Az UEFA közzétette a 2017-es pénzügyi év üzleti jelentését, amely nem csak az adott gazdasági évet elemzi, hanem az elmúlt tíz esztendőt is összességében, és amely több szempontból is megvizsgálta az 55 európai tagállam klubjainak, így az NB I-es csapatok működését is. A bajnoki kiírások, a stadion- és tulajdonosi viszonyok, a szponzoráció, az átigazolások, a bérek, a bevételek, a televíziós közvetítések – többek között ezek a területek mind terítékre kerültek a kontinens szövetségének átfogó és részletes beszámolójában.
A magyar bajnokságot érintő legérdekesebb és legszemléltetőbb területek kimutatásai alapján a csakfoci.hu is készített egy kivonatot a jelentésből, ez olvasható az alábbiakban.
Hat országban is több stadion épült
159, legalább 5000 férőhelyes európai stadion épült fel, illetve újult meg az elmúlt mintegy egy évtizedben. Nem meglepő módon a legtöbb a 2012-es Európa-bajnokság, illetve a 2018-as világbajnokság kapcsán, Lengyelországban (27) és Oroszországban (16), Törökországgal (27) és Németországgal (16) együtt összesen 85 aréna készült el, vagy született újjá a házigazdáknál, illetve a komoly fejlesztésbe kezdett törököknél és németeknél.
Mögöttük is érdekesen alakul a sorrend: a legtehetősebb futballnemzet, Anglia 12 stadionnal az ötödik, a 2016-os Európa-bajnokságnak otthont adó Franciaország a hatodik, utánuk aztán már Magyarország következik , amely 2009 óta az UEFA kimutatása szerint 7 stadiont épített újjá.
Az elmúlt öt évben még inkább az európai élmezőny tagjai vagyunk, csak a törökök előznek meg (14 új aréna), a magyar stadionépítések száma 2013 óta 4 volt a riport alapján.
Itthon és a szomszédban is nőttek a nézőszámok
Míg egy éve szinte csak nálunk maradtak meg a stadion-látogatottsági adatok a térségben (miközben a csökkenő tendencia volt jellemző a szomszédoknál), a friss jelentés szerint megindult Magyarországon egy (lassú) növekedés a nézőszámokat illetően.
Pontos számokat nem közöl az UEFA, de az európai trendnek megfelelően nálunk is 5-15 százalékkal többen járnak meccsre, mint egy évvel korábban.
Ez arányaiban jobb adat, mint például Ausztriában, Szlovéniában, Szerbiában vagy Ukrajnában, ugyanakkor Romániában vagy Szlovákiában (utóbbinál gyakorlatilag a Dunaszerdahely népszerűsége miatt) 15 százalék fölött nőtt az élvonalbeli találkozók látogatottsága.
100 milliónál is többen az európai stadionokban
Összesen egyébként 15 európai klub stadionjában jártak 1 milliónál is többen a 2017/2018-as idényben. Az átlagot tekintve továbbra is a Borussia Dortmund áll az élen, több mint 79 ezer meccsenkénti szurkolóval. A Tottenham az átmeneti Wembley-be költözése miatt nagyot ugrott előre az össznézőszámot tekintve, de például az Ajax vagy a Dárdai Pál Herthája kicsúszott a TOP 20-ból.
Az európai összesített látogatottság az 55 tagállamban meghaladta a 100 millió főt.
450%: "Robbantott" az NB I a bevételekben
Az UEFA kimutatása szerint az NB I-es klubok átlagos bevétele a 2017-es gazdasági évben a négy és félszeresére emelkedett - ebben a tekintetben listavezetők vagyunk egész Európában. Elsősorban a szponzori- és reklámszerződések miatt volt nagy az ugrás (a jelentés szerint ezek teszik ki a hazai bevételek 49 százalékát, amely egyébként nem a kontinensen, főleg a topligákban tapasztalt "módi", ahol egy ideje már a televíziós közvetítésekből származó haszon viszi a prímet a belépőkből származó bevételekkel szemben).
Magyarország egyike annak a 17 európai tagországnak, ahol 15 százalék fölött nőttek a bevételek az első osztályú bajnokságban, de ekkora ugrást senki nem produkált.
A számszerű bevételnövekedést illetően a 20. az európai rangsorban az NB I, 68 millió euróval (azaz hozzávetőlegesen 21,7 milliárd forinttal) többet tehettek a kasszába a hazai csapatok összesen, mint egy évvel korábban.
Klubonként számolva 6,1 millió euróval nőtt a fizetések összege a hazai élvonalban - ebben például a holland Eredivisie is mögöttünk állt a 2017-es üzleti évben.
TOP 20-ban a magyar szponzori milliárdok is
Az említett szponzori bevételek az NB I-ben 10 százalékkal nőttek az UEFA szerint, összesen 43 millió eurót (nagyjából 14 milliárd forintot) tettek ki 2017-ben. Előbbi kategóriában is TOP 20-as Európában a magyar bajnokság, összesítésben a 17. Arról nem tesz említést a riport, hogy ezek a szponzori pénzek mit takarnak pontosan a magyar klubok esetében.
Jobban keresnek az NB I-es focisták
Nem csak a bevételekben, de a bérekben is nagyot ugrottak az NB I számai.
- Az UEFA összesítése szerint 26 százalékkal, összesen 56 millió euróra növekedtek a hazai fizetések
- Az élvonalbeli magyar klubok átlagosan 4,7 millió eurót (cirka 1,5 milliárd forintot) költöttek el erre 2017-ben, ez adatokat a korábbi költségvetési beszámolók alapján elsősorban három hazai klub mutatói tornásszák felfelé.
- Az NB I-ben (átlagosan) jobban kerestek a játékosok, mint például Romániában, Csehországban vagy Cipruson, de alacsonyabbak a bérek (átlagosan), mint például Lengyelországban vagy Horvátországban
Tulajdonosi viszonyok
Az NB I-es klubok kétharmada (a 12-ből 9) volt 2017-ben magánkézben az UEFA dokumentuma szerint, ami nagyjából megegyezik az összeurópai átlaggal - az albánhoz, a lengyelhez és az izraelihez hasonló tulajdonosi viszonyok jellemzőek leginkább az OTP Bank Ligára. A 10 hazai kézben lévő klub mellett két külföldi tulajdonosról ír a jelentés, itt feltételezhetően az Újpestre (Roderick Duchatelet) és a Honvédra (a magyar-amerikai George F. Hemingway a tulajdonos) "gondolva".
Ami a határon túl lévő magyar tulajdonosokat illeti, az UEFA is kiemeli, sőt, szemlélteti is, hogy az elmúlt években a dunaszerdahelyi DAC (Világi Oszkár) és az eszéki NK Osijek (Mészáros Lőrinc) is többségi magyar tulajdonba került.
