nem a BL-ben, akkor az EL-ben, vagy a KL-ben, de gyűjtsük a pontokat Magyarországnak, és ne legyen az, hogy még mindig ott tartunk, hogy első vagy most második selejtezőkörben kell kezdenünk. Ahelyett, hogy mondjuk beszállnánk egy play-offba, vagy beszállnánk egy harmadik körbe, mint a csehek talán már. Én sosem ítélek meg más klubokat és más klubvezetést, mert ki vagyok én, hogy megítéljem? Én azt tudom mondani, hogy mi mit csináltunk, hogy odakerültünk. Mi azt csináltuk, hogy tudomásul vettük, hogy egy klub az egy márka, ugyanúgy, mint a piacon más márkák, és profin kell kezelni ezt a márkát. Nekünk, mint kluboknak, óriási előnyünk van márkaként, hiszen egy úgynevezett "love brand" vagyunk, egy olyan márka, amihez, hogyha egyszer csatlakozik valaki, akkor nem fog átváltani egy másikra. Tehát egy óriási bázist lehet építeni. Nyilván ehhez kellenek a sikerek, kellenek a feltételek, kell az a történelmi múlt, ami a Ferencvárosnak megvan. Ez nem mindenkinek van meg, de mindig meg lehet találni azokat az értékeket, aminek mentén lehet építkezni.
BL vagy EL?
Ez egy nagyon érdekes dolog egyébként, mert persze, sportszakmailag mindig azt kell, hogy legyen az ember célja, hogy a lehető legmagasabbra eljusson. A kérdés az, hogy ennek mi a realitása, és hogy ez jót tesz-e éppen abban a szezonban, hogyha a legmagasabb szinten játszik. Miért mondom ezt? Azért, mert hogyha mondjuk bekerülünk egy Európa Ligába és ott jól szerepelünk, mint ahogy az elmúlt időszakban, akkor a nap végén keresünk egy összeget, ami lehet, hogy majdnem ugyanannyi, mint hogyha bekerülünk a Bajnokok Ligájába, és pofozógépek vagyunk. Az Európa Ligában pedig - ha jól szerepelünk - akkor mindenki örül, a szurkoló és a média is optimális esetben, mert jól szerepelünk. És a végén közel ugyanannyi pénzünk van, mint ha mondjuk a BL-ben rosszul szerepelünk és ránk húzzák a vizes lepedőt, hogy micsoda egy rossz csapat vagyunk mi. Holott lehet, hogy nem, csak nagy a kabát.
- Nyilván egyre nagyobb sanszunk lehet arra, hogy mondjuk egy Bajnokok Ligájába bekerülve ne csak az legyen, hogy véletlenül bekerülünk és pofozógépek vagyunk, mert azért most nem akarok itt klubokat mondani, de volt olyan klub, aki bekerült, aztán nulla pontot szerzett.
A keretszűkítésről
- Voltak játékosok, akik távoztak, voltak olyanok, akik azért távoztak, mert az jó volt a klubnak, hogy távozzanak. És voltak olyanok, akik el akartak menni. Ott van például Gabi Kanichowsky, aki mindenféleképpen vissza akart menni Izraelbe, és ő egy nagyon jó karakter, egy fantasztikus figura volt, aki soha nem hisztizett emiatt, meg nem volt az, hogy akkor pressziót helyezzen a klubra, de mivel jött egy jó lehetőség, ezért el is engedtük, mert az profitábilis volt a klubnak. Azt pedig nekünk mindig szem előtt kell tartani.
Nagyságrendileg olyan 30%-kal csökkentettük a keretnek a bérköltségét, jó igazolásokat is tudtunk csinálni, és egy vérfrissítést jelentett az is, hogy Borbély Balázs másképp áll a dolgokhoz.
De ott vannak a korábban kölcsönben levő játékosok, mint például Arzani, aki visszajött és főnixmadárként szárnyal. Egy másfajta edzői elképzelés és játékrendszer mentén szerintem egy olyan keretet sikerült kialakítanunk a költségcsökkentés ellenére, ami nem csak hazai szinten, hanem nemzetközileg is versenyképes. És ezt meg is mutatják az eredményeink.
Aggódtak, vagy aggódnak a kormányváltás következményei miatt?
- Én most a saját nevemben tudok beszélni: miért aggódjak? A Ferencváros az egy nemzeti érték, az messze túlmutat azon, hogy ez egy sportklub. Ez egy cég, amelynek mindig az adott gazdasági körülményekhez kell alkalmazkodnia és képesnek kell lennie arra, hogy fejlődjön és menjen tovább akkor is, amikor olyan gazdasági körülmény van, ami kedvező, van olyan, ami nem annyira. Ez az aktuális vezetésnek a feladata, hogy a saját céljaihoz tudja igazítani a körülményeket, illetve ő igazítsa a céljait a körülményekhez. Nyilván tudtuk azt, hogy valószínű, hogy a kereskedelmi jogokból befolyó összegek csökkenni fognak. Nem véletlen, hogy meghoztuk ezeket a döntéseket kvázi proaktív módon, mint maga a keretszűkítés, nézzük meg, hogy mi lesz, aztán meglátjuk.
Látnak már átrendeződést a magyar játékospiacon a váltás miatt?
- Én nem érzem azt, hogy a játékosok ára lejjebb ment volna, hogy most olcsóbban odaadnák őket itthon, merthogy jobban kell a bevétel. Lehet, hogy el fog jönni ez az idő is.
Orosz Pálnak vannak elnöki ambíciói?
Nincsenek. Ahhoz az is kell, hogy az ember affinitást érezzen magában. Számomra a labdarúgás az, amiben ki tudok teljesedni. Engem nemzetközi szinten is a labdarúgásban ismernek. Én ezekhez a pozíciókhoz ragaszkodom, én ott jól érzem magam, hozzá tudok tenni, és a Fradit is tudom képviselni.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
