A tavaszi szezon egyedüli százszázalékos csapata két forduló után a Kisvárda. Gondoltad volna ezt néhány héttel ezelőtt?
– Őszintén szólva, nem igazán gondoltam, hogy ilyen jól fogjuk kezdeni a tavaszi szezont, de úgy látszik, beváltak a télen érkező játékosok, jó igazolásoknak tűnnek. Bízom benne, hogy ugyanígy fogjuk folytatni a bajnokságot, igaz most néhány nehezebb mérkőzésünk következik, de nekünk a céljaink eléréséhez muszáj jól szerepelni és pontokat szerezni.
Kit emelnél ki a téli igazolások közül? Van olyan légiósotok, aki nem csak a Kisvárdában, hanem az NB I-ben is a legjobbak között van?
– Gheorghe Grozavot tudnám kiemelni, akit aktív román válogatottként igazoltunk le, jelenleg ő az egyik legjobb játékosunk, és az NB I-ben is az egyik legjobb külföldi.
Kisvárdán szerepel az NB I legtöbb légiósa. Hogyan éled meg, hogy ilyen sok a külföldi a csapatban?
– Már hosszú ideje sok külföldi van a keretünkben, hozzászoktam ehhez.
Úgy vagyok vele, hogy ugyan soknemzetiségűek vagyunk, de ha minőségileg rendben vagyunk és jól szerepel a csapat, akkor ez egyáltalán nem gond. Igaz az ősszel kevésbé lehetett azt mondani, hogy sikeresek vagyunk, de ez azért volt, mert kellett egy kis idő, míg összeértünk.
Mennyire okoz nehézséget az öltözőben vagy a pályán a kommunikáció?
– Talán eleinte akadt néhány probléma a pályán, nem értettük meg egymást sok szituációnál, például a pontrúgásoknál, hogy kinek hová kell helyezkednie, de az elmúlt időszakot nézve már ezzel sincs baj. Sokat segített a helyzeten az, hogy szinte egész nap együtt van a csapat, hiszen délelőtt és délután is van edzésünk, ezen felül pedig előfordul, hogy közösen ebédelünk, vagy beülünk valahova kávézni a szabadidőnkben.
Neked is elég jól megy: vezeted a házi góllövőlistát hat góllal és a csapatban te játszottad sorozatban a legtöbb meccset (18). Életed legjobb formájában vagy?
– Nehéz meghatározni, hogy ez lenne-e életem legjobb formája, de az biztos, hogy most nagyon jól megy a játék és remélem, hogy továbbra is így fog menni, és tudom még a csapatot gólokkal és győzelmekkel segíteni.
Minek tulajdonítod ezt a formát?
– Én akkor tudok érvényesülni a pályát, ha szélről sok beadás érkezik, és ha ezek nincsenek, akkor kevésbé tudok hatékony lenni. Nem az a stílusú játékos vagyok, akinek ha felpasszolják a labdát, megfordul, kicselez 3-4 védőt és gólt lő. A jelenlegi szélsőink nagyon jól centereznek, nekem pedig szerencsére sikerül odaérni jó ütemben a kapu elé.
Pedig akad bőven hátráltató körülmény. Két hete a bíróság első fokon ítéletet hirdetett a fogadási csalások egri szálának ügyében, amelyben téged is elmarasztaltak. Mennyire tudod magadat függetleníteni ettől a pályán?
Erről nem szeretnék beszélni, amíg nem jogerős az ítélet csakis a kisvárdai feladataimra koncentrálok.
A bajnokság végén bennmaradást szeretnék ünnepelni.
A korábbi hároméves eltiltásodat követően 2017 februárjától játszik hivatalosan is újra Magyarországon, de már előtte is Kisvárdán edzett néhány hónapot. Milyen formában tértél vissza Ausztriából?
– Számomra az elég nagy érvágás volt. Három évet töltöttem Ausztriában az alacsonyabb osztályokban, nem olyan minőségű edzéseken és meccseken vettem részt, mint amikhez korábban szoktam itthon.
Amikor hazajöttem, hatalmas lemaradásom volt, nyolc kiló súlyfelesleg volt rajtam, amit azóta már természetesen sikerült ledolgoznom sok munkával. Sok bepótolni valóm akadt, nehéz volt újra visszaállni a heti 6-7, majd a napi két edzésre, plusz a hétvégi meccsre.
Eleinte ez szokatlan volt, de aztán éreztem magamon, hogy fel tudom venni ezt a ritmust és bele fogok rázódni. Hál’ Istennek ez sikerült is, nagyon örülök neki, hogy vissza tudtam térni az NB I-be.
Kisvárdán kívül voltak akkor máshonnan is megkereséseid?
Több csapat is hívott, de már elkezdtem Kisvárdán edzeni, és úgy voltam vele, ha kapok innen ajánlatot, ha számítanak rám, akkor szívesen maradok, hiszen itt születtem, a szüleim is itt élnek, nem akartam messzebbre menni. Most már mondhatom, hogy eléggé jól bevált Kisvárda, örülök, hogy haza tudtam jönni, ezért pedig nagyon sokat köszönhetek Révész Attila sportigazgatónak, sőt az egész városnak is.
„Eredetileg abban maradtunk, hogy fél év után kaphat opcionálisan kétéves szerződést. Nagyon keményen dolgozott, mindenben partner volt, életbe is lépett az új szerződése. Ami utána történt, az sajnos tipikusan hazai volt. Szinte egyből utána visszaesett a teljesítménye, már nem úgy küzdött tovább, mint előtte. Mondtam neki, hogy becsapott, és fél másodperc alatt tépem szét a szerződését, repülni fog még a városból is. Ő a másik utat választotta, ismét keményen küzd, hajt, nem véletlen, hogy szórja a gólokat.” – nyilatkozta ezt rólad korábban honlapunknak Révész Attila. Mit tanultál ebből az esetből?
– Emberek vagyunk, mindenkinek vannak jobb és rosszabb pillanatai, biztos nekem is akadtak olyan időszakaim, amikor nem tudtam a legjobb formámat hozni, de biztos, hogy nem azért, mert megelégedtem volna azzal, ami van, vagy mert megkaptam az új szerződést.
Végül vissza a jelenbe, a hétvégén a Paksot fogadják. Mit vársz a mérkőzéstől?
– Ha sikerül nyernünk, akkor egy pontra lesznek tőlünk. Ha a Debrecent sikerült megverni itthon, akkor a tolnaiakat miért ne sikerülne? Bízom benne, hogy így lesz, de hogy az én gólommal, vagy sem, az teljesen mindegy.
Miben látod a jó tavaszi kezdet okait?
– Annak ellenére, hogy a télen is jöttek új igazolások, össze tudtunk állni csapatként. A korábbi meccsekhez képest jobban összeértünk, ebből kifolyólag pedig játékban is sokat javultunk.
Milyen a visszhangja a jó szereplésnek a városban?
– Nagyon örülnek a szurkolók az utóbbi idők jó eredményeinek, amikor összefutok velük a városban, mindenki gratulál és reménykedik a további hasonló szereplésben, ezt várják tőlünk a következő hetekben is, és mi is csak reménykedni tudunk ebben.
Helyi sztárokként kezelnek titeket?
– Ezt nem mondanám, de kétségkívül nagyon szeretik a városban a sportot, nem csak a focit, hanem a kézilabdát is. Ha találkozom a drukkerekkel, mindig beszélgetünk néhány szót, folyamatosan érdekelődnek a csapat helyzetéről és a játékosokról, ez nagyon jó érzéssel tölt el.
Összességében pedig már 5 meccse vagytok veretlenek. Mekkora esélyt látsz arra, hogy a célt felülmúlva esetleg stabil középcsapat legyen a Kisvárdából?
– Ha így megy tovább a játék, akkor látok esélyt akár erre is, de az első számú célunk a bennmaradás kivívása. Amennyiben sikerül túlteljesíteni ezt, annak természetesen örülni fogunk, hab lesz a tortán, de a legfontosabb, hogy megragadjunk az élvonalban.
NYIKES ZOLTÁN
