Dárdai Pál a Coca-Cola bloggereinek beszélt bővebben a francia-portugál Eb-döntőről, a portugálok sikerének titkáról és a torna hatásairól a magyar futballra.

A döntőről címszavakban ezeket mondta a Hertha edzője.
- Valahol fent a Jóisten, a Fortuna úgy döntött, hogy ezt a portugálok most megérdemelték, annyi év után
- Öröm volt látni, hogy Ronaldo mennyire csapatjátékos. A pálya széléről is lelkesített, magyarázott
- Elfáradtak ezek az erős, nagy manuszok a végére a francia csapatban
- A könnyebb súlyú, fürge lábú portugálok nem fáradtak el a hosszabbításban
- Az elején úgy nézett ki, hogy esélyük sem lesz a portugáloknak
- Ronaldo felkínálta a lábát

Utóbbi esetről bővebben is idéznénk Dárdait, aki szerint a klasszis hibázott.
- Rossz döntést hozott, ilyen rutinos a pályának ezen szakaszán nem kínálhatja fel így magát, és azt, hogy labdával együtt lerúgják. Az esetet lefújtam volna, de nem ért sárgát.

A magyar szakember szerint a portugál válogatottnak a magyar válogatott elleni meccs volt a fordulópont.

- A magyar meccs volt a fordulópont a portugáloknál, ott állították át a védekezésüket. Nincs klasszikus labdaszerzőjük, de onnantól kezdve együtt nagyon jól tolódtak, a labda elleni harcban komolyabban vettek részt, mint addig. A siker kulcsa az volt, hogy sokkal fegyelmezettben védekeztek, még a középcsatáruk is visszalépett.

"Nem gond, ha kirúgod a szomszéd ablaküvegét"

Dárdai olvasói kapott kérdéseket arról is, milyen hatása lehet a mieink Eb-szereplése a hazai labdarúgásra, főleg a szurkolói létszámra.

- Magyarországon most azt kell tenni, hogy a klubok vegyenek fel embereket, akik a szurkolókkal foglalkoznak. Legyen erre mindenhol külön iroda, 4-5 dolgozóval, akik partnernek tekintik a szurkolókat. De ez kölcsönös, a drukkereknek is partnernek kell lenniük, viselkedésben. Legyenek hűek a csapatukhoz, a sajátjukat éltessék, ne az ellenfelet szidják. Fontos, hogy ne ez a régies típusú, egymást szidó szurkolás legyen a jellemző, egy kis zrika persze benne van meccs közben, de a durva beszólások nem férnek bele. Ha ezt a klubvezetők és a drukkerek egy nevezőre tudják hozni, akkor előrelépünk.
Megmutatta a fiatal magyar generáció, hogy nem csak PlayStation-özni szeret, hanem drukkolni is, és tud is. Van egyfajta éhség erre, ezt kulturált szurkolássá kell alakítani, a klubok pedig vegyék komolyan a szurkolókat. A focit többen nem fogják szeretni, mint eddig, de azoknak, akik játsszák is, lesz önbizalmuk. Láttak valamit a gyerekek, amit ők is elérhetnek, látták a honfitársaikat jól játszani, gólt lőni az Eb-n, és érzik, hogy oda igenis el lehet jutni. Talán visszajön az, ami régen volt, hogy kirúgod a szomszéd ablaküvegét, de ő ezért nem lesz igazán mérges, mert örül, hogy focizni látja a gyerekeket. Én is nagyon sok garázsajtót rúgtam szét, akkor persze kiabáltak rám, de ma büszkén kérdezik tőlem azokról az esetekről: Ugye, emlékszel?