Örményország ellen Varga Barnabás és Sallai Roland sem játszhat eltiltás miatt, így támadót, támadókat kell találnia a kapitánynak. A hírek szerint te is ott lehetsz a jelöltek között, Marco Rossi meg is nézett Pozsonyban. Beszéltetek is, tudtál arról, hogy tulajdonképpen miattad van ott?
- Nem tudok semmit azóta, azt hallottam, hogy kint volt a meccsen, de utána nem beszéltünk. Én úgy érzem, hogy jó meccset játszottam, egy nyilván az egész csapat számára és számomra is nehéz találkozón. Szerintem jó volt a szezonkezdetem, és jó benyomást tehettem a kapitányra is - mondta a csakfoci.hu-nak Redzic Damir, a DAC 22 éves támadója, aki nyolc forduló után - holtversenyben - vezeti négy góllal a dunaszerdahelyiek házi góllövőlistáját.
Mit láthatott tőled Rossi, hogy ment a játék? Végig a pályán voltál ugye a 3-2-re elveszített rangadón.
Nyilván nehéz meccs volt számomra, és most már egyre többen figyelnek rám. Rúgtam most pár gólt az utóbbi időben, úgyhogy több védőt küldenek rám, sokszor két-három ember között kellett helytállnom, de az edzőnk is elmondta, hogy most ez most így lesz, hogy mostantól nehezebb meccseim lesznek. Ezért aztán nekem is ki kell találnom valamit, hogy tudjak valami újat is húzni.
De jó meccs volt, próbáltam a szélről minél többször betörni, cselezni, ami talán a legnagyobb erősségem.
Segítsünk azoknak, akik régebben vagy még nem láttak játszani, kihez tudnád megad leginkább hasonlítani felépítésed és játékstílusod alapján a mostani válogatott támadók közül?
- Nehéz erre válaszolni. Az biztos, hogy jobbszélsőként érzem jól magam, hogy a szélről indulok befelé, és ugye ballábas vagyok.
Akkor inkább Sallai Roland vagy, mint Varga Barnabás... Egy éve így fogalmaztál saját magaddal kapcsolatban: "voltak gondjaim a védekezéssel, ezen tudtam javítani, kicsit másik stílusban is játszok, szóval ez már a múlt. A fejeléseknél kell még javulnom, azokban sosem voltam annyira jó, illetve a jobb lábamon is lehet még fejleszteni." Ezekben mennyire tudtál már előrelépni?
- Tudtam szerintem ezekben is előrelépni, annak is köszönhetően, hogy egy nagyon jó klubban vagyok, jól érzem magam, jók az edzések, úgyhogy nagyon sokat tudtam fejlődni és tanulni. Amellett is, hogy voltak sérüléseim, egy-két nagyobb is, de szerencsére így is haladok előrefelé.
Elég bosszantó vereséget szenvedtetek a Slovan ellen, közel volt a döntetlen. Hogy látod, az elmúlt évekhez képest milyen messze álltok most a nagy riválistól?
- Én azt érzem, hogy most elég közel vagyunk hozzájuk. Nyilván nagyon minőségi csapatuk van. Ez a mostani eléggé döntetlenszagú mérkőzés volt. Két könnyű gólt kaptunk, ha ezek nincsenek, akkor máshogy alakulhatott volna az eredmény. De jól nézünk ki, főleg a támadósorban vannak nagyon jó játékosaink, akik el tudnak dönteni mérkőzéseket. Úgy látom, hogy egyre közelebb tudunk kerülni a Slovanhoz és szerintem magunkhoz képest is fejlődtünk, jobbak vagyunk ebben az évben. Szerintem ott vagyunk a két legjobb csapat között a szlovák élvonalban.
Egy éve adtál nekünk interjút, akkor azt mondtad, a DAC-ból könnyebb lehet kiugrani, mint a Fradiból, ha erősebb bajnokságba akarsz igazolni. Erre lett volna lehetőséged a nyáron, voltak megkereséseid?
- Voltak tapogatódzások, de nem volt az a tervem, hogy elmenjek Dunaszerdahelyről. A sérülések után az volt a legfontosabb, hogy egy jó felkészülésem legyen, és ezt sikerült is megcsinálni. Most jól érzem magam, aztán majd meglátjuk, mi lesz.
Úgy tudjuk, felmerült annak a lehetősége is, hogy az ETO-nál folytasd majd a pályafutásod. Hasonlóképpen mint például Csinger Márk.
- Ezt nekem is mondták barátok, hogy hallották, de én erről nem tudok nem tudtam semmit, úgyhogy nekem erről nem szóltak.
El tudnád magad képzelni egyszer mondjuk a Győrben, visszatérnél z NB I-be majd?
- Nem, én itt jól érzem magam, én itt szeretném megmutatni magam, itt szeretnék teljesíteni, nekem a DAC-nál vannak komoly céljaim.
Győrben az NB I úgynevezett "magyarszabálya" miatt is szükség volna a hazai játékosokra, mint ahogy volt klubodnál, a Ferencvárosnál is "újratervezés" volt a keretben. Eléggé más a helyzet, mint amikor neked fiatalként kellett volna kiszorítanod a külföldi csatárokat. Most könnyebb dolgod lenne már?
- Igen, változtak ott is a dolgok. Nem tudom, hogy milyen lehet most ott emiatt a helyzet, könnyebb-e vagy nehezebb, de nyilván a Ferencvárost követem, mindig megnézem a meccseiket, nekik szurkolok. Azért szerintem már egy készebb játékos vagyok, úgyhogy abban biztos vagyok, hogy most több esélyem lenne ott is csapatba kerülni. De őszintén szólva ez már a múlt, most már inkább a jövőben szeretnék gondolkodni.
Mekkora esélyt látsz rá, hogy hamarosan válogatott kerettagként találkozol a volt ferencvárosi csapattársakkal?
- Ezen nem gondolkodtam még annyira, most csinálom a dolgomat, ahogy eddig. Próbálok minden meccsen jó teljesítményt, gólokat rúgni, gólokat előkészíteni, segíteni a csapatot. De nyilván, hogy ha behívnak, akkor egy álmom fog valóra válni. Az egyik legnagyobb célom, hogy felhúzhassam a címeres mezt, ezért dolgozom minden nap.
Sosem merült fel, hogy a második hazádból, Boszniából hívjanak meg?
Nekem már kisgyerekként a magyar válogatottság volt az álmom, itt születtem, Magyarországon nőttem fel, az U15-től majdnem végig ott voltam a válogatottakban is, úgyhogy ez számomra nem volt kérdés. Voltak ugyan hívások onnan is, de én mondtam is az apukámnak, meg az egész család is így volt ezzel, hogy nekem Magyarország az első.
