Sorozatunk második részében:
Kés alatt: Kecskeméti TE
Aki elemez: Mihalecz István

- Kevesen emlékeznek rá, de nem egészen két évvel ezelőtt az NB III Közép csoportjának utolsó bajnoki fordulójában az Iváncsa sima hármast gurított a Kecskemétnek és ezzel megnyerte a bajnokságot, de nem vállalta az NB II-t, így legjobb másodikként a Kecskemét kapta meg a jogot, hogy indulhasson a magasabb osztályban - kezdte Mihalecz István. - Ha vállalja az indulást a bajnokcsapat, a KTE napjainkban a legjobb esetben is csak a második vonalban küzdene a pontokért… De a futballban nincsen ha, az elmúlt hétvégén 2-1 re nyertek a Fehérvár ellen és az éllovas Ferencváros legfőbb üldözői.

Ma a második helyen állnak az NB I-ben, a legkevesebb kapott góllal és a legkevesebb vereséggel. Ma már a Ferencvárosnak is figyelnie kell a kiscsapatra, amelyet a közvélemény és a szakma többsége is inkább az utolsó két hely valamelyikére várt a bajnokság előtt. Az elmúlt lassan két évben a KTE-szurkolóknak folyamatos „orgazmusuk” van a csapat sikerétől. Lássuk, melyek voltak azok a folyamatok, ami miatt itt tart napjainkban a klub. Mi a kecskeméti titok, illetve ha van titok, melyek az összetevői?

Nézzük meg a kecskemétiek kezdőcsapatát a Fehérvár ellen és azt, hogy melyik osztályban, melyik klubban játszottak a két évvel ezelőtti bajnokság utolsó fordulójában, stílszerűen 3-4-3-as felállásban:

Varga B. (NB II, Szeged) – Nagy K. (NB II, DEAC), Szabó A. (NB II, Kaposvár), Belényesi (NB II, Dorog), Szalai (NB III, Kecskemét), Zeke (NB I, Budafok) – Szuhodovszki (Megye I, ETO II), Vágó (NB III, Kecskemét), Banó-Szabó (NB III, Honvéd) – Horváth K. (Primavera, Torino U19), Tóth B. (NB II, Ajka)

Beszédesek a csapatnevek és az osztályok, főleg ha még hozzáteszem, hogy nem is volt mindenki stabil kezdőjátékos akkoriban a csapatában. Mit jelent ez? Azt biztosan, hogy scoutingban, megfigyelésben nem rosszak Kecskeméten és azt is, hogy valamit másként látnak, mint a mezőny többi része, illetve egészen biztosan mást karakterjegyeket keresnek a játékosokban, mint a riválisok. Amikor a kecskemétiek átigazolási időszakban horgásznak, az ő aranyhaluk másfelé úszik és más színű, mint a többieké.

Így választanak játékost

-  fiatal, mentálisan erős, akarnok személyiségek, akik máshol már le lettek írva, így sikeréhesek (Szuhodovszki Soma, Nagy Krisztián, Tóth Barna)
-  fizikailag erős, magas játékosok (Tóth Barna, Belényesi Csaba, Szabó Alex, Nikitscher Tamás)
- beilleszthetők a 3-4-3-as játékrendszerbe (Zeke Márió, Katona Máté)
- taktikailag fegyelmezettek
- a játékintelligencia, technika, főleg a támadóknál hangsúlyos (Horváth Krisztofer, Banó-Szabó, Katona Bálint)

- Játékosok elsősorban az NB II-ből érkeztek, de ebben az idényben már az NB I-ből kiszoruló fiatalokat is igazoltak (Banó-Szabó, Májer, Horváth, Polyák). Szintén fontos, ha hibáznak gyorsan felismerik és korrigálnak. Tavaly nyáron úgy döntöttek, csatárposzton légióshoz nyúlnak. Igazoltak egy külföldit, aki nem vált be. Sem játékban nem segített, sem az öltözői egységet nem szolgálta a megjelenése. Ez átigazolási hiba volt, amiből sok klubnál van bőven, de kevés klub reagál gyorsan. Kecskeméten ezt tették, télen elköszöntek a játékostól, vélhetően anyagi áldozatot is hozva ezzel, de egyben nyerve egy nagyot. Most már tudják Kecskeméten, hogy nem kell külföldi az öltözőbe, mert az ő erejük a csapategységben rejlik, és abban, hogy a vezetőedző szavai mindenkihez elérjenek. Szabó István magyarul beszél, így a befogadó közegnek értenie kell őt, mert amit mond, az a kecskeméti titok alap esszenciája.

Végy egy jó edzőt, aki minden nap fejlődni akar

- A legfontosabb lépés, hogy 2021 nyarán Szabó István lett a vezetőedző. Ismeri a klubot, az NB II-es mezőnyt és a játékosokat, így az ő szava a mai napig döntő az átigazolásoknál, angol mintára már egyfajta menedzsernek is titulálhatjuk. Vezetői és szakmai kvalitása így 50 felett is fejlődik, mert munkamániás, a titkárnőn kívül kitűnően kezeli a közeget, a stábot és a szurkolókat, a keretre, játékosokra alkalmas stílust játszat a csapatával.

Tisztán kommunikál, uralja az öltözőt és fegyelmezett csapatjáték jellemzi az együttesét, és tudja: aki keveset hibázik, az nyer. A Kecskemét pedig keveset hibázik Szabó Istvánnal.

Irány az ellenfél térfele!

- Szabó István nagy hangsúlyt fektet az ellenfelek feltérképezésére, így ellenféltől függően változhat a taktika, a védekezés és a támadás egyensúlya, a presszing intenzitása, de a játékrendszer marad a 3-4-3. Az ellenfelek a mai napig nem ismerték ki a Kecskemétet, sőt inkább Szabó István és stábja lepi meg valami újjal az ellenfeleket meccsről meccsre. Minden a kontrollált átmenetekről szól. A labdabirtoklási fölény nem lényeges, a pálya különböző zónáiban labdaszerzésnél és vesztésnél, a játékosoknak megvan a támadó és védekező feladatuk is, hogy meglegyen az egyensúly a csapaton belül a labdabirtoklás-váltásoknál.

Támadás

Itt a jelszó: minél előbb vidd át az ellenfél térfelére a játékot! Ha az ellenfél presszingel, rúgd át a középső zónát és koncentrálj a második labdák megszerzésére. Ha megszerezted a labdát, és nem tudsz kontrázni, játssz, húzd szét az ellenfelet pár forgatással, ezáltal csinálj szabad területeket, a félterületben lévő támadóknak juttasd el a labdát és egyéni játék, vagy a felfutó szélső játékosok után beadás és érkezés következik, és minél nagyobb létszámban érj be az ellenfél kapuja elé.

Átmenet védekezésbe

- A Kecskemét jellemzője az azonnali visszatámadás az ellenfél térfelén, ha nem sikerül akkor szervezett visszazárás a saját védőzónába.

Átmenet támadásba

- Első szándékból kontra rendezetlen védelem ellen, azonnali mélységi passzokkal, vagy gyors labdavezetéssel létszámfölényes helyzetek kialakítása az ellenfél kapujánál.

Védekezés

- Magas presszing az ellenfél labdakihozásánál, a három támadó az ellenfél két belső védőjét és a védekező középpályást helyezi nyomás alá egy az egyben, a középpályások területet védenek és a passzirányokat támadják. A három védő is előre védekezik, és létszámfölényt ad, ezzel biztonságot az ellenfél támadóival szemben.

- Ha nem sikerül a presszing, akkor szervezett visszaállás a saját védőharmadba.

Emberevés hátul, kreativitás elől

- A kecskeméti alap játékrendszer a 3-4-3-as szisztéma, de amúgy alapvetően két jól elkülöníthető részre osztható a csapat. Hátul senki nem cifráz semmit, sőt van alapvető technikai problémával küszködő játékos is a védelemben, de ő is fegyelmezett, és kőkemény. Elöl viszont egy kreatív boszorkánykonyhában főznek Szabó István kuktái, akiknél a fűszerezést is engedi a séf, Katona Bálint, Banó-Szabó, Horváth Krisztofer vagy a néha sarkazgató Tóth Barna olyan akciókat és gólokat hozott össze idén, amin mindenki csak ámul.

- Az alap a három védő magas, agresszív, fegyelmezett, igazi „emberevők”, akiknek a fejjátéka kiváló. (Vágó, Belényesi, Szabó vagy Szalai). A négy közpályásból a két szélső közül az egyik támadó szellemű (Nagy), aki képzett, jól egy az egyezik, jól ad be, a másik oldal inkább védekező (Zeke vagy Hadaró), ők jól lépnek be a játékba, nagy munkabírásúak, jól adnak be. A kettő belső középpályásból az egyik inkább 6-os típusú (Nikitscher), tartja a védők előtt a pozícióját, agresszív, magas labdaszerző, a másik inkább 8-as típusú (Szuhodovszki). Talán ő fejlődött a legtöbbet az elmúlt években, jó az első érintése, jók a rágyorsításai és a rúgótechnikája, mellette nagy a futóteljesítménye.

A három támadó közül a két 10-es játékos (Katona, Horváth, Banó-Szabó) a félterületekben helyezkedik el, technikailag képzett, jó rúgótechnikával rendelkezik, bátran cselez rá az ellenfél védőire, kreatív és támadja a kaput. A belső csúcsék (Tóth) magas, erős, kellemetlen, brusztos center, akinek a második labdák megszerzésében és megtartásában van szerepe, és levegőben életveszélyes az ellenfél 16-osán belül, ugyanakkor technikailag is rendben van. Ő akkor is extrán hasznos, ha nem ad gólpasszt vagy nem rúg gólt, mert hatalmas munkabírásával megcsinálja másoknak a lehetőséget. Ez is a kecskeméti titok része, hogy nem egoista támadóik vannak, hanem olyanok, akik mindig alárendelik magukat a csapat érdekének.

Így készülnek az ellenfélből

- Mivel magas, jól fejelő játékosokkal rendelkeznek, talán a pontrúgásoknál érzékelhető egy szurkoló számára leginkább, hogy készülnek az ellenfélből, például a ZTE elleni szögletgólnál „kiszúrták”, hogy Ikoba nem védi jól a rövidet, pluszban Tóth kizárta, hogy tudja támadni a labdát, és az elé érkező Szabó alakította 2-0 ra az állást.

Nemcsak a rossz, de a jó szereplést is tudnia kell kezelni egy klubnak, jön a nyár, és biztos, hogy kapnak a kulcsjátékosok más egyesületektől ajánlatokat. Itt jön majd a következő feladat a vezetők számára, hogy egyben tartsák a csapatot. Ami biztató, hogy Tóth Ákos sportigazgató előre gondolkozott, és észlelve ezt a veszélyt, már télen leült egy sor játékossal és meghosszabbította szerződéseiket, vagy éppen “kitárgyalták” a szerződésben lévő alacsony kivásárlási árakat.

Lassan két éve tart a „flow” a hírös városban, most már nem csak az NB I-et térképezheti fel Szabó István, hanem már a Konferencia Liga csapatait is nézegetheti fél szemmel… Eközben mosolyoghat azon, hogy tavaly nyáron mindenki azt kérdezte, melyik lesz a másik kieső? Merthogy a Kecskemét úgy biztos volt…

Olvastad már?

Boncasztalon Bognár és a Paks: Miért pont Pakson működik Bognár kamikaze focija? - elemzés

Nézzük meg, mi a baj, vagy éppen mitől működik! Csodás feltámadások, nagy visszaesések nyomában járunk és szakmai titkokat keresünk. A Csakfoci képzeletbeli boncasztalán a magyar futball éppen aktuális kérdései, vitatott ügyei, megosztó személyiségei. Vágjunk bele! -  Élveboncolás.

Elolvasom