Másfél évvel ezelőtt igazolt Kisvárdára a bolgár válogatott középpályás, Janisz Karabeljov, aki azóta alapember, az előző idényben 27 mérkőzésen lépett pályára az NB I-es ezüstérmesnél. A 26 éves játékos a gong.bg-nek adott hosszabb interjút, amiben beszélt többek között arról, hogy sikerülhet-e nekik letaszítani a trónról a Ferencvárost, és hogy milyennek látja a magyar foci erősségét.
– Sikerült kipihennem magam, ez volt talán az eddigi leghosszabb szünet a profi karrieremben. Ez egy kicsit "abnormális" volt, és olyasmi, ami nem minden alkalommal történik meg, valami szokatlan, másrészt viszont rendkívül kellemes volt. Szombaton játszottuk az első felkészülési meccset, jól ment, ezután beindulnak majd jobban a meccsek és a keményebb terhelés, szóval minden úgy megy, ahogy ilyenkor kell – mondta Karabeljov, majd arra a kérdésre is válaszolt, hogy az ezüstérem után reális lehet-e a bajnoki cím megszerzése a következő idényben.
– Nem mondanám, hogy jelenleg lehetséges lenne felvenni a versenyt a Fradival, mert egy nagyon komoly, sokkal nagyobb anyagi lehetőséggel rendelkező csapatról beszélünk. A mi klubunk más szinten van, mint az övék.
Nem mondanám, hogy beszélhetnénk arról, hogy letaszítjuk őket a trónról. Ami a többi csapatot illeti - szerintem van még két-három olyan együttes, amely felveheti velük a versenyt, és amely ellenfelük lehet a bajnoki címért folytatott harcban. Én azonban nem hiszem, hogy lesz trónfosztás, mert tekintettel arra, hogy minden csapatot ismerek és rendszeresen játszom ellenük, azt tudom mondani, hogy a Ferencvárosnak van a legjobb csapata, és az elmúlt években is megérdemelten lettek bajnokok.
A bolgár játékos az Európa Konferencia Ligára való felkészülésről elmondta, hogy még nem kezdték el elemezni a Kajrat Almatit, hiszen a felkészülés korai szakaszában vannak, de a napokban indulnak Ausztriába edzőtáborozni, ahol valószínűleg nagyobb hangsúlyt kap majd a kazah csapat.
– Egyszer voltam Kazahsztánban, még az ifjúsági válogatottal. Ami a Kairatot illeti - ahogy az egyik csapattársam mondta: "Istenem, ez Kína! Kínába megyünk, kínai csapat ellen fogunk játszani. Ez túl messze van! " - de persze ez csak poén volt. Optimista vagyok, bár ha őszinte akarok lenni - három fő játékosunk is elhagyott minket. Remélem, ez nem fog szerepet játszani a következő mérkőzéseken. – folytatta Karabeljov, aki 2021 januárjától él Magyarországon és beszámolt az eddigi tapasztalatairól is. – Az első néhány hónapom az országban elég nehéz volt, mert a feleségem terhes volt, és a koronavírus miatt minden zárva volt. Itt esténként nem lehetett kimenni, és szó szerint csak én, a feleségem és a kutyánk voltunk az utcán.
Mint kultúra, ők egy kicsit zárkózottabbak, nem úgy, mint mi. Az emberek otthon maradnak, szelídebbek, nyugodtabbak, mi pedig egy temperamentumosabb nép vagyunk, szeretjük a zajos és a kinti életet. Kicsit más volt számunkra, de sikerült megszoknunk, és őszintén szólva egyre jobban érezzük magunkat.
Ami a várost illeti - kicsi, inkább olyan, mint egy falu, de meg lehet szokni. Tudom, hogy miért vagyok itt, mi a célom. Igen, vannak dolgok, amik hiányoznak. Nem hiányoznak a nagy bevásárlóközpontok, de hiányzik egy kicsit több szórakozási lehetőség a fiunknak, aki már egyre nagyobb, és akinek szüksége van kertekre, parkokra és ahol jól tudja érezni magát. Igen, a város kicsi, de az élet sokkal nyugodtabb, mint Szófiában és egész Bulgáriában. Sokkal rendezettebb, mindenki normálisan, nyugodtan és hiányosságok nélkül él.
Karabeljov elmondta, hogy egyszerre érkeztek a csapathoz a brazil Matheus Leonival, akivel közvetve már ismerték egymást a bolgár bajnokságból, sokszor játszottak egymás ellen.
– Elmondhatom róla, hogy egy csodálatos ember és nagyon értékes labdarúgó. Egyébként a csapatunkban vannak románok, szerbek, montenegróiak, albánok, horvátok, bosnyákok.
Nem hittem volna, hogy ilyen sokféle nemzetiségű emberek között ilyen összetartás lehet, de itt ez megvalósul. Természetesen vannak magyarok is a csapatunkban, de kevesen.
Az első naptól kezdve kellemesen lenyűgöz, ahogyan itt befogadnak minden új embert, aki a csapatba érkezik. A szurkolóink nincsenek sokan, de mindenki támogatja a csapatot és nagyon örülnek annak, ahogyan szerepeltünk. Természetesen a tavalyi szezon sikereivel a dolgok elkezdtek javulni a látogatottság tekintetében is. Ami a stadiont illeti, rendkívül takaros, kicsi, zárt és olyan lelátókkal, amelyek egy-két méterre vannak a gólvonaltól. Ez rendkívül kellemes egy futballista számára, és a légkör is nagyon kellemes. Olyan aurát kap, amivel Bulgáriában sajnos nem lehet találkozni, mert a lelátók nagyon messze vannak. Sajnálom, hogy Bulgáriában nem ilyenek a stadionok, mert ott néhol sokkal több a szurkoló, mint nálunk. Ugyanakkor tudjuk, hogy Bulgáriában nehezebb a helyzet.
A válogatott középpályást arra is megkérték, hogy vonjon párhuzamot a bolgár és a magyar foci színvonala között.
– Egyértelműen kijelenthetem, hogy Magyarországon jobb a foci színvonala. Ha leginkább az alapokat vesszük figyelembe, és ami lenyűgöz, hogy az összes csapat stadionjában remek a pálya, még a másodosztályban is több mint a csapatok felének szép, új és karbantartott pályája van, és minden egyes akadémiába sokat fektetnek. Az akadémiák közül a 10 legjobbnak még rangsor is van, és még több pénzt fektetnek be ezekbe, a mi akadémiánk például ennek a tíznek az egyike. A mi klubunknál 9 pálya van, van egy fedett is a téli időszakra. Abszolút mindenünk megvan, amivel egy klubnak rendelkeznie kell a fejlődés alapjaként, és ezért ez általánosságban segíti a futball fejlődését. A válogatottjuk óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Nézzék csak meg a két évvel ezelőtti, ellenünk vívott többgólos győzelmüket. Nyugodtan mondhatom, hogy messzire jutottak – fejtegette Karabeljov, aki kitért arra is, hogyan reagáltak a magyar emberek az Anglia elleni négygólos győzelem után. – Boldogok voltak az emberek, élvezik a futballjuk fejlődését, és már nagyon várnak egy újabb kiugró eredményre, már teljesen másként tekintenek a válogatottjukra. Beszéltem az itteni edzőnkkel, és elmondtam neki, hogy rendkívül le vagyok nyűgözve. Azt mondta: »Igen, ez így van, most van egy jó generációnk«. Jelenleg van több emberük is a Bundesligában, akik a válogatott húzóemberei.
Inkább normálisnak fogták fel a győzelmet, mint meglepetésnek, hogy őszinte legyek.
Azt mondják: »Igen, így van, megcsináltuk. Amikor jobb csapatokkal játszunk, zártabbak vagyunk, és akkor sikerül megmutatnunk a játékunkat. Amikor olyan csapatokkal játszunk, akik védekeznek, akkor gondjaink vannak.« Mondtam nekik, hogy nem mindennap történik meg, hogy legyőzik Angliát, és megérdemelnek egy nagy bravót.
