Az NB I most futó idényében legutóbb Diósgyőrben történt edzőváltás, amikor is január elején a mindösszesen 30 napot hivatalban lévő Geri Gergely helyére Zoran Zekicet nevezték ki, így tizenhat forduló elteltével ez volt a hatodik csere a kispadon - a DVTK-nál pedig a második.

Önmagában az a mutató is felettébb látványos, hogy a bajnokság felénél már öt együttesnél is történt edzőváltás, ennél is durvább azonban az a kimutatás, ami mindössze egy évet vesz alapul. Szembetűnő, hogy milyen drasztikus változáson esett át egy év alatt az NB I-es edzői garnitúra 2020 januárjához képest: az előző kiírásban is a ligában szereplő 10 csapat közül csak a Ferencvárosnál és a Puskás Akadémiánál ül jelenleg is ugyanaz a vezetőedző a kispadon, mint 2020 januárjában, vagyis a legszerényebb számítások szerint is a csapatot irányító edzők 80%-át elküldték az elmúlt egy év során - ez alighanem világrekord az élvonalbeli bajnokságokat figyelembe véve.

És akkor még nem vettük figyelembe az előző szezon 2 kiesőjét, ott sincsenek már a helyükön az egy éve még pozícióban lévő szakemberek.

“Anyagilag sem éri meg edzőt kirúgni, mégis ez ad reményt”

Honlapunk a Zalaegerszegi TE FC sportigazgatóját, Sallói Istvánt kérdezte arról, milyen okok vezethetők vissza arra, hogy ilyen gyakoriak az edzőváltások az NB I-ben.

- A mai felgyorsult világban és azon belül a fociban mindenki igyekszik gyors sikereket elérni. A futballban a tulajdonosok látni akarják a befektetett összegek eredményét, ezért kevés helyen van türelem az edzők felé. Itthon a tizenkét csapatos NB I-ben olyan nagy az eredménykényszer, hogy egy-egy rossz sorozattal könnyen kieső helyre sodródhat egy csapat és ilyenkor nagy nyomás alá kerül a klubvezetés. Bajnokság közben a kereten nehéz jelentősen korrigálni, ezért általában az edzőváltás jelentheti a reményt, a megújulásra. Ez így egyszerűnek tűnik és a szurkolók, a média is általában ezt a lépést várja a vezetőségtől, de azért számunkra ez ennél sokoldalúbb döntést igényel.

Az új edző nyilván más elképzeléseket akar megvalósítani, amelyekhez más játékosokat képzel el, így azok a játékosok ,akik az előző edző elképzeléshez igazodva érkeztek, esetleg partvonalon kívül kerülhetnek, plusz minden edző azonnal új igazolásokat szeretne, ami ugyancsak emelheti a büdzsét. – kezdte Sallói István a ZTE FC sportigazgatója, aki nem irigyli az edzőket a mai modern futballban.

- Ma már egyre kevésbé az edzők irányítják az igazolásokat, tekintve, hogy a klubok hosszútávon gondolkodnak és a klub tulajdonosa által elképzelt filozófiához igazodnak a játékoskeretek kialakításánál, így az eredménytelenség lehet, hogy nem is az ő hibájuk csak. Ez egy feloldhatatlan ellentét általában a klubvezetés és az edzők között, mert nyilván a vezetők a keretet alkalmasnak látják a célok eléréséhez és az edzőben látják a hibát, az edzők meg mindig jobb és több játékost szeretnének, hogy sikeresek lehessenek. Ezért fontos az edzőválasztásnál ezeket a kérdéseket tisztázni, hogy mindenki tudja mit vállal. Mivel minden klubnál más a filozófia, a cél és mások a döntési mechanizmusok, azt is nehéz megítélni ki mennyire tehető felelőssé a gyengébb szereplésért.

“A kiesés több száz milliós veszteséget jelent egy klubnak, ezt próbálja meg bármi áron mindenki elkerülni”.

A ZTE sportigazgatója szerint alapvetően a játékoskeret minősége határozza meg az edzők mozgásterét, mert meggyőződése, hogy a tavalyi Kaposvárral még Mourinho sem tudott volna bennmaradni. Ezek alapján természetesen azoknak is megvan a felelősségük, akik a keretet kialakítják, így a sportigazgatóknak is, vagy bárkinek kluboktól függően, akik ebben részt vesznek.

- Rövidtávon viszont az edzőké a felelősség sajnos, pedig ahhoz, hogy kiderüljön melyikük mennyire alkalmas a feladatra, legalább 3 átigazolási időszakra szükségük lenne. Ezt a mostani 12 csapatos NB I-ben csak a legritkább esetben kapják meg az edzők. De a leggyorsabb változást, ami a bennmaradást jelentheti adott esetben, sajnos az edzőváltással lehet csak megoldani. Pedig az állandóság erőt ad egy klubnak és tervezhetőbbé válnak a folyamatok, de nálunk a kiesés több száz milliós veszteséget jelent egy klubnak és ezt bármi áron megpróbálja mindenki elkerülni.

Az eredménykényszer mellett is komoly kihívásokkal szembesülnek a magyar edzők, mert meg kell tanulniuk külföldi játékosokkal dolgozni, ehhez nyelveket kell beszélniük, figyelembe kell venniük a klub filozófiáját, a közönség és a közösségi médián keresztül érkező folyamatos nyomást valamint a klubon belül is egyre fontosabbá válik az emberi kapcsolataik, hiszen a játékosok mellett, egyre nagyobb stábot kell irányítaniuk és ugye a tulajdonosokkal és sportigazgatókkal is megfelelő összhangban kell dolgozniuk - zárta a csakfoci.hu-nak Sallói.

Olvastad már?

NB I: Pont a Fradit nem érdekli, a Diósgyőr kínlódik - ilyen hatással van a szurkolók hiánya a csapatokra

A CIES kimutatása szerint mindösszesen két olyan élvonalbeli együttes van a világon, amely az összes meccsét megnyerte hazai pályán, amióta a szurkolók nem léphetnek be a stadionokba a járvány miatt. Hazánkban a Fradi a leghatékonyabb zárt kapuk mögött.

Elolvasom