"Nincs más út"

Sokan azt várták és Georges Leekens szövetésig kapitány is utalt rá hogy bekerülhet több fiatal is a válogatott keretébe a belga tréner bemutatkozásán, de aztán az U21-es és a többi korosztályos csapat Eb-selejtezői miatt ettől most eltekintett a szakember.

Az egykori kapitány és korábban az utánpótlás-válogatottaknál is fontos szerepet betöltő Várhidi Péter szerint a most kimaradt lehetőségre júniusban, a fehéroroszok és az ausztrálok elleni felkészülési meccs előtt már nem mondhat nemet Leekens.

- Nincs is más út. Szerintem esély sincs arra, hogy ne nyúljon hozzá a fiatalokhoz. Eljutottunk megint arra a pontra, hogy végig kell gondolni, hogy kik azok a játékosok, akik alkalmasak arra, hogy nemzetközi szinten teljesítsenek 17 és 30 év közötti, utóbbit azért képletesen mondom, nyilván az sem kizáró tényező, ha valaki 30 fölötti. Ha ez megtörténik, akkor azt a 25-30 játékost kell minden körülmények között favorizálni. Tudom, hogy sokaknak az a véleménye, hogy a válogatottat mindig azoknak kell alkotnia, akik a legjobb formában vannak, de szerintem ez erre az országra nem igazán érvényes. Számtalan szituációban bebizonyosodott már, hogy a játékosok nagy többsége nincs olyan igénybevételnek kitéve, mint ami a nemzetközi szinthez kell. Magyarországon valahol pedig könnyebb is egy válogatottat összehozni, mint egy klubcsapatot, utóbbiaktól irreális eredményeket várni.

Várhidi szerint viszont most jól döntott a belga, hogy az utánpótlás-csapatokat helyezte előtérbe.

- Azért ne kerüljön előtérbe egy válogatott két barátságos meccse, amikor az U21 vagy az U17 fontos tétmeccseket, selejtezőket játszik, ráadásul a közvetlen utánpótlást jelentő U21-nek a továbbjutás szempontjából is fontos meccsei voltak. De az elkövetkezendőkben elengedhetetlen, hogy a fiatalok előtérbe kerüljenek, Georges Leekensnek két hónapja lesz arra, hogy megtalálja azt a keretet, amely képes lehet arra, hogy a válogatott gerincét adja majd. Amíg ez nem történik meg, addig felesleges csapatépítésről beszélni.

Az U21-es csapat: Ki jöhet majd szóba?

"Lehetőséget kell adni nekik, még úgy is, hogy 1-2 meccset elbukunk"

Az Újpest egykori bajnok edzője arról is beszél, milyen fő szempont alapján kell majd kiválogatni a legjobb fiatalokat.

- A tehetség mindenképpen számít persze, a forma viszont – ahogy előbb mondtam – nem annyira szerintem. Nem azt tartom a legjobb válogatottnak, amelynek a játékosai akkor a legjobb formában vannak, hanem azt, amely képes 15-20-30 mérkőzést nemzetközi tapasztalatokat gyűjtve, együtt lejátszani. Annak idején én is ezt az elvet követtem és eredményre is vezetett.

Fontos lehet majd posztonként (ott van például a balhátvéd-poszt mondhatni több évtizedes kérdése) is számba venni az utánpótláskorú válogatott jelölteket, de Várhidi szerint ennek az előfeltételei még hiányoznak a magyar labdarúgásból.

- Ez lenne a cél. Csak el kellene kezdeni a képzéseket ebbe az irányba terelni, de sajnos a képzés nagyon gyerekcipőben jár. Sőt, semmilyen cipőben…a csapatokat nézzük mindig, az egyéneket, az egyéniségeket soha, és ez nagy probléma véleményem szerint. Személyenként nehéz belemenni, mert ahhoz ismerni kell testközelből a játékosokat, akkor meg lehet mondani, kik azok, akik alkalmasak már a felnőttválogatottságra. Ez a szövetségi kapitány és szövetségi edzők dolga. Azok jöhetnek számításba, akik megfelelő állapotban vannak fizikálisan és mentálisan is, nagyon sokféle szintet kell megugraniuk, egymás mellé kell rakni a szempontokat, összetevőket, komplex felmérést kell tartani. És versenyeztetni is kell a fiatalokat, lehetőségeket kell adni nekik, még annak az árán is, hogy egy-két meccset elbukunk.

Ami Hollandiában megy, az itthon miért nem?

Amit például a hollandok "bevállaltak", azaz bátran fiatalítottak – az eredmények rovására is – az utolsó nagy generáció lebőgése után, az itthon nem igazán divat – de miért?

Nem tudom, hogy miért ritkább nálunk, valamiért nem elfogadott közeg-szinten. Mindig azonnal akarunk eredményt, pedig nincs ilyen. Ha kimegy egy generáció, nincs olyan, hogy a következő generáció is ugyanolyan sikeres tud lenni két meccsen belül. Az a generáció, amelyik kijutott az Eb-re, tíz év alatt érett be, de közben nem építettük a következőt.

Kell egy A-válogatott, de kell közben mögötte egy B-válogatott is, amely azokból a játékosokból áll, amely a helyükbe léphet majd. Kiment 7-8 futballistánk, és nincs helyettük másik 7-8, akik ugyanazon a szinten lennének képesek teljesíteni.

Nincs utódja Gerának, mert nem kerestük

Elek Ákos a skót meccs után külön kitért Gera Zoltán hiányára. Mint ismeretes, a Ferencváros ikonja ezúttal sérülése miatt hiányzott, de mivel lassan 39 éves, meg kellene találni az utódját hosszú távon is. Várhidi szerint egy rossz szemlélet oka, hogy eddig ez nem történt meg.

Azért nehéz megtalálni Gera utódját, mert nem is foglalkoztunk évek óta azzal, hogy megtaláljuk. Most elkezdünk kapkodni, hogy „hú, most mi lesz, Gera Zoli abbahagyja. Most mi kit rakunk oda?” – hát könyörgöm, az előző öt évet mire használtuk? Nem tudtuk, hogy meg fog öregedni? Vagy Király? Vagy Juhász? Ezekre gondolni kellett volna. Mindig ezt csináljuk.

 

Kazahsztán, Skócia: "Ha nem is akarunk, úgy nehéz"

A szóba jöhető fiatalok közül sokszor felbukkant Szoboszlai Dominik neve. A Red Bull Salzburg 17 éves játékosa már az U21-ben futballozik, de vajon elég érett-e már arra is, hogy felnőtt válogatott legyen?

Kit érdekel, hogy hány éves Szoboszlai?

– kérdezett vissza Várhidi -  Nem az a lényeg, hanem hogy úgy volt-e felépítve az előző időszakban, ahogy kellett, elég érett-e arra, hogy egy felnőttmeccsen átlagos teljesítményt tudjon nyújtani, mert az átlagosból jön majd a kiemelkedő produkció, képesség. Versenyeztetni kell a fiatalokat, persze nem úgy, hogy egyszerre berakunk tíz 18 éves játékost, mert akkor csak önbizalmukat veszítik el. De ha van egy mag, a köré építsük be a tehetségeket, aki pedig még nem alkalmas rá, azt építsük fel, miközben az ő helyetteseikre is gondolunk már.

Várhidi a Kazahsztán és Skócia elleni vereségekre visszatekintve beszélt a hibákról és arról, mennyiben segíthet a fásultnak tűnő magyar csapaton néhány jól kiválogatott fiatal érkezése.

- Hiányoltam a focit. Nem vállalkoztunk, nem csináltunk cselt, nem vettünk le embert a középpályán, a támadósorban. Egy óvatos csapatot láttam, amelynek a játékosai mindig továbbpasszolják a labdát, levéve magukról a felelősséget. Ha nem is akarunk, úgy nehéz. Ha rákényszerítjük a fiatalokat, hogy vállalkozzanak a pályán, ha megkapják a türelmet, akkor megmozgathatják az állóvizet, akkor lehet belőlük válogatott futballista. Csak húzzuk le róluk azonnal a keresztvizet, hogy "milyen alapon kerültek ide?". Nem ez a lényeg, hanem az, hogy majd az elkövetkezendő 20-25 meccs után lássuk, hogy megvan-e még az bennük, ami miatt megkapták az elején a bizalmat.

DUDÁS GÁBOR