A "lex Kubatov"-ként elhíresült törvénytervezet - amely elválasztaná egymástól a politikai és a sportvezetői tisztségeket - módosítására volt szükség ahhoz, hogy az az FTC elnökére, Kubatov Gáborra ténylegesen is vonatkozzon - számolt be róla a 24.hu.
A tervezet a volt miniszterek, államtitkárok és állami cégvezetők összeférhetetlenségéről világosan fogalmaz, a mandátumukat vesztett országgyűlési képviselők kapcsán viszont nem teremtett egyértelmű helyzetet.
A lap arról ír, a Művelődési Bizottság november 9-i ülését követően nyújtotta be a törvénytervezet részletes vitáját lezáró módosító javaslatait. A huszonkét pontból álló módosítócsomagot a tiszás bizottsági tagok nevében Hende Máté kezdeményezte, és az ülésen szintén jelenlévő, igaz, a vitában részt nem vállaló sportállamtitkár, Kálnoki-Kiss Attila is támogatta. Hende úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezett módosító javaslatok „érdemi és jogtechnikai változásokat egyaránt tartalmaznak”, a lényegi változtatások között pedig külön kiemelte, hogy javaslatuk egyértelműen nevesíti a korábbi képviselőkre vonatkozó, négyéves korlátozást.
A bizottság fideszes elnöke, Szentkirályi Alexandra azzal érvelt, hogy a tiszás képviselők módosító indítványára kifejezetten azért volt szükség, mert az elsőre benyújtott tervezetet nem sikerült Kubatov Gáborra szabni.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő – aki az MTK elnökeként személyesen is érintettje a törvénytervezetnek – az egyesülési jog sérelmére és a jogszabály visszamenőleges hatályára hivatkozva érvelt a javaslat ellen. Kifogásolta, hogy a törvénytervezet egyes súlyos összeférhetetlenségi szankciók megállapítását abból a Nemzeti Sportinformációs Rendszerből (NSR) vezeti le, amely nem számít közhiteles nyilvántartásnak, de azt is indítványozta, hogy az Országgyűlés a kihirdetés előtt küldje a törvényt az Alkotmánybíróság elé.
Az fontos adalék, hogy Deutsch sorsának az egyesület szempontjából van jelentősége, az az MTK futballklubot nem érinti, hiszen az évek óta külön tulajdonossal, önállóan működik.
A 24.hu szerint a tiszás módosítók három ponton bővítenék a sporttörvény összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait:
- külön nevesítenék, hogy nem lehet sportvezető az a volt országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, akinek a megbízatása négy évnél nem régebben szűnt meg;
- az eredeti tervezetben csak a bejegyzett pártok elnökeire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kiterjesztenék a pártok vezető tisztségviselőire is;
- a volt miniszterekhez, államtitkárokhoz, helyettes államtitkárokhoz és állami cégek vezetőihez hasonlóan a volt képviselőkre és pártvezetőkre is kiterjesztenék az átmeneti rendelkezéseket. Vagyis azt, hogy az összeférhetetlenség fennállásáról az érintett 30 napon belül köteles nyilatkozni, 60 napon belül pedig megszüntetni azt.
A bizottsági indoklás kifejezetten megjegyzi, hogy a módosítások egyik célja „egyértelművé tenni”, hogy az összeférhetetlenségi szabályok a képviselői megbízatás megszűnésétől számított négy évig még fennállnak.
Míg korábban a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Országgyűlési törvény módosításával kezelte volna a tervezet, a volt képviselőkre vonatkozó tilalmat a bizottsági módosítók már a sporttörvénybe emelik be. Előbbi alapvetően a hivatalban lévő képviselőkre vonatkozik, utóbbi azonban azt szabályozza, ki lehet egyáltalán sportvezető. Ha a törvénytervezetet ezzel a szöveggel fogadják el, úgy a volt képviselőknek el kell hagyniuk a sportban viselt posztjaikat, ha pedig nem teszik, a sportszervezet felelőssége lesz érvényt szerezni a jogszabály teljesülésének.
A módosító javaslatok tartalma alapján Kubatov Gábor Fradi-elnöki pozíciója két jogcímen is összeférhetetlenné válik. Egyfelől azért, mert országgyűlési képviselői mandátuma csak 2026 májusában szűnt meg; másrészt azért, mert törvényhozói munkája mellett a Fidesz alelnöke is volt, és egy párt korábbi vezető tisztségviselőjeként sem vezethet legalább ötszáz igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetet.
Mivel a tiszás módosítók a volt képviselőkre és pártvezetőkre is kiterjesztenék az átmeneti rendelkezéseket, Kubatovot október végi újraválasztása sem védi. A javaslat szövege alapján harminc napon belül nyilatkoznia kell arról, fennáll-e esetében összeférhetetlenség az új jogszabály értelmében, hatvan napon belül pedig meg is kell szüntetnie azt. Esetében ez kizárólag lemondással történhet meg.
A lap szerint a módosító javaslatok azt ugyan rendezték, kikre vonatkozik a tilalom, az viszont továbbra sem egyértelmű, mi történik, ha valaki nem hajlandó az összeférhetetlenség megszüntetésére. A törvény az érintett mellett a szervezetet is kötelezi, azt azonban nem mondja meg, mi történik, ha egyikük sem lép. A javaslat nem nevez meg eljáró szervet, és nem mondja meg azt sem, mi a következménye, ha 60 nap után sem szűnik meg az összeférhetetlenség. Annyi biztos, hogy a nyilatkozatot az érintett sportszervezet hivatalos képviselője részére kell megtenni – egy egyesületi elnök esetében pedig ez akár saját maga is lehet.
Korábban Kubatov Gábor úgy nyilatkozott, a köztársasági elnökhöz, majd az Alkotmánybírósághoz is hajlandó fordulni, amennyiben jogszabályi rendelkezéssel próbálják meg eltávolítani pozíciójából.
Kálnoki-Kiss Attila államtitkár október végén úgy fogalmazott: ha a jogalkotási folyamatban nem történik változás, november végén lehet a zárószavazás a törvénytervezetről. Ezt megelőzően a még a Törvényalkotási Bizottság is módosíthat a szövegen. A menetrendet az Alkotmánybíróság döntései tolhatják el. Az Országgyűlés a kormány vagy a házelnök indítványára akár már a kihirdetés előtt a taláros testület elé küldheti a törvényt, ha pedig a kabinet nem teszi, akkor a köztársasági elnök is fordulhat az AB-hez. Előzetes normakontroll esetén a testületnek legfeljebb 30 napon belül kell döntenie a jogszabály sorsáról.
A teljes cikk a 24.hu-n, itt.
