Hosszabb interjút adott a Nemzeti Sportnak Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke. A sportvezetőt nemrég újabb öt évre választották a szövetség elnökének, így először a következő célokról beszélt.
- Bőven van még végrehajtandó feladat és kihívás az előttünk álló öt esztendőben és számomra személy szerint továbbra is motiváló a magyar labdarúgás átfogó fejlesztésének irányítása. A Bajnokok Ligája-döntő budapesti rendezése mellett a legizgalmasabb kérdés a szurkolók számára nyilván a vb-selejtezőkön való jó szereplés. Nincs egyszerű helyzetben a válogatott, de nagy sikernek tartanám, ha 1986 után sikerülne a három Eb-kijutást megkoronázni egy világbajnoki részvétellel. És már most készülni kell a Nemzetek Ligájában az A-ligába való visszatérésre, és utána a sorozatban negyedik Eb-döntőre való kijutásra. Ezek a feladatok még részei a 2010-ben megfogalmazott céloknak. Ugyanakkor számomra a kezdetektől legalább ilyen fontos, hogy a labdarúgás hátországa, feltételrendszere adva legyen, és ennek eredményeként többen sportoljanak. Mára a feladat elsősorban az elért eredmények megtartása.
Óriási kihívás lesz az MLSZ új fiatalszabálya is, amely kimondja: egyszerre öt magyar játékosnak kell a pályán lennie a bajnoki meccseken, közülük egy 21 éven alulinak. A szövetség kapott hideget-meleget ennek a bevezetése óta, Csányi ezekre is reagált.
- Szögezzük le, hogy nem egy váratlan irányváltásról, hirtelen ötletről van szó. A magyar és fiatal játékosok szereplésének ösztönzése 2013 óta hangsúlyos része a felnőtt bajnokságok kiírásának. Az 5/1-es szabály bevezetésének szándékát pedig még tavaly tavasszal bemutattuk a csapatoknak. Számomra évek óta ez az egyik legfontosabb kérdés. A májusi közgyűlésen bejelentett irányelvek mentén megújítottuk az ösztönzési rendszert, melynek célja egyszerű: a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelését akarjuk elérni, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítését. A legtöbb élvonalbeli klub eddigi gyakorlatából indultunk ki, a pluszforrás olyan cél megvalósításáért jár, amely reális: legalább öt magyar, köztük egy fő U21-es korú játékost kell szerepeltetni az egész mérkőzésen.
Ne feledjük, a legtöbb klubtulajdonos nagy részben központi forrásokból teremti meg a csapat működéséhez szükséges pénzügyi alapokat. Éppen ezért a szövetség részéről hiba lenne, ha a források egy részét nem kötnénk a magyar futball jövője szempontjából kedvező stratégiai feltételekhez.
- Egyébként a nagypályás férfi és női NB I, a futsal férfi és női NB I mellett a férfi NB II-t is érinti a szabályozás, éppen azért, mert a sportkormányzattal közösen rendszerben, stratégiában gondolkodunk. Ha az eddig tapasztalt fejlődés mellett lehetett hiányérzetünk, akkor főként azért lehetett, mert nem szerepelt elég magyar labdarúgó az élvonalbeli csapatokban. Abszurd módon sok magyar fiatal külföldön nagyobb eséllyel lépett át a felnőtt futballba, mint idehaza. És bár megértem és fontosnak tartom a klubok céljait, a magyar futball tükre és kirakata mégis csak a nemzeti válogatott, amely a jegyeladások és a televíziós nézettségi adatok alapján is a legfontosabb a szurkolóknak. A válogatott jó szereplése lehet a legnagyobb ösztönző a gyermekek számára, hogy kipróbálják ezt a sportágat, ezért nem lehet fontosabb semmi, mint a magyar válogatott érdeke.
Csányi szerint a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalok beépítése szakmai és pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb, ráadásul több évtizedes szakmai stagnálást kellett fejlődéssé alakítani, még ha ez több hazai klubnak, így például a Ferencvárosnak sem tetszett igazán.
- Az előző válasz a Ferencvárosra is érvényes. Minden klubra igaz ugyanis, hogy maga dönthet a rövid távon elérhető, nagy befektetést igénylő sikerek vagy a tartós, hosszú távú eredményesség és fönntartható működés arányairól. A klubvezetőknek döntéseik meghozatalakor figyelembe kell venniük, hogy milyen saját forrásokkal rendelkezik az egyesület, és mik a lehetőségek az utánpótlásbázis terén. A jó működéshez fontos még az igazolások terén szükséges szakmai és pénzügyi jártasság – a játékosügynökök gyakran negatív szerepéről már beszéltem. Az MLSZ a fenti döntési lehetőségeket bővíti ösztönző rendszerével, hiszen a pontokért és a nemzetközi jó szereplésért, továbbá a fiatal magyarok játszatásáért is pénz jár. Nem szűkítjük tehát a mozgásteret, ahogy az sem igaz, hogy köteleznénk bárkit is bármire. Ami azt illeti, hogy kinek mibe volt beleszólása: az NB I-es, NB II-es bizottságokban több egyeztetés zajlott a kérdésről, a döntés meghozatala óta pedig futballszakmai szempontból érdemi kifogás, komolyan veendő futballszakembertől nem hangzott el - mondta Csányi.
Az MLSZ elnöke ezek után Kubatov Gábor, a Fradi elnökének azon nyilatkozatára is válaszolt, amely a Magyar Kupa-döntő előtti jegyértékesítésére, majd arról szólt, hogy nem fizetik be a fegyelmi bizottság által kirótt büntetéseket.
- Sohasem fogunk belemenni értelmetlen, önös egyéni érdekeket szolgáló nyilvános vitába. Az alaptalan és méltatlan vádaskodással kapcsolatban a szurkolókat a lehetséges legkorábbi időpontban tájékoztattuk a jegyértékesítés folyamatáról. Sohasem látott számban vásároltak jegyet a drukkerek a döntőre (54 782 fő lépett be), ezzel is visszaigazolva a jegyértékesítési rendszerünk megfelelő szolgáltatását. A Ferencváros felel a szurkolói viselkedéséért, hasonló módon, miképp az MLSZ felelős a magyar válogatott drukkereinek tetteiért az UEFA-mérkőzések során. Fegyelmi eljárást indítottunk a klubbal szemben, ezen felül azokat a személyeket, akik beazonosítható módon fegyelmi vétséget követtek el, kitiltjuk. Egyébként a kitiltásra a Ferencvárosnak is van lehetősége saját mérkőzései rendezésekor, de ismereteim szerint ezt az eljárást igen ritkán alkalmazza, jelenleg is mindössze négy szurkoló van kitiltva a mérkőzéseikről. Ráadásul kérhetnék, hogy a kizárás vonatkozzon az MLSZ által szervezett mérkőzésekre is, ezt sem tették meg. Az pedig nemzetközi gyakorlat és természetes, hogy a jegyeket az értékesíti, aki a mérkőzést rendezi.
De ha már a kupadöntőről beszélünk, az én koromban, ennyi tapasztalattal már nem sok mindenen lepődik meg az ember, de kivételesen egy személyes sérelmemet is hadd említsem meg. A Ferencváros ultrái édesanyámról is megemlékeztek nem éppen pozitív kontextusban, amikor azt skandálták: „Csányi, te állat, ba..d meg az anyádat”. Még ha nem is a Ferencváros elnöke, a Facebookon igen aktív Kubatov Gábor szervezte ezt a gyalázkodást, talán akkor is joggal vártam volna el, hogy mint a klub első embere és az egyik politikai párt vezető személyisége – aki egyébként a nyilatkozatai szerint száműzni szeretné az obszcenitást a lelátókról –, elhatárolódjon ettől a megnyilvánulástól. Az, hogy ezt nem tette meg, meggyőződésem szerint nemcsak az ő, de a klubja, és a politikai közössége szégyene is.
A szövetség célja a klubokkal közösen amúgy is a rasszizmus és a gyűlölet kiűzése a stadionokból a 72 éves vezető szerint. Ez igaz a válogatottnál is, amely nagy csatára készül a szeptemberben rajtoló vb-selejtezőkön. Csányi szerint csak egy cél lebeghet mindenki szeme előtt.
- A Marco Rossi vezette magyar válogatott többször bizonyította, hogy igazán nehéz helyzetekben is eredményesen tud futballozni. A szurkolók sem remélték, hogy nyerünk az angolok, a németek ellen tétmérkőzéseken, vagy hogy egymás után 14 mérkőzésen nem találunk legyőzőre, és idegenben is verjük Szerbiát. A nehézségeket, a keret átalakulásának folyamatát természetesen én is látom, az elmúlt másfél év gyengébb lett, mint az azt megelőző kiemelkedő időszak. Árnyalja a képet, ha az eredményeket egyesével nézzük végig, hogy a korábbiakhoz képest elsősorban a meglepetést jelentő sikerek maradtak el, többnyire nálunk erősebb csapatoktól kaptunk ki, azaz a megemelkedett elvárásoknak nem tudtunk megfelelni. A következő két évre előre tekintve bizakodó vagyok. Egyre több magyar futballista jut el magas nemzetközi szintre, Szoboszlai Dominik angol bajnok lett, Kerkez Milos mára a csapattársának mondhatja magát, a fiatal Tóth Alex a Ferencváros után a nemzeti csapatba is berobbant, Nagy Zsolt évek óta kiemelkedően teljesít az NB I-ben és azt várom, hogy a válogatott címeres mezében mindenki a legjobb teljesítményét nyújtsa. Csalódott lennék, ha ez nem így történne.
Hogy ez mire elég például a Nemzetek Ligáját megnyerő, jelenleg Európa legerősebb csapatának számító portugálok ellen, az szeptemberben derül ki. Ellenük is törekedni kell a pontszerzésre. Nem reális elvárás a portugálok megelőzése, a pótselejtezőt érő második hely viszont az.
Noha Marco Rossi szövetségi kapitányt is sok kritika érte az elmúlt hetekben, az MLSZ elnöke szerint az olasz-magyar edzőnél jelenleg nincs jobb szövetségi kapitány.
- Vezetőként hiszek a hosszú távú munkában, a tapasztalatban és a nyugodt munkakörülmények kedvező hatásaiban. Ha valaki bizonyított a nemzetközi eredményeket korábban ritkán szállító magyar labdarúgásban, az Marco Rossi. Már akkor is nagyot alkotott, amikor 2017-ben meglepetésre megnyerte a magyar bajnokságot a rendre több saját nevelésű akadémistával felálló Honvéddal. Azóta két Eb-re juttatta ki a nemzeti együttest, és a C-ből két idényre egészen az A-ligába vezette a Nemzetek Ligájában. Azért is állok ki mellette, mert az eredményesség mellett mindvégig fontos szempontnak tekintette a fiatal játékosok beépítését, bátran nyúl NB I-es labdarúgókhoz, és ezzel példát is mutat. Szalai Ádám csatlakozásának nagyon örültem, de az öltöző összhangjának megteremtése a szövetségi kapitány feladata, amit Marco Rossi reményeim szerint a jövőben is sikeresen fog megoldani. Nekem legalább ennyire fontos, hogy Ádám szerepet vállalt a sportállamtitkárságnál az utánpótlásképzés felügyeletében, ebben a pozíciójában meghatározó szerepet kapott; a labdarúgásunk egészének fejlődése szempontjából nagyon számítok a segítségére.
Csányi hozzátette, hogy külön stáb dolgozik a magyar gyökerű külhoni, vagy akár távoli kontinensen nevelkedő, esetleg honosítható futballisták felkutatásán, így a jövőben akár Dél-Amerikából vagy Ausztráliából is érkezhet játékos a válogatotthoz.
Végül szóba került az NB I névadó szponzorának változása is, hiszen a következő szezontól OTP Bank Liga helyett Fizz Liga lesz a bajnokság neve, de a Szerencsejáték Zrt., mind pedig a közvetítési jogokkal rendelkező közmédia, az M4 Sport televízió más kötelezettségeket vállalt.
- A nyilvános pályázatok eredményesen zárultak, mind a névszponzorokra, mind a jogtulajdonosokra vonatkozóan. Az OTP Csoport marad az NB I névadó támogatója, de magasabb összeggel és mostantól az online piactereként működő oldalával, a fizz.hu-val szponzorálja a férfi élvonalbeli bajnokságot az új kiírástól. Úgy éreztük, mondom ezt most az OTP Bank elnökeként, hogy maga a bank már kellően ismert, ugyanakkor szeretnénk, ha a Fizz beverekedné magát a legnagyobb magyar e-kereskedők közé, és ebben sokat segíthet a nagyobb ismertséget biztosító névszponzoráció. Szintén folytatja támogatását a Mol, mely ez után is - a Fizzhez hasonlóan, hat esztendőre - a Magyar Kupa névadója, ahogy a női futballban szerepet vállaló Simple elköteleződése is változatlan. Ami azonban az állami szereplőket illeti, mind a Szerencsejáték Zrt., mind pedig a közvetítési jogokkal rendelkező közmédia, az M4 Sport televízió egy-egy éves kötelezettséget vállalt csak, a kormányzat kérésére, a közelgő választásokra való tekintettel.
A teljes interjút ide kattintva olvashatod el.
