A szerzők utánajártak, vajon honnan származik a legenda, miszerint azon nyomban főbe lőtte magát a potyagólt kapó kapus. Előkerül, hogy „politikai bunda” volt-e az 1938-as vb-döntő. Kiderül, hogy mi volt az utolsó szög a brazilok koporsójában, s hogy gratulált-e John Lennon a magyaroknak Liverpoolban, 1966-ban. De szóba kerül az is, hogy Dunai II Antal eldurrantott egy staniclit a terrortámadás helyszínén Münchenben, illetve, hogy Törőcsik András és Tóth József a FIFA akkori elnökének suttogta: „João, João!”. Immár nem titok, hogy Kiss László sérülten lőtte rekordot jelentő mesterhármasát a salvadoriak ellen, a belga hálóőr pedig vigyázott arra, nehogy eltörje Fazekas László lábát a spanyolországi Mundialon. Az utóbbi évek történései közül kiderül, hogyan tudta meg Király Gábor az új szövetségi kapitány nevét, de az is, ki fedezte fel a válogatott számára Kleinheisler Lászlót. Emlékeznek még arra, hogy Szalai Ádám miért fizetett pálinkát a szurkolóknak a Nagykörúton? De arra biztosan, hogyan szólt az öltözőben a „A nézését, meg a járását”, Szoboszlai Dominik pedig a frászt hozta a szurkolókra.

A németek azt akarták, hogy Puskás felépüljön

Az 1954-es berni vb-döntő előtti napokban természetesen Puskás Ferenc egészségi állapota, felépülése jelentette a legnagyobb témát a magyar táborban. Bármilyen hihetetlen, a nyugatnémetek mindent megtettek azért, hogy Puskás játsszon.

Amikor Feleki László, a Népsport akkori főszerkesztője az elődöntő után – tehát amikor már biztossá vált, hogy ez a két csapat játszik a világbajnoki elsőségért – Spiezben, a Nationalelf táborában járt, beszélt Sepp Herbergerrel, aki azonnal Puskás állapota felől érdeklődött. Elmondta a magyar újságírónak, hogy a nyugatnémet csapat felajánlotta a magyar vezetőknek, hogy készek egy újfajta készülékkel kezelni Puskás sérülését.

Feleki be is mutatta a csodamasinát: „Ez a készülék nem más, mint egy víz alatti gyúrókészülék, amelyet mindjárt meg is tekintettünk. Az egyik fürdőszobában hatalmas készülék állt, belőle két cső nyúlt bele a fürdőkádba, amelyben fenyőoldatos víz illatozott. Ha megindítják a készüléket, az egyik cső beszívja a vizet, amely aztán a másik csőből 6-7 atmoszféra nyomással jön ki. Egy játékos éppen benn feküdt a kádban és a víz alatt kapta ezt az erős nyomású vízsugarat. A játékosnak nincs semmi baja, fáradtság ellen kapta a masszást. Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a játékos Liebrich volt.”

Vajon mennyivel játszottak volna a vitathatatlanul fáradt magyar játékosok jobban a világbajnoki döntőben, ha a torna alatt, vagy akár csak a németek elleni finálé előtti három napban ezzel a masinával kezeltethetik fáradt izmaikat?

A Válogatott történetek című könyv kapható a könyvesboltokban.