Marco Rossi értékelte a Ferencváros - Honvéd (2-1) MK-mérkőzést.
- Jó iramú, jó ritmusú mérkőzés volt - kezdte a kispesti vezetőedző a honvedfc.hu-nak. - Több helyzetünk volt, mint a Ferencvárosnak. A pályán mindig képesek vagyunk egyéni hibákat elkövetni. Sajnos ez ma is így volt. A futball, ahogy az élet is tele van hibákkal. A legtöbb hibát az edző követi el, hiszen ő állítja össze a csapatot. Az első gólnál két olyan játékos hibázott, akitől az ember nem várta, hiszen felkészült labdarúgók. Kambernek nem szabadott volna oldalpasszt adnia, Laczkónak nem szabadott volna figyelmen kívül hagynia, hogy betámadják őt, játékvezetőnk pedig jobban kellett volna figyelni, hogy észrevegye a kezezést. Nem szabad azonban a két játékos nyakába varrni a vereséget. A csapat keményen küzdött, letámadott, a fiúk teljesítményével elégedett vagyok, az eredménnyel természetesen nem. Szeretném megköszönni a kispesti szurkolóknak, hogy leszurkolták a hazaiakat, az ő hangjukat lehetett végig hallani a meccsen. Örülök, hogy értenek a focihoz, látták azt, hogy mit akarunk játszani, mit akarunk megvalósítani, látták az igyekezetet, a bizalmuk töretlen volt felénk. Bízhatnak is, mert még van egy visszavágó, a Ferencváros ugyan nehéz ellenfél, de mi mindent meg fogunk tenni a továbbjutás érdekében.
- Nagyon jó meccset játszottunk, mindkét csapat odatette magát – idézi Thomas Dollt a fradi.hu. – A Honvéd és mi is nagy iramot diktáltunk, mindkét kapu előtt nagy helyzetek alakultak ki. Amikor birtokoltuk a labdát, akkor remekül játszottuk meg a széleket. Ugyanakkor a jövőben okosabban kell viselkednünk, nem szabad kihagynunk ennyi helyzetet, és a visszazáráskor, a kontráknál fegyelmezettebbnek kell lennünk. Azt is be kell vallani, bizonyos helyzetekben egyszerűen csak szerencsénk volt, hogy nem kaptunk gólt. A harmadik találatunkat is meg akartuk szerezni, de ehelyett jött egy olyan szituáció, amikor nem figyeltünk a végén… Emiatt nem tudom, hogy örüljek-e, vagy sem… Ingadozik e téren a véleményem… A fiúk jól dolgoztak, jó meccset játszottak. Nyilvánvaló, hogy nem akarjuk kiengedni a kezünkből a továbbjutást, ismét döntőt akarunk játszani a csodálatos stadionunkban.
