Alaposan felbolydult az élete a Fradi - néhány nap múlva 18. születésnapját betöltő - játékosának, Lisztes Krisztiánnak, aki csereként szerzett fontos góljaival hamar belopta magát a zöld-fehér drukkerek szívébe. Nem is csoda, hiszen hosszú évek óta várnak arra a szurkolók, hogy egy saját nevelésű fiatal meghatározó játékossá váljon. Lisztes Krisztián a csakfoci.hu-nak elmondta, mi a jó és mi a rossz része a hirtelen jött ismertségnek, elárulta, szerinte is hasonlítható-e Szoboszlai Dominikhoz az önbizalma miatt, hogy miért tartja magát mentálisan erősnek, mi lett az első tetoválása és hogy többet is elért-e már a tizenöt perc hírnévnél. Interjú.
- A derbigyőzelem után egy szabadnapot is kaptatok, mivel töltötted?
- Elsősorban pihenéssel, arra fordítottam ezt az időt, hogy kikapcsolódjak a családdal. Amikor nincs edzés, akkor leginkább a barátaimmal szoktam sok időt tölteni, ez mindig fel is tölt. Főként régebbi ismeretségek ezek, amelyek már kiskorban, akár a suliban vagy a Fradiban kialakultak, ezeket szeretném is továbbvinni, mert ezek az igazi barátságok.
- Ha már suli, ilyen hetek/hónapok mellett volt idő az iskolára?
- Korábban esti iskolába jártam, de nagyon nehéz volt összeegyeztetni az edzésekkel, mérkőzésekkel, edzőtáborokkal. Úgy éreztem, hogy a pályafutásom rovására megy, ezért most csak a labdarúgás van a fókuszban, de természetesen folytatni szeretném majd a tanulmányaimat.
- Mi az első focis emléked?
- Nagyon kicsi lehettem, amikor már egy lufit, vagy valami kis labdát rugdostam. A focit én választottam, nem erőltették rám. Próbáltam más sportokat is, például hokiztam, de nem ment se az, se más, csak a foci. (nevet)
- Neked adódott grundélményed?
Hogyne! Betonon is nagyon sokat játszottam, előfordult, hogy felrajzoltunk az aszfaltra egy focipályát, letettünk két-két papucsot, abból lettek a kapuk és úgy fociztunk, úgyhogy ismerős ez az érzés.
- Volt B-terv arra vonatkozóan, hogy mi lesz, ha nem jön össze a labdarúgó-karrier?
- Erre tettem fel mindent.
- Van egy mondás, miszerint: mindenkinek jár tizenöt perc hírnév. Te még benne vagy ebben a tizenötben?
- Nagyon remélem, hogy én nem csak rövid időre leszek híres! Sőt, talán ennél már többet is elértem, mint tizenöt perc hírnév, és egyébként az eredeti gondolatnál maradva, én nem valami show-ban okoztam botrányt azért, hogy felfigyeljenek rám, hanem nagyon sokat dolgoztam és fogok még dolgozni azért, hogy pályára léphessek és gólokat szerezhessek...
- Mi a jó és a rossz oldala a hirtelen jött nagy ismertségnek?
A rossz, hogy nem mindig tudom pontosan megítélni, hogy azok az emberek, akik belépnek az életembe, miért is jönnek. A jó része az öröm, amit a családdal és a szurkolókkal közösen átélünk, ezt nehéz is szavakba önteni.
- Az interjú előtt épp a vadonatúj tetoválásodat mutattad a többieknek. Csak nem a 18. születésnap betöltése volt a határ ebben a kérdésben?
- De igen, a 18. születésnapom előtt nem lehetett, de mivel pár nap múlva betöltöm, ezért kértem pár nap engedményt, így már hivatalosan is tetováltathattam. Két angyal lett a karomra varrva, apukám és anyukám születésnapi évszámával.
- Arról sokat hallottunk, hogy mi mindent örökölhettél édesapádtól, de mi az, ami édesanyádhoz köthető?
- A mentalitás, a szorgalom, amit nyilván apától is örököltem, de édesanyámtól is, mert nagyon kitartó nő. Ő is sportol, a mai napig röplabdázik, ahogyan egyébként a nővérem is röpizett.
- Így már érthető, miért nem volt B-terv..
- Na, igen. (nevet)
- A tetoválással tehát várni kellett, és mi a helyzet a jogsival?
- Már 20 órát vezettem, úgyhogy a nyáron várhatóan meglesz, addig apa-anya hoz-visz, nem akármilyen sofőrjeim vannak. (nevet)
- Úgy tűnik, nemcsak játékban, de fizikálisan is rögtön megálltad a helyed az NB I-ben. Mennyi ebben a genetika és mennyi a “meló” része?
- Inkább félelmetesen sok meló van benne. A szakmai stábbal sokat dolgozunk azon, hogy meglegyen az erőm, ne fáradjak el, az ütközésekből győztesen jöjjek ki.
- Sokan kiemelik, hogy milyen nagy lendületet tudsz adni a csapatnak csereként. Meg tudod ígérni, hogy ugyanez a lendület meglesz akkor is, ha kezdő leszel?
- Nem ígérem, de reméljük, meglesz akkor is. Nem tudom még, milyen kezdőnek lenni a Ferencvárosban, bízom benne, hogy eljön ez az idő és kiderül. Nem győzöm hangsúlyozni, nem vagyok türelmetlen, ki fogom várni a soromat! A védők gyenge pontját ugyan figyelem, mindenesetre nem az ellenfélre szoktam koncentrálni, hanem magamra.
Fegyelmi eljárás indult Lisztes Krisztián ellen
Friss hír, hogy a Sportál információi szerint a derbin történtek miatt fegyelmi eljárást indított az MLSZ a fiatal játékos ellen, aki 8 perccel a lefújás után átvett egy pirotechnikai eszközt az egyik szurkolótól, amivel belépett a pályára, amikor a játékostársak egy része már a zuhany alatt állt.
Ezzel a pálya széli megmozdulásával a Fradi labdarúgója az MLSZ Fegyelmi Bizottsága szerint fegyelmi vétséget követett el. Igaz, a fáklyát a játékos hamar kidobta az alapvonalon túlra, nem vitte be az öltözőbe, nem szaladt körbe vele az üres stadionban, de ez a tényeken már semmit sem változtat, a szigorú és éber ellenőr kiszúrta, felírta és Lisztest meg is gyanúsították, ami ellen persze fellebbezhet.
Az ügyben kerestük az FTC-t, de nem kívánták kommentálni az esetet.
- Az NB I-ben azért vannak már nagy nevek, ha mondjuk egy Debrecen meccs következik, akkor sem lesz benned a pályán, hogy hogyan kellene a legjobban például Dzsudzsák Balázs ellen játszani?
Nem, tényleg nem foglalkozom ezzel, és szerintem ez így is van jól.
- Tisztelem az idősebbeket, tisztelem az elért eredményeket, de pláne az ellenfelek esetében valóban az a lényeg, hogy magamra figyeljek.
- Az NB II-ben 17 bajnokin három, az NB I-ben öt meccsen négy gólod van. Nemrég a Fradiból kölcsönben Kecskeméten játszó Katona Bálint mondta, hogy a másodosztályban biztosan nem lőtt volna annyi gólt, mint amennyit az élvonalban sikerült neki. Veled is ez a helyzet?
- Három NB II-es gól? Pedig négyre emlékeztem. Ami azt illeti, az NB II-ben a védők sokkal jobban tördelik a játékot, szeretnek odarugdosni.
- Megmutattad már a technikai tudásodat is, de azt is, hogy nehéz elnyomni, milyen stílusú támadónak tartod magad?
- Inkább a technikámra szeretek hivatkozni, szélről szívesebben is játszom, mint kilencesként. Persze változó a posztom, a meccs hozza ezt magával, most is szélen kezdtem, aztán átmentem csatárnak. Az edzésen annyira be vannak gyakorolva a mozgások, hogy az átállás már jön magától.
- Mennyi az ösztönös és mennyi a tanult elem a játékodban?
- Akkor jönnek az ösztönös dolgok, amikor nálam van a labda, míg amikor a labda ellen kell játszani, azok inkább betanult elemek.
- Sokszor kiemelték veled kapcsolatban, és te magad is, hogy mentálisan erős vagy. Miért gondolod ezt?
- Mert nem foglalkozom a negatív kritikákkal és emberekkel. Nyilván a pozitív kritikát, a segítő szándékú tanácsokat szívesen fogadom, és igyekszem belőle tanulni. Ebből jöhet a belső erőm, de talán ezen a téren is örököltem valamit.
- Sok játékos elmondta már, hogy fiatalon sokszor kis híja volt, hogy feladja. Ez a mentális erő azt is jelenti, hogy neked nem volt még mélypontod?
Mélypontok minden sportoló karrierjében vannak, de olyan, hogy majdnem feladjam, olyan sosem volt.
- Az egyik, téged jól ismerő szakember Szoboszlai Dominikhoz hasonlított, elsősorban abban a tekintetben, hogy megfelelő az önbizalmad. Szoboszlai kapcsán persze lehet azt mondani, hogy ez külföldön is hozzáépült. Neked honnan jön?
- Belülről, de nem gondolom, hogy az önbizalom szempontjából fontos, hogy valaki külföldön vagy itthon játszik. De igen, szerintem is mindkettőnkben megvan ez. Remélem, idővel még több párhuzamot lehet majd vonni köztünk...
- Neki nem kellett kétszer mondani, hogy ellőjön egy PSG elleni 11-est a 90. percben. Te hogy állsz a büntetőkkel?
- Még nem tartunk ott, hogy nekem adják, de ha úgy lenne, persze elvállalnám (nevet).
- Meglepődtél, hogy Sztanyiszlav Csercseszov már az Újpest-meccs után bedobta a nevedet a válogatott kapcsán?
Nagyon boldog vagyok, mert most érzem azt, hogy talán elnyertem a bizalmát. Megtisztelő, hogy felmerült ez benne, reméljük, el is jön majd ez a lehetőség a jövőben.
- Szűcs Mihály azt mondta, ma annyira nehéz bekerülni egy fiatalnak a Fradiba, mint korábban külföldre szerződnie. Te hogy látod ezt?
- A Fradi tényleg egyre feljebb és feljebb kerül a klub ranglétrán, egy erősebb nyugat-európai bajnokságban is megállná a helyét, szóval ezért egyetértek a megállapítással.
- Egy ajándékot a tetoválással már kaptál, de a 18. születésnap mégiscsak különleges. Ha még egyet kérhetnél, akkor egy szombati, születésnapi gól lenne?
- Igen, azt választanám, remélem, betalálok a szülinapomon, és bajnoki címet is tudunk ünnepelni.
- Ha így alakul, akkor nagy buli lesz?
- Ha így, akkor biztosan. (nevet)
BUDAI LÁSZLÓ
