- Nem, nem tudtam róla. Mit is mondhatnék? Meglepett bár, de jól esik ezt hallani. Annak csak örülni lehet, hogy egy rivális csapat játékosai és edzője ilyen nagy megbecsüléssel beszélnek rólam.

A román válogatottban többször is 10-es mezben játszottál, korábban Hagi is ezt a mezt viselte. Mekkora elismerés ez nálatok?

Romániában nagy jelentőséget tulajdonítanak a 10-es meznek, mert egy nagyszerű játékos száma volt ez. A válogatott szerelését viselni önmagában is nagy dolog, 10-esben játszani pedig különösen nagy megtiszteltetés.

A teljes igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy viseltem már a 7-es mezt is, illetve a 13-as számmal debütáltam a nemzeti csapatban, így nálam nem jelent akkora problémát, hogy nagyobb elvárásokkal jár a 10-es szám. Ha abban is játszom, próbálom végezni a dolgom, és nem a hátamon szereplő számmal foglalkozni. Nem a szám játszik, hanem a játékos, aki viseli. Büszkeséggel tölt el, de a pályán ezt megpróbálom kizárni.

25-szörös román válogatott vagy, de az elmúlt időben nem sokat játszottál. Minek köszönhető ez? Mennyire számítasz fontos játékosnak a válogatottnál?

- Így van, az utóbbi időben nem hívtak, mert problémáim voltak a klubcsapataimnál, a török első osztályban nem kaptam meg a megfelelő játékmennyiséget, így várható volt, hogy nem jön a meghívó. Magyarországon folyamatos játéklehetőségez jutok, (márciusban) hívott is Cosmin Contra szövetségi kapitány, de sajnos kisebb sérülést szenvedtem, problémám volt a combizmommal, így nem tudtam elutazni a válogatott felkészülésére. Most már jól vagyok, újra játékban vagyok, és remélem, hogy a legközelebbi megkeresésre már ott tudok lenni.

Reális cél lehet a román válogatottnak az Európa-bajnokságon való részvétel?

- Igen. Én azt mondom, az esélyünk megvan, nagy lehetőség kapujában állunk, ugyanakkor nagyon nehéz lesz, mert egy csoportban vagyunk Spanyolországgal, Norvégiával, és Svédországgal. Rögös út áll előttünk, de ameddig matematikai esélyünk van, harcolni fogunk, hogy mi is ott lehessünk az Európa-bajnokságon.

Nyáron hagytad el Törökországot, és mentél haza Romániába, de szűk egy hónap után a Dinamo Bukarestből is távoznod kellett. Mi történt ott?

Erről sokat írtak nálunk annak idején. Kupameccset játszottunk (a harmadosztályú Csíkszereda ellen), én panenkáztam, és kihagytam egy büntetőt, így kiestünk a sorozatból. A klubom emiatt szerződést bontott velem.

Játszottál belga, orosz és török klubban is. Gondoltad volna, hogy egyszer Magyarországon fogsz kikötni?

- Őszintén szólva nem gondoltam, de az életben sosem tudhatod, milyen úton fogsz haladni. Végül Magyarországra igazoltam, de örülök neki, mert számos kellemes meglepetés ért engem itt. Jók a körülmények az edzéshez, és azt kell hogy mondjam, hogy a magyar infrastruktúra teljesen lenyűgözött. Itt nagyon sok pénzt fektetnek a labdarúgásba, és meggyőződésem, hogy a magyar foci ennek köszönhetően évről évre fejlődni fog.

Mit jelent egy román focistának Magyarországon játszani? Nem bántottak Romániában, amiért ideigazoltál?

Hát gondolhatod, nyilván értek kritikák amiatt, hogy Magyarországon kötöttem ki, és főleg egy olyan csapatnál, mint a Kisvárda, ami a kiesés elől menekül.

Én olyan csapatot kerestem, ahol folyamatosan játéklehetőséghez jutok, és csak 4 hónapra írtam alá, májusig. Az a célom, hogy újra formába lendüljek, mert nem játszottam és nem voltam edzésben egy ideje. Örülök, hogy egészséges vagyok és hogy tudok meccsről meccsre játszani itt, nyáron pedig majd meglátom, hogy hol folytatom.

Mit gondolsz az NB I-ről? Megfelel a te szintednek, vagy ennél jobb ligában lenne a helyed?

- Ahogy mondtam, a magyar futball folyamatosan fejlődik. Nagyon jó csapatokkal, és persze nagyszerű játékosokkal találkoztam itt. Nincs okom panaszra, egy szóval sem mondhatom, hogy magasabban jegyzett bajnokságban lenne a helyem. Nem tudnám azt mondani, hogy az itteni bajnokság az én szintem alatt van.

Hogy jött a Kisvárda megkeresése?

Ő győzött meg, hogy jöjjek ide, mert jók a körülmények, és tényleg nem fogom megbánni. Ő, az ügynököm és Révész Attila játszottak nagy szerepet abban, hogy a Kisvárda játékosa lettem.

Úgy tudjuk, hogy a Terek Groznijnál megkeresett havi 90 ezer eurós fizetésednek a töredékét, 20 ezer eurót kértél Kisvárdán, de végül ennél is kisebb fizetésért szerződtél oda.

Konkrét összegekről nem szeretnék beszélni, de egyértelmű, hogy az eddigi külföldi szerződéseimet nem lehet összehasonlítani a mostanival.

A korábbi fizetéseim magasabbak voltak, de ha aláírtam itt, az nyilván azt jelenti hogy elégedett voltam a Kisvárda ajánlatával. Ahogy már említettem, másra volt szükségem erre a szűk fél évre: játékba kell jönnöm, ilyenkor kevésbé számít a pénz.

Elképzelhetőnek tartod, hogy a következő idényben is az NB I-ben szerepelsz majd?

- A szerződésem lejártakor lesz egy beszélgetésünk (a Kisvárda illetékeseivel), ha ott közös nevezőre jutunk, akkor lehetséges, hogy itt folytatom. A szerződésem nem foglal magában kötelezettséget egyik fél részéről sem, tehát a Kisvárda sem hosszabbíthatja meg egyoldalúan a szerződésemet, és én sem, közös megegyezésre lesz szükség. Ha meggyőznek az általuk kínált ajánlat feltételei, aláírok újra, ha nem, ismét szabadon igazolható leszek nyártól.

A Kisvárda előző nagy sztárja, Artem Milevszkij a Fradinál játszó Ivan Petrjak szerint azért távozott, mert nem érezte jól magát a városban. Neked hogy tetszik a kisvárosi élet?

- Kisvárda egy nyugodt, csendes kisváros, de a sportélete feltörekvőben van. Szerencsére vannak a környéken nagyvárosok is, mint például Debrecen, szóval ha valamiért nagyvárosba kell mennem, annak sincs akadálya. Gyorsan repül az idő Magyarországon.

Révész Attila azt mondta rólad, Magyarországon jelenleg nincs hozzád fogható futballista. Mit szólsz ehhez?

- Köszönöm neki az elismerést. Az én dolgom innentől csak az lehet, hogy bebizonyítsam az ő igazát és megmutassam, hogy a legjobb vagyok. Meglátjuk majd. Én nagyon remélem, hogy nem fogok csalódást okozni.

A legutóbbi gólod után szaltóztál, honnan jött ez?

- Nem is tudom igazából, régebben is csináltam ezt… Nem tudom. Talán onnan ered, hogy amikor kisebb voltam, dzsúdóztam, és a sportággal együtt a szaltózást is nagyon megszerettem.

Azt beszélik, hogy Romániában tulajdonos vagy egy harmadosztályú klubnál. Igaz ez?

Volt, aki szerint a viselkedésed hasonlít Balotelliére. Mit gondolsz erről?

- Hallottam, hogy hozzá hasonlítanak, mert egyesek szerint nehéz eset vagyok. Én ezt nem így gondolom, de persze mindenki azt gondol rólam, amit akar. Nem gondolnám, hogy hasonlítok Balotellire, nem vagyok annyira nehezen kezelhető, mint ő.

WERNIGG MÁRTON

(Köszönjük a tolmácsolást Jakabos Csengének!)