Sorozatunk harmadik részében:
Kés alatt: Debreceni VSC
Aki elemez: Mihalecz István
A szakértő
Mihalecz István évek óta elismerten dolgozik a magyar labdarúgásban, volt utánpótlás szövetségi edző, dolgozott sportigazgatóként és vezetőedzőként is éveken keresztül, a magyar futballt testközelből ismeri. A fiatal tehetségekről talán kevesen tudnak ma annyit, mint ő, azt pedig róla tudják kevesen, milyen alázattal és elhivatottsággal keresi napi szinten az összefüggéseket és a szakmai fejlődési lehetőségeket. A Csakfoci kérésére vállalta, hogy esetenként egyedi elemzésekkel segít megvilágítani az általunk felvetett jelenségek, problémák hátterét.
Vakarózás után újratervezés
- Nagyon csúnya bukásnak nézett ki a Debrecen nyári tulajdonosváltása még pár hónappal ezelőtt is, és ősszel úgy tűnt, hatalmas baj lesz a Lokinál - kezdte Mihalecz István. - A mostani dobogóért való küzdelemről senki nem álmodott. Valószínűleg erős pánikban vakarták a fejüket, vagy nemesebb szervüket a Loki új vezetői tavaly augusztus végén, amikor a DVSC 6 forduló után 4 szerzett ponttal, győzelem nélkül az utolsó helyen állt a bajnokságban. Aztán a vakargatás helyett húztak egy satuféket, nyomtak egy reset gombot, és kijavítottak mindent, amit előtte benéztek, vagy elrontottak. Abból pedig volt bőven… Debrecenben tartották magukat ahhoz, hogy az okos más kárán tanul, a hülye a sajtján sem. Ők tanultak a sajátjukon.
Két alapvető tényezőt kellett rendbe rakniuk:
- Létszám helyett minőség
- A keretet korábban gyengébb képességű idegenlégiósokkal tömték tele, akik nem érték fel a csapat és a bajnokság szintjét, és nem posztra igazoltak, inkább létszámot növeltek. Mivel egy cégcsoportról van szó, amely több klubot is üzemeltet, biztosan érkeztek ide máshol kikukázott játékosok, és valószínűleg nem jól mérték fel az NB I színvonalát. Aztán pár hét múlva észbe kaptak, és nyár közepén már kezdtek minőségi külföldieket igazolni, mint Lagator, Romanchuk, Dreskovic, januárban pedig jött Mance, valamint érkeztek meghatározó magyar játékosok: Megyeri Balázs és Varga Kevin. Emellett komoly ütemben rakták ki a nem bevált és használhatatlannak bizonyuló labdarúgókat. Az új igazolásokkal már dobogóra esélyes keretet alakítottak ki.
- Edző helyett EDZŐ, avagy Leekens helyett Rossi
- Joao Janeiro (0,68 pont/meccs átlag) helyett Srdjan Blagojevic (1,82 pont/meccs átlag) lett a vezetőedző, akinek hatása nemcsak pontokban, hanem a csapatjáték színvonalában, az öltözői morálban is megmutatkozik.
Ez a váltás szerintem csak ahhoz hasonlítható, mint amikor Leekens helyett Rossi vette át a válogatott irányítását.
Retró érzés és az utolsó tánc
- Az új tulajdonos és klubigazgató magától, vagy helyi súgókra hallgatva, felismerte a nyári akklimatizálódás során, hogy a helyi lokálpatriotizmus nagyon erős, és a DVSC akkor volt sikeres, amikor meghatározó magyar játékosok alkották a keretet. Jók a minőségi légiósok, de kell egy erős helyi magyar mag. A Lokinak meg kéznél van egy ilyen mag, csak éppen leketyegni látszott.
Mindenki látta a Netflixen a Michael Jordan-filmet. Ami a Bullsnál Jordan, az lehet Debrecenben Dzsudzsák. Csak a debreceni Last Dance-nél nagyon hiányzott a koreográfus.
- Az új edző érkeztével az egyik legnagyobb kérdés az volt, képes lesz-e megtalálni Dzsudzsákhoz a kulcsot, és képes lesz-e a csapat számára igazán használható állapotba hozni azt a játékost, aki a legnagyobb igazolás lehet, ha kap egy kis tuningot és polírozást.
- A feladat adott volt, elhozni egy 10-15 évvel ezelőtti retró érzést, sikert a szurkolóknak és maguknak. Dzsudzsák, Varga, Bódi és külsősként Megyeri, mellette az egy generációval fiatalabb, de már ősdebreceninek számító Szécsi, Ferenczi, Varga. Persze, nem hiányozhatnak a minőségi légiósok sem, akik főleg hiányposztra érkeztek: Babunski, Mance, Lagator, Romanchuk, Dreskovic és Loncar.
Ezért lett sikeres Blagojevic
- Blagojevic szeptember végén érkezett a csapathoz, és vele együtt elkezdett a tabellán felfelé araszolgatni a csapat. Milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy ennyit fejlődött az együttes?
Kellett pár nem alkoholmentes csapatépítő
A vezetőedző egy szép magyar szó, ami egyben jelzi is, hogy először vezetőnek kell lenned, utána edzőnek. Csinálj közösséget, azaz egy „klikket” az öltözőből. Debrecen mindig is lokálpatrióta csapat volt. Egy magyar, de nem debreceni játékosnak nem volt egyszerű a beilleszkedés, nem beszélve egy külföldiről. Most érezhető, hogy nincs klikkesedés az öltözőben, ezt a legkönnyebben a gólörömnél lehet érzékelni.
- Ennek is köszönhető, hogy kiélezett meccseket tudnak behúzni a közösség mentális állapota miatt. Ahhoz, hogy ez sikerült az edző részéről, tiszta, őszinte kommunikációra, egyenlő szabályokra, és pár nem alkoholmentes csapatépítő programra lehetett szükség.
Dzsudzsák korlátozása, hasznosítása és hisztije
- Debrecenben akkor lehetsz sikeres, ha kezeled a csapat sztárját, mert rajta keresztül az öltözőt is uralod. Az előző edzőknél Balázs túl nagy szabadságot kapott, szinte azt csinált a pályán, amit akart, az eredmények pedig finoman szóval nem jöttek. Most határozottan változott a kép.
Dzsudzsák a 37. évében már nem olyan robbanékony és gyors, nem tud úgy cselezni lendületből, mint régen, futóteljesítménye és agresszivitása nem feltétlenül NB I-es, de tapasztalata, rugótechnikája, első érintése, kulcspasszai még mindig nemzetközi és válogatott szintűek.
- Az edző remekül vette észre, hogy a megoldás Dzsudzsák területének csökkentése, az általa bejátszott részek korlátozása kell legyen. Elkezdte őt nem a vonal mellett használni, nem a 6-os 8-as pozícióban, hanem a jobb oldali félterületben. A Loki vezére az ellenfél védő- és középpályássora közt helyezkedik, és azért a jobb oldalt, mert ballábas révén ideálisabb kulcspassz és lövőhelyzeteket tud kialakítani, magyarul veszélyesebb itt az ellenfél kapujára, ezt 7 gólja és 6 gólpassza is jelzi.
Blagojevic vezetői attitűdjét mutatja, hogyha kell, lecseréli az eredmény érdekében, nyilván ez Balázsnak nem tetszik, és van egy kis hiszti néha, de addig jó, míg hisztizik, hisz ez jelzi, hogy van egója, és érdeklik a Loki sikere. Volt olyan meccs, amikor látványosan nem tetszett neki, hogy le kell jönnie, a pad végén ült egyedül maga elé nézve, a kamera is megtalálta, de a végén a csapat nélküle behúzta a meccset emberhátrányban és a meccs végén már Balázs is mosolyogva dicsérte a Loki csapategységét és mondta, hogy náluk nincs duzzogás…
Blagojevic unortodox edzései és felkészülése
- A téli felkészülés Debrecenben egészen más ritmusban zajlott, mint a többi NB I-es csapatnál. Ugye a katari vb miatt a bajnokság őszi szezonja hamar véget ért. A csapatok többsége adott egy ki szabadságot a játékosoknak, majd újra elkezdtek edzeni december elején, hogy aztán megint jöjjön egy szokásos karácsonyi szünet. Debrecenben ezzel szemben hosszú időre elengedték a csapatot és csak karácsony előtt pár nappal hívták össze, onnantól viszont nem volt megállás. Sőt, január elején jött egy több mint 3 hetes külföldi edzőtábor. Ezt hallva sokan azt mondták, öngyilkosság mindez, akár az, hogy szinte az ünnepek alatt is edzeniük kell a játékosoknak, akár az, hogy januárban összezárják őket ilyen hosszan külföldön.
Nos, kiderült, hogy az unortodox megoldás bejött, nem az öltöző robbant fel a téli felkészülés után, hanem a Loki robbantott nagyot. Megjegyzem, egyetlen másik csapat csinált hasonló ritmusú felkészülést télen, és az a Kecskemét volt…
- Blagojevic másik specialitása, amit a játékosok valószínűleg kevésbé szeretnek (az edző viszont ezzel nem foglalkozik), hogy a Loki minden nap délután edz. Ilyen nemcsak itthon nem nagyon van, de a világ labdarúgásában is kevés hasonló példa akad. Úgy látszik, a Loki edzője szereti felrúgni a szokásos felkészülés és edzésrendet, de láthatóan egyelőre bejön neki.
- Ha csak a tavaszi 14 forduló eredményeit nézzük, a debreceniek vezetnék a tabellát a Pakssal karöltve. Reális esélyük van a Konferencia Ligára, amire az augusztusi vakarózások alkalmával kevesen gondoltak Debrecenben…
A kapus az első támadó
- A legjobb 10-14 mezőnyjátékosodnak találd meg a helyét a pályán, ahol a képességeiket a legjobban ki tudod használni, figyelj a posztkapcsolatokra és kialakul a játékrendszer. Dzsudzsák mögött játszik két magas, erős, sokat futó agresszív labdaszerző védekező középpályás, Lagator és Loncar, mögöttük hasonló fizikai tulajdonságokkal két belső védő, Romanchuk és Dreskovic. A védelem két szélén technikailag képzett támadó felfogású hátvéd, Ferenczi és Kusnyír, akiknek a pozíciós támadójátéknál kulcsfeladatuk van, mivel beforognak a félterületekbe. A két szélső tartja a vonalat, itt rendszerint gyors, lendületes, nagy futóteljesítménnyel rendelkező játékosok, mint Varga és Szécsi játszanak.
Utóbbit külön is kiemelném, mert az NB I egyik legveszélyesebb és legeredményesebb csatára is lehetne, ha csatárként használnák. Amikor nagyon ritkán színtiszta támadó feladatot kap, akkor jönnek a gólok, de elvétve játszik csak csatárt.
- Az edző kihasználja a játékosban meglévő fizikai képességeket, azt, hogy Szécsi hajlandó sokat futni, hajlandó melózni a csapatért és alávetni magát az együttes érdekeinek. Más poszton, mint például második támadóként sokkal látványosabb és gólveszélyesebb lenne a játéka, de így is kulcsembere a Lokinak, szinte minden mérkőzésen bizonyítottan a legtöbbet sprinteli, futja össztávban és az In-stat indexei is kimagaslóak.
- Centerposzton Babunski és Mance is egy személyben tudja képviselni a „target” és elmozgó támadó ötvözetét, amit a napjaink focija megkövetel. Kapusposzton nagyot nyertek Megyeri érkezésével, mert lábbal kiváló, ő az első támadó játékos a csapatban, és ez a DVSC és az edző stílusának alapja, azaz…
„Birtokold a labdát, dominálj, hiszen a futball sokkal nehezebb játék, ha nincs nálad a labda”
- Az alapfelállás, mint a fentiekből kiderül, a 4-2-3-1, támadásban pedig két jellegzetes taktikai megoldást alkalmaznak
Nem gond a sok labdavesztés
- Labdakihozásnál építsd fel hátulról (4-2-4) a játékot, lehetőleg a földön, csalogasd ki az ellenfelet, ebből előnyt kovácsolnak az ellenfél térfelén, ahol létszámegyenlős, 4-4-es szituációkat tudnak kialakítani. Ebből a védelem mögötti nagy területeket - főleg mélységből - a szélén jól támadják, és sok helyzetet tudnak teremteni gyors támadásbefejezéssel. A felfogásból adódóan nagyon sok labdát veszítenek a saját térfelükön, az NB I-ben az egyik legtöbbet, de ezekből kevés a kapott gól, mert gyorsan és jól rendeződnek.
- Ha ez nem történik meg, akkor állj át egy pozíciós játékra, ahol a szélső hátvédek - elsősorban Ferenczi - belépnek a bal oldali félterületbe és kialakul egy 3-2-2-3 felállás. Juttasd el a labdát a félterületekbe, ahol az egyéni kvalitásokkal kiegészítve lehet átlövés, ütempassz, beadás vagy érkezés.
Az ellenfél miatt akár a saját játékukat is részben feladják
- Ellenféltől függően változtatnak mérkőzésről mérkőzésre a felálláson, ami lehet 4-3-3, 4-1-4-1, de előfordult 3-5-2 is. Ez egyet jelent azzal, hogy alaposan készülnek az ellenfelekből. A hétvégi, Paks elleni mérkőzésen is alkalmazkodtak, igaz, nem játékrendszerben, hanem felfogásban. Nagy figyelmet fordítottak az ellenfél által felívelt második labdák megszerzésére. Ez védekezésben kifizetődő volt, de a támadójátékukat, így a saját stílusukat is túlságosan feladták, ezért nem voltak gólveszélyesek. (a videókat Hegedűs Olivér készítette)
