Marco Rossi szövetségi kapitány volt a DigiSport "Reggeli Start" című műsorának vendége. Az olasz szakember az interjú során szót ejtett a válogatott felkészítéséről, Willi Orbanról, és az újfent kimaradó csapatkapitányról, Dzsudzsák Balázsról is.
Rossi nem magát, sokkal inkább a szakmai stábot, illetve a játékosokat látja kulcsfontosságúnak a megkezdett munkában.
- Nem egyedül dolgozom, egy csapatnak vagyok a feje. Egy fontos csapat van mögöttem, profi szakemberek, akik nagy szenvedéllyel dolgoznak egyetlen célért: hogy sikerre vigyék a nemzeti tizenegyet. Nem hiszem, hogy bármi rendkívülit tettünk. Először csak kommunikáltunk a játékosokkal, és megértettük, hogy nagyon vágynak rá, hogy az országukat képviseljék, és szeretnének kilépni a rájuk zúdult kritikákból. Aztán megpróbáltunk taktikai utasításokat is adni, hogy a lehető legegyszerűbben, és legvilágosabban megfogalmazzuk az elvárásainkat, de a csapatot a játékosok fogják felépíteni, az ő viselkedésükkel, az akaratukkal.
"Először adatik meg nekem, hogy ilyen szintű játékosokat edzhetek"
A szövetségi kapitány néhány gondolat erejéig bepillantást engedett a válogatott felkészülésébe is:
- Nagyon sokat dolgozunk a játékosok közötti játéktávolságon, a testhelyzeten. Tanulmányoztuk az ellenfeleket, mert mindig abból indulunk ki, hogy a mérkőzés felén nálunk lehet a labda. Amikor nincs nálunk, azon kell gondolkodnunk, hogy hogy szerezzük vissza, hol kezdjük meg a presszinget. Először adatik meg nekem, hogy szövetségi kapitány lehetek, és hogy ilyen szintű játékosokat edzhetek, és azt kell mondanom, hogy könnyű dolgom van. A játéktudásuk megvan, amit mondok nekik, azt elég egyszer, de legfeljebb kétszer elmondanom, és megcsinálják.
Taktikai céljait is világosan megfogalmazta az olasz szakember, aki legközelebb Görögországban, majd Észtországban vezeti a nemzeti csapatot.
Szeretném, ha olyan csapatom lenne, amely egy kicsit agresszívebb, mert a modern foci szerintem főleg arról szól, hogy mennyire tudjuk nyomás alatt tartani az ellenfelet. A sebesség a fontos, akár támadó, akár védekező jellegű átrendeződéseknél. Olyan csapatot szeretnék látni, amelyik gyorsan át tud rendeződni.
Ehhez persze idő kell, dolgoznunk kell, nem is a lábaknak, hanem inkább a fejeknek - tette hozzá a magyar bajnok tréner, aki emellett a mentális felkészítést is elengedhetetlennek tartja.
- Sok minden függ a mentális hozzáállástól. Ha meg vagy győződve róla, hogy egyenrangú félként lépsz pályára, akkor sikerül azt a 10-15 métert ráverned az ellenfélre. Ma a magas szintű futballban – és a kevésbé magas szintűben is – az edzők képesek egy hét alatt felkészíteni egy csapatot, nagyon gyakran alábecsüljük viszont a mentális felkészítést. Nem mondom, hogy én egy jó pszichológus vagyok, de be kell lépnem 25 ember fejébe, és a jó gombokat kell megnyomnom. Ehhez szükségem van szakemberek segítségére is. Ebből a szempontból – mint minden más szempontból is – az MLSZ nagyon jó munkát végez.
Komoly kérdéseket vetett fel a Rossi-féle háromvédős, és a válogatott hagyományos négyvédős felállásának "összeférhetetlensége", különbsége is.
- Eddig is gyakoroltuk mindkét játékrendszert az edzéseken. Alapvetően a játékosok a négyvédős játékhoz szoktak, kevésbé komplikált számukra a távolságokat, automatizmusokat megtalálni. A háromvédős rendszer jóval rugalmasabb, tudni kell belőle öt, illetve négy védőre is átállni, ezért több időt igényel az átállás.
"Orban pluszt adhat nekünk, de..."
Willi Orban személyében közben újabb topligás játékossal bővült a válogatott kerete, ám Rossi nem aggódik a konkurenciaharc miatt.
- Sosem probléma az, ha sok jó játékosa van az embernek, inkább az a baj, ha nincsenek. Orban a Bundesligában játszik, mindössze 25 éves, és már csapatkapitány az élcsapatok egyikében. Figyeltem őt, nyomon követtem. Pluszt adhat nekünk, de az edzésen meg kell bizonyosodnunk róla, hogy valóban így van-e.
A védőhöz hasonló helyzetben van Dárdai Palkó, aki egyelőre még nem hozta meg karrierje egyik legfontosabb döntését - bár továbbra is a német U20-as válogatott tagja. Rossi persze más játékosok esetében sem veti el a honosítás lehetőségét.
- Amikor kineveztek szövetségi kapitánynak, az MLSZ hívta fel rá a figyelmemet, hogy Orbant behívhatnánk a válogatottba. Megmondom őszintén, nem tudtam korábban erről a lehetőségről, nem ismertem még akkor játékosként sem annyira, mert a szlovák bajnoksággal voltam elfoglalva. Az MLSZ nagyon odafigyel, hogy szakemberei segítségével megfigyelje a legmagasabb szint azon játékosait, akiknél megvannak az előfeltételei, hogy a magyar válogatottban játsszanak. Minél jobb játékosaink vannak, annál erősebb a válogatott, mert a csapat erőssége a játékosok minőségében rejlik.
Viszont én nem erőltethetek senkit, hogy Magyarországért játsszon, ha ezt nem érzi magáénak. Én személy szerint képtelenségnek tartom, hogy egy külföldi edző motiváltabb legyen, mint egy magyar játékos. Olyan embereket szeretnék hívni, aki magáénak érzi a nemzethez tartozást, és fogai közé szorított késsel meg akarja védeni a nemzeti színeket. Ez olyan döntés, amit nem lehet kiprovokálni.
"Dzsudzsákot a megfelelő időpontban be fogom hívni"
Megkerülhetetlen kérdés volt az új klubjában egyelőre rendszeresen futballozó Dzsudzsák Balázs kimaradása is.
- Folyamatosságról beszéltem az edzésben, a játékban. A fizikai felkészítésre egyszerűen nincs időnk. Tudom, hogy Balázs nagyszerű játékos. Tudom, hogy fontos számára a válogatott.
Igyekezett az ügynökén keresztül olyan bajnokságot találni Európában, ahol a technikai színvonal, és a biztosított játékidő közelebb áll az ő szintjéhez, végül ez nem sikerült neki.
Most az a fontos, hogy eddzen, játsszon, formába lendüljön, és a megfelelő időpontban őt is be fogom hívni.
A magyar szurkolói közeg elvárásairól ejtett szavai zárták az interjút:
- Nem tudom, hogy mi a siker titka, hogy nekem hogy sikerült eredményeket elérnem. A fontos talán az, hogy az ember értsen a mesterségéhez, és dolgozzon lelkiismeretesen, mert a magyarok megérzik, hogy profi vagy, vagy sem. Olyannak kell lenned, amilyen vagy. Én az vagyok, akit látnak, akit Magyarországon sokkal jobban értékelnek, mint a hazámban. Mindig úgy tettem, ahogy azt magaménak éreztem, és talán ez a leglogikusabb, legőszintébb út.
