Csank János elnök vezetésével létrejött a Magyar Labdarúgóedzők Szakmai és Érdekvédelmi Egyesülete, a testületnek tagja már többek között Prukner László, Bognár György, Supka Attila, Kiss László és Pajkos János is. A Magyar Idők cikke szerint a szervezet a legalább 6800 végzett magyar edző "érdekeiket szeretné védeni, miközben nincsenek a külföldiek ellen”.
Az egyesület létrejötte tulajdonképpen egy éve, egy edző kiállításával kezdődött. Híres Gábort beidézte a fegyelmi bizottság, és a tréner „a tárgyaláson döbbenten tapasztalta, hogy a jelentésben más szerepel, mint ami valójában történt, de ez senkit sem érdekelt”. Ugyanazon a napon ugyanígy járt Supka Attila is, és a két edző beszélgetni kezdett arról, hogy ilyen esetben védtelenek, nincs senki és semmi, aki, illetve ami megvédené, segítené őket.
Három hete a cégbíróság aztán bejegyezte a Magyar Labdarúgóedzők Szakmai és Érdekvédelmi Egyesületét.
- A labdarúgás összes szereplője tartozik valamilyen testülethez, bizottsághoz vagy szövetséghez, itthon egyedül az edzők voltak eddig kivételek – mondta Híres Gábor, az egyesület ügyvezetője. - A sok megbeszélés alatt kristályosodott ki az a tartalom, amely meghatározza majd a működésünket. A jogi tanácsadás mellett szeretnénk visszaállítani a magyar edzők becsületét, lobbizni az érdekükben, és segítenénk a szakmai munkájuk fejlődését is.
Az egyesület segítséget nyújtana a szerződéskötéseknél, hatékonyabbá tenné az edzők egyéni érdekének az érvényesítését is. Az alapítók szerint rendkívül fontos, hogy ne lehessen az edzőket megkerülni a lényeges, szakmai szempontokat is igénylő döntések megszületésénél. Ilyen volt például az NB II létszámának a csökkentése – ezt az ötletet az MLSZ elnöksége azóta levette a napirendről. Híres Gáborék nehezményezik, hogy senki sem volt kíváncsi, mi a véleményük erről a csapatokat irányító edzőknek. Lehet arra okkal hivatkozni, hogy minden egyes szakembert mégsem lehet egyenként kifaggatni, ám ha létezik egy sokakat tömörítő szervezet, az kialakíthat figyelmet érdemlő egységes álláspontot.
Az ügyvezető szerint minden szintet tekintve jelenleg mintegy 6800 edző dolgozik a magyar futballban, a vizsgázott, ám pillanatnyilag nem aktívakkal együtt ez a szám megközelíti a tízezret. A szervezők nyilván azt tartanák ideálisnak, ha mindenki belépne az egyesületbe, ám a realitás talaján maradva akkor lesz valóban erős a szervezet, ha az elképzeléseket valódi és vonzó tartalommal töltik meg.
- Nagyon fontos, hogy nem a külföldi edzők ellen vagyunk – szögezi le Híres. - Egyszerűen azt szeretnénk, hogy méltányos kép alakuljon ki a helyzetünkről, és hogy egymást erősítve ne menjünk el szó nélkül a méltánytalan bírálatok mellett. Amikor például azt olvassuk, hogy élcsapataink külföldi mesterei mennyit tesznek hozzá a magyar futballhoz, ne legyen mellette az is, hogy bezzeg a magyar edzők… Ez igazságtalan.
Az egyesület egyébként már tett lépést konkrét ügyben is. Magyarországon a licenc meghosszabbításához nem elég elvégezni a továbbképzést, vizsgázni is kell. Ez Híres Gáborék szerint Európában példátlan, és káros is, hiszen például egy teszt rossz kitöltésével valaki akár az állását is elveszítheti, függetlenül attól, hogy később valamikor javíthat. Az egyesület már tárgyalt erről az MLSZ vezetőivel.
TOVÁBB: Az eredeti cikk itt olvasható - kattints!
