Az előző két bajnoki mérkőzést idő előtt be kellett fejezned, ráadásul legutóbb negyedóra után lecserélt az edződ. Mi történt?
- Még a Diósgyőr elleni mérkőzésünk előtt begyulladt az egyik fogam – kezdte Vít Benes a csakfoci.hu-nak. - Nagy fájdalommal járt, nem tudtam enni, fizikai munkát végezni, így játszani sem. Azt hittem, egy sima foghúzással minden megoldódik, de nem így történt. Ki kellett műteni, ráadásul nem is egy, hanem két fogamat. Ezt követően antibiotikumot kaptam, ami annyira legyengített, hogy szinte teljesen elment minden erőm. Pihennem kellett volna, én azonban mindenáron játszani akartam, ezért edzettem is, de a testem nem engedelmeskedett. Debrecenben negyedóra után szédültem, ezért jobbnak láttam lejönni.
Azóta visszatért az erőd?
- Szerencsére befejeződött az antibiotikum-kúra, így már lassan visszanyerem az erőmet. Bízom benne, hogy a következő fordulóban Kisvárdán pályára léphetek. Nagyon szeretnék segíteni a csapaton, hiszen nem kezdtük jól a bajnokságot, most már el kell kezdenünk nyerni.
Mivel az NB II-ben nem játszhatnak légiósok, nyáron távoznod kellett a Vasastól. Miért pont a Haladást választottad?
- Jóleső érzés, hogy a Vasas nem akart végleg lemondani rólam, ezért a kölcsönszerződés merült fel. Rendszeresen figyelem egyébként a Vasas eredményeit, tudom, hogy most becsúszott pár döntetlen, de a csapat még veretlen. A mai napig kapok kedves üzeneteket a klub szurkolóitól, örülök, hogy nem felejtettek el. A Haladás többek között azért is volt szimpatikus számomra, mert a vezetőedzővel és több csapattársammal is meg tudom értetni magam az anyanyelvemen, így a beilleszkedés is könnyebben ment.
Ezek szerint magyarul még nem vállalnál interjút?
- Az nem lenne túl hosszú interjú, és abból sem írnál le mindent….Egyébként sokat fejlődött a magyar tudásom, már minden harmadik, negyedik szót megértem, így nagyjából tudom, hogy mi folyik az öltözőben.
Angolul viszont sokan beszélnek, ezért mindenkivel megértetem magam.
Az előző szezon utolsó fordulójának napján volt az esküvőd, így értelemszerűen nem tudtál pályára lépni a Vasas Honvéd elleni mérkőzésén. Az angyalföldiek nélküled kaptak ki és búcsúztak az NB I-től. Hogy élted meg ezt a szerencsétlen szituációt?
- Tavaly nyáron arra készültem, hogy maradok Csehországban, ezért amikor elkezdtük szervezni az esküvőnket, akkor a cseh bajnokság egy év múlva esedékes utolsó fordulójához igazítottunk mindent. Lefoglaltuk a templomot, az éttermet és a költségek egy részét is kifizettük. Aztán úgy alakult a karrierem, hogy a Vasashoz kerültem, ráadásul az NB I egy héttel tovább tartott, mint a cseh bajnokság. Természetesen azonnal jeleztem, hogy a szezon utolsó meccsén lesz az esküvőm, de valószínűleg kommunikációs probléma lehetett klubon belül, és elsikkadt az információ. Sajnos, olyan szerencsétlenül alakultak a történések, hogy az utolsó mérkőzés döntött a bennmaradásról. Ekkor azonban már nem lehetett mit tenni, nélkülem kellett kiállnia a csapatnak.
Mindig azt gondoltam, hogy életem legszebb napja lesz majd, amikor megházasodom, de így sajnos nem volt felhőtlen a boldogságom. Egy ismerősöm, rendszeresen küldte a történéseket a meccsről, én pedig folyamatosan a telefonomat néztem, nem is értette a feleségem, hogy mi történik. Nagyon sajnáltam, hogy így alakult.
Egyelőre csak jobb gólkülönbségeteknek köszönhetitek, hogy bennmaradást jelentő helyen álltok. Nem tartasz attól, hogy a Haladással is kieshetsz az NB I-ből?
- Nem lenne szerencsés, ha folyamatosan ezen görcsölnék. Ennél azért jóval erősebbek vagyunk és ezt be fogjuk bizonyítani. Minden adott ahhoz, a szakmai stáb, a játékoskeret, a háttér, a stadion, hogy legalább középcsapat legyünk. Nagyon kiegyenlített a bajnokság, 2-3 győzelemmel nagyot lehet előre lépni, igaz, ugyanennyi vereséggel pedig le lehet maradni. Biztos vagyok benne, hogy bennmaradunk, ilyen értelemben a történelem nem ismétli majd önmagát.
