Miért van relatíve kevés magyar edző az NB I-ben?
- Nem szeretem a kérdéseket kikerülni, de okosodtam már annyit - bár nem vagyok egy atomfizikus -, hogy nem szabad ebbe nagyon nekem belemenni. Látom a jelenlegi első osztály helyzetét, hogy nagyon elharapódzott a külföldi edzők száma. Nagyon-nagyon sokan mondták már a magyar edzőkről azt, hogy nem alkalmasak erre. De tudunk ugye ellenpéldát is mondani, aki az első osztályban kiváló munkát végzett és ezáltal jó eredményt ért el a csapatával. És tudunk olyat is mondani, hogy jött a nagy megmondó, messziről érkezett és a nagy csinnadrattával ide került külföldi szakember is ki tudott ejteni csapatot, vagy esetleg leszerepelt egy irgalmatlanul nagy költségvetés mellett. Tény, hogy egyre jobban bíznak a külföldi szakemberekben. De az az igazság, hogy ezt nem annyira nekem kell megválaszolnom, hanem a magyar tulajdonosoknak, vagy sportigazgatóknak, akik külföldieket választanak.
Tudom, mi a válasz rá, hogy a magyarok alkalmatlanok, megbuktak, már nem ott vannak, nem azt képviselik. Én ezzel annyira nem értek egyet, de általában minden tulajdonos, a saját kapcsolatait, pénzét teszi ebbe és neki a tisztje megválasztani az edzőjét.
Ha sokan így döntenek, lelkük rajta. Én azért ismerek, látok most pont olyan fiatal magyar szakembereket, akik szerintem képesek arra, hogy magyar első vagy másodosztályú klubokat vezessenek, ezáltal lecseréljék azokat a nagy külföldi edzőket, akik azért olyan nagyon hatalmas sikereket nem érnek el. Mert Csercseszovnak például kilenc pontja van a Ferencvárossal az Európa Ligában, ami egy hatalmas siker, de tudunk olyan külföldi edzőről is, aki "keresztbe támadtatja a csapatát", és nem mondhatnám, hogy túl sikeres.
Készen áll arra, hogy akár holnap egy elsőosztályú csapatot irányítson?
- Erre nekem egyszerű a válaszom: hát hogyne! Aki már egyszer ott volt, és voltak azért sikerei is, akkor az tudja, miért mondom. Nekem ugyan kimaradt az utolsó 10-11 év, de ettől függetlenül 130 valahány mérkőzéssel rendelkezem első osztályban a kispadon. Nagyon sok felnőtt csapattal dolgoztam, NB III-as bajnokságot nyertem, utána dolgoztam alacsonyabb osztályokban is. Voltam szövetségi edző is, nem lenne probléma számomra a magyar első osztályban csapatot irányítani. De hogy mindenáron is akarja-e az ember, az már nem biztos. Mert az, ha nem akarják, az egy dolog. De ha akarnák is, hogy ő akarja-e, az nem biztos, hiszen nagyon-nagyon fontos. Ott már ugye nagyon fontos a sportigazgató személye, a keret összetétele, az elvárások, milyen a költségvetés.
Ezekbe régebben még jobban beleugrott az ember, most már azért sokkal jobban át kell ezt tekinteni, hogy valahova elmész és fél év múlva kidobnak olyan emberek, akik ugyanolyan rossz döntéseket hoztak, mint esetleg te hozol mondjuk a pályán. Úgyhogy ez azért átgondolandó, de természetesen nekem nem lenne akadály és azért, mert 56 éves leszek, azért nem hiszem, hogy elszállt fölöttem az idő. De erről most azért is kár beszélni, mert ilyen megkeresés nem történt.
Az Újpestről
- Sokat jelent nekem, hiszen ott nevelkedtem. Később, amikor már az első osztályban dolgoztam és amikor egyszer visszatértem, történtek ott negatív dolgok. Ebből kifolyólag maradt bennem is egy kis tüske. Tíz évet töltöttem el ott utánpótlás-játékosként, három és fél évet játszottam a felnőtt csapatban, és hét évet edzősködtem az utánpótlásban, ahogy számoljuk, ez húsz év, és húsz évet nem lehet kitörölni olyan könnyen. De megy az élet tovább. Most vannak ott edzők, akik az Újpestért dolgoznak, nekem pedig most más feladat adatott meg. Ettől függetlenül azt hiszem, hogy az Újpest nevet sosem fogom tudni kitörölni az életemből. Rendkívül sok megmondó ember van, akik nagyon szeretik az Újpestet bántani, mint amikor volt egy nagyon-nagyon rossz szériája a klubnak a bajnoki rajtnál. De az Újpest mindig talpra fog állni, legalábbis reménykedem benne. Én a mostani Újpestet nem látom és nem nézem annyit, az eredményeket megtekintem, egy-két mérkőzésbe belenézek, de nem minősíteném.
Valami biztos, hogy nem úgy működik, ahogy kellene, hiszen Újpesten olyan szurkolók vannak, akik elvárják, és akik meg is érdemlik azt, hogy a csapatuk ott legyen az élmezőnyben. Ugye az utóbbi években nem ez van, és ebből kifolyólag csalódtak a szurkolók, főleg az én korosztályom.
Elég sokan elfordultak a csapattól, de nagyon remélem, hogy a következő években talpra áll az Újpest, és hogy akár a tulajdonos részt érintő dolgokban is kicsit tisztább körülmények lesznek, és így visszatér megint 10-15-20 ezer ember a lelátóra, mint régen.
Lenne az Újpest edzője?
- Abban nincs kérdőjel, hogy azonnal elvállalná az ember, ha felajánlanák. Vannak, akik szeretik ezt hangoztatni, hogy "minden vágyam, hogy Újpest-edző legyek, egyszer leszek is, egyszer megcsinálom". Én ilyet soha nem hangoztattam.
Nem is nagyon tették fel ezt a kérdést, hiszen azért nekem akkora újpesti múltam nincsen. De ha az Újpestet kellene elvállalni, arra azonnal igent mondana az ember, értelemszerűen. Nem hiszem, hogy problémát jelentene az Újpestet vezetni. A szurkolók nagy része még azért szerintem jó szívvel gondol rám.
Úgyhogy minden adott lenne a jó munkához. De ez azért sokkal összetettebb. Ott a tulajdonosi kör, kik állnak mögötte, milyen költségvetéssel dolgoznak és milyen kereted van, és egész nehéz lenne azért valószínű olyat alkotni, amit mondjuk egy Újpest-közönség elvár.
Ha lehetne egyetlen egy ember, akivel találkozhatna - legyen az élő vagy holt -, az ki lenne?
- A nem vicces része a válaszomnak az édesanyám és az édesapám, velük kettőjükkel biztosan, hiszen ők már nincsenek nekem. És ez rendkívül fájó. Velük nagyon szeretnék találkozni, előbb-utóbb fogok is valószínű, hiszen azért már a korom megy fölfelé rendesen... De ha egy kicsit lehet e mellé mókázni is, akkor például Jennifer Lopezzel nagyon szívesen találkoznék, esetleg már ma, ha lehetne, de az se lenne baj, ha azt mondanák, hogy csak 2023 januárjában...
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
