Aki elemez: Mihalecz István
A szakértő
Mihalecz István évek óta elismerten dolgozik a magyar labdarúgásban, volt utánpótlás szövetségi edző, dolgozott sportigazgatóként és vezetőedzőként is éveken keresztül, a magyar futballt testközelből ismeri. A fiatal tehetségekről talán kevesen tudnak ma annyit, mint ő, azt pedig róla tudják kevesen, milyen alázattal és elhivatottsággal keresi napi szinten az összefüggéseket és a szakmai fejlődési lehetőségeket. A Csakfoci kérésére vállalta, hogy esetenként egyedi elemzésekkel segít megvilágítani az általunk felvetett jelenségek, problémák hátterét.
Véget ért az átigazolási szezon az NB I-es csapatoknál, kialakultak az őszi keretek. Ilyenkor a klubok két szegmensre koncentrálnak: az egyik a keret szakmai minősége, a fejlődési potenciál megléte, a másik, hogy megfeleljenek az MLSZ magyar- és fiatalszabályának, ezzel biztosítva akár a költségvetésük 20-25 százalékát.
11 NB I-es klub érdekelt
- A jelenlegi szabályozás értelmében öt magyar játékosnak végig pályán kell lennie, de fontos, hogy ebből legalább egy 2003-as születésű legyen és minimum a meccsek felén szerepeljen. A “fiatalpercek” további ösztönzése miatt a magyar szabály azonban úgyis kiválható, ha legalább egy 2003-as játékos végig a pályán van mind a 33 bajnoki mérkőzésen. Az MLSZ emellett még kiemelten dotálja a 2002-ben született labdarúgók játékperceit is, hiszen ez is ötszörös szorzót jelent egy “sima" magyar perchez képest.
Az elmúlt években a Ferencváros és a Fehérvár volt az a két klub, amely nem fordított különösebb gondot ezen szabályozás betartására, lévén a központi pénzek nélkül is rendben volt a költségvetésük.
Most úgy tűnik, a MOL távozásával Fehérváron hirtelen fontos lett a bevétel/kiadási oldal egyensúlya, így idén láthatóan a Vidi is odakoncentrál a keret magyarítására, és a fiatalok szerepeltetése is előtérbe kerülhet.
Azt mondhatjuk, hogy a Ferencváros kivételével jelenleg szinte mindegyik klub érdekelt ezen szabályozások betartásában, és részben vagy egészben van is törekvés, hogy teljesítsek az MLSZ által előírtakat.
Az MLSZ célja egyértelmű, minél több magyar fiatal kapjon szerepet a legmagasabb osztályban, és ezzel segítse, hogy válogatott-, valamint klubszinten közelebb kerüljünk a topcsapatokhoz.
A döntő faktor
Az utánpótlás-nevelés három pilléren áll: kiválasztás, képzés és versenyeztetés, én most az utóbbi jelentőségét emelném ki, mert egy 17-18 éves játékosnál döntő faktor, hogy milyen szintű bajnokságban és mennyit játszik, mivel ezen szintek megugrásával kerül az NB I közelébe. Ehhez a kluboknak egy egymásra épülő rendszert kell kialakítaniuk, hogy megfelelő tudásszinttel rendelkező játékosok mutatkozzanak be az első osztályban. Azaz az igazán üdvözítő, ha egy NB I-es csapatnak van második csapata és fiókcsapata is:
1. NB III-as második csapat, ahol már a 2005-06-os korosztály kiemelkedő játékosai játszanak
2. NB II-es fiókcsapat, ahol a 2004-05-ben születettek kapnak szerepet
3. NB I-es csapat, itt fontos, hogy a 25-ös keretben legyen minimum 3-4 2003-04-es születésű játékos, és ezek közül 1-2 rendszeresen kapjon szerepet bajnoki mérkőzésen.
A következő táblázatban látjuk, hogy az NB I-es klubok az elmúlt 6 fordulóban mennyi játéklehetőséget biztosítottak a fiatalszabályos és magyar játékosaiknak, de azt hangsúlyozom, hogy ez csak egy szegmens, amiből megítélhetjük az adott klub utánpótlás-nevelésének vagy utánpótlás-vásárlásának, illetve igazolásának szintjét.
1. MTK 779 perc: Kovács M., Kovács P., Horváth A., átlagosan 10 magyar a kezdőben (van kiemelt akadémiája)
2. ZTE 680 perc: Senkó Zs., Németh D., Klausz, 7-8 (nincs akadémiája)
3. DVSC 362 perc: Vajda B., Baranyai N., 4-5 (van akadémiája)
4. Mezőkövesd 434 perc: Illés, Nahirnij, 3-4 (nincs akadémiája)
5. Kisvárda 324 perc: Kovács M., Czékus Á., 5 (van akadémiája)
6. Paks 318 perc: Vass, Horváth K., Földi D., 11 (nincs akadémiája)
7. FTC 194 perc: Lisztes, 3-4 (van akadémiája)
8. Kecskemét 159 perc: Szendrei, Nagy O., 10 (nincs akadémiája)
9. Fehérvár 134 perc: Pető M., Berki R., 5-6 (nincs akadémiája)
10. DVTK 89 perc: Jurek, Bényei, 4-5 (van akadémiája)
11. Újpest 88 perc: Tóth Á., Varga Gy., 4-5 (nincs akadémiája)
12. Puskás 55 perc: Gruber Zs., 4-5 (van akadémiája)
(Vastaggal azok a klubok szerepelnek, amelyek jelenleg az elvárt átlag felett teljesítik a "fiatalperceket", vékonnyal, azok, amelyek jelenleg átlag alatt teljesítik 6 forduló után. Vastag betűvel azok a játékosok, akik saját nevelésűek, azaz legalább 3 évet eltöltöttek a klub utánpótlásában)
Kiemelt akadémiával rendelkező csapatok
Jelenleg hat csapat található az NB I-ben, amely kiemelt akadémiával rendelkezik, ezek közül az MTK kiemelkedően pozitív példa, hiszen eredményes és a fiatalok játszatásában is élen jár. A korábbi évekhez hasonlóan most is foglalkoztatják a saját nevelésű fiatalokat, ebben a szezonban a rutinos magyar játékosok mellett.
A Fradinál csak egy számít, a nemzetközi versenyképesség, így egyedüli csapatként az NB I-ben nem kiemelten fontos számukra a magyar- és a fiatalszabály betartása, de… Ebben a szezonban a Fradinak Lisztes Krisztián személyében van olyan játékosa, aki megfelel a fiatalszabálynak, és ilyenre utoljára 2015/2016-ban volt példa a zöld-fehéreknél, amikor Nagy Ádám fiatalon folyamatos kezdő tudott lenni. Azaz nem lenne meglepő, ha a zöld-fehérek azért gyűjtögetnék legalább a “fiatalperceket”.
A DVSC-ből, a DVTK-ból és a Puskásból egy-egy saját nevelésű fiatal játékos kapott szerepet az akadémiáról, a Kisvárdából még egy sem.
Egyelőre csak hat olyan fiatal játékos szerepelt (Kovács Mátyás és Horváth Artúr - MTK, Baranyai Nimród - DVSC, Lisztes Krisztián - FTC, Jurek Gábor - DVTK, Gruber Zsombor - Puskás Akadémia) idén az NB I-ben, akik a klub saját kiemelt akadémiáján nevelkedtek legalább három évet. Ez egy picit kevésnek tűnik. 2020 januárjától kapnak kiemelt kormányzati támogatást az akadémiák, vagyis három és fél éve. Kíváncsi vagyok, hogy a döntéshozók mikor jutnak arra a következtetésre, hogy ezen támogatásokat most már kötni lehetne a saját nevelésű fiatalok pályára lépéséhez. Ezzel nagyobb presszió alá kerülne az utánpótlás-nevelés az adott klubban, így a számonkérés is.
Akadémiával nem rendelkező csapatok
Azon NB I-es klubok, amelyeknek nincs akadémiájuk, próbálják a fent említett rendszert kialakítani, ezért indítottak NB III-as vagy második csapatot, és ide igyekeznek begyűjteni, illetve hazacsábítani a fiatal tehetségeket, így biztosítják a fiatal játékosaik beépítését, fejlődését. Ebben élen jár a ZTE, hiszen játékoseladásból, azaz gazdaságilag, és a fiatalok beépítésében tökéletes az évük, de eredményességben eddig elmaradtak a várttól, részben azért, mert öt kezdőjátékosukat adták el, a keret így későn állt össze. Most már csak egy feladat van: valahogy bennmaradni az NB I-ben.
A Paksnak azon túl, hogy 100 százalékban magyar csapat, már megvan a kialakult és jól működő rendszere. Haraszti Zsolt időben ismerte fel a szabály jelentőségét és reagált rá. Hatékony játékosmegfigyelői rendszert alakítottak ki, és évekre előre tervezve igazolnak, így könnyedén oldják meg minden évben a fiatalszabály betartását.
Fehérváron magyarosítják a csapatot, a fiatalszabályt szintén házon belül próbáljak megoldani, de hogy elérjék a szükséges limitet és az eredményességük is megmaradjon, télen fiatalt kell igazolniuk, és nem is egyet.
Az Újpest Tajti érkezésével a magyarok számát növelte, Molnár Zsombor kölcsönvételével pedig a fiatalszabályt próbálja megoldani.
A Kecskemét magyarokra épít, van NB III-as csapata, de annak még nincs meg a megfelelő minősége, ezért két fiatalt igazoltak.
Nincs akadémia és NB III-as csapat sem
A Mezőkövesdnek nincs harmadosztályú csapata, így nekik egy lehetőségük marad: vásárolniuk kell fiatal játékost. Egész jól „horgásztak” az elmúlt években, Kállai, Illés és az ukrán-magyar Nahirnyij leigazolásával, ennek ellenére ők vannak a legnehezebb helyzetben
Szinte minden klub tett kisebb vagy nagyobb lépéseket, hogy betartsák az MLSZ irányvonalát, mivel a pénz nagy úr, de a csapatok felének azért a jelek szerint még mindig gondot okozhat a szabály betartása és a megfelelő támogatási összeg “lehívása”. Látható, hogy ahol előre terveznek, rendszert építettek, a fiatalokat megfelelő időben és megfelelő szinten versenyeztetik, azok előnyben vannak, de ezt a folyamatot úgy kell kivitelezni, hogy közben ne essenek ki az NB I-ből. Kíváncsi vagyok, hogy azoknál a csapatoknál, ahol elmaradnak az eredmények, mikor jön el a pillanat, hogy elkezdik elengedni a magyar- vagy a fiatalszabály vagy akár mindkettő betartását? Mert azért jelenleg a csapatok kétharmada a kiesés elkerülése érdekében vív hetente élet-halál harcot.
