Több olyan fegyelmezetlenség is történt mostanában magyar válogatott játékosok körül, ahol nem az adott labdarúgó technikai, taktikai vagy erőnléti felkészültségével volt probléma, inkább arról beszélhettünk, hogy “fejben nem volt eléggé jelen”. Elég Varga Barnabás reklamálás és Sallai Roland törlesztés miatti eltiltására gondolni, de Kerkez Milosnak is volt némileg ehhez a területhez köthető problémája, amikor Liverpoolban már az első félidőben le kellett őt cserélni túlzott vehemenciája miatt. Nagy Enikő sportpszichológus több élvonalbeli játékossal is együtt dolgozik, az ő segítségével annak jártunk utána, mi okozhatja az ilyen típusú kilengéseket, és mit tehet egy játékos annak érdekében, hogy ez minél kevesebbszer forduljon elő vele. Fontos hangsúlyozni, hogy alábbi cikkünkben nem a fent említett labdarúgók lelkét igyekszünk megfejteni, hiszen ehhez sem jogunk nincs, sem pedig a megfelelő mennyiségű információ nincs a birtokunkban, elsősorban inkább az ilyesfajta fegyelmezetlenségek hátteréről próbálunk többet megtudni.

Interjúnkban szó lesz arról, hogy

• A magyar válogatott írek elleni mérkőzésén mit nem sikerült megugrani.
• Direkt provokációra is fel kell készülnie a Rossi-csapatnak, mindent be fognak vetni ellenünk.
• Sírhat-e Dembélé? És mi ezt hogy fogadnánk?
• Kerkezt miért csak egy meccsre jegelték Liverpoolban?

Szakértőnk: Nagy Enikő, sportpszichológus

A labdarúgás minden szegmensében dolgozott, több kutatást is végzett a tehetségek kiválasztásának folyamatában, a Bozsik Labdarúgó Akadémia főállású pszichológusa volt. Háromszor is végig kísért csapatot az NB I-es feljutásig és a magyar első osztályban is számítottak rá. A Nyíregyházánál, a Balmazújvárosnál és az MTK-nál is dolgozhatott. Az utóbbi években egyénileg foglalkozik sportolókkal.

- Kezdjük a reklamálás kérdéskörével, és azzal, hogy mi áll ennek a pszichológiai hátterében? És hogy miért a fociban fordul elő talán a leghevesebben?
- A labdarúgás hozza magával a legnagyobb tömegeket, és ezzel együtt az érzelmeket is. A reklamálást mindig valamilyen érzelmi kontroll elvesztése okozza. Az, hogy a túlzott érzelmek miből fakadnak, az többrétű lehet. Azokban a sportágakban, ahol a reklamálás kevésbé van jelen, lehet, hogy már előbb előreléptek ezen a területen, ezzel a sportolók megtanulták, hogy az érzéseik levezetésére nem az a mód, hogy a játékvezetőre támadjanak. Most például a labdarúgásba is új szabályt hoztak azzal, hogy csak a csapatkapitány beszélhet a bíróval. Azzal, hogy büntetéssel tiltják a rossz viselkedést, hosszú távon eredményesek lehetnek itt is. Bár konkrét kimutatás nincs, de szerintem már most sokkal kevesebb a reklamálás.

Mi váltja ki egyáltalán a reklamálást?
- Éppen azt kell megfejteni, hogy mi hozza elő ezt az érzelmi túltöltöttséget.

Általában az, hogy nem megy a játék, fogy az idő a javításra, sok a sikertelen próbálkozás, és ezt a frusztrációt valahogy ki kell adni. Ez agresszióban jelenik meg, ami elsősorban a játékvezető vagy az ellenfél felé irányul, az ritkább, hogy valaki magát kezdi ostorozni. A túlzott elvárás is frusztrációt okoz, ilyenkor a játékos fokozottan kezd szorongani, előjön a hibától való félelem, ami nagyobb feszültséghez vezet.

Azt meg lehet mondani, hogy kik hajlamosabbak erre?
- Például a túlzottan visszahúzódók, akik elnyomják az érzelmeiket, vagy azok, akik az életben is sok mindent agresszióval oldanak meg.

Ha ezt a feszültséget a játékosok nem adhatják majd ki a reklamálással, akkor nincs meg a veszélye, hogy majd súlyosabb szabálytalansággal ez ellenfélen engedik ki a gőzt?
- Jó felvetés, mert előfordulhat, hogy ezt a tünetet áttoljuk egy másik megjelenési formára. De az ideális az lenne, ha a játékos elkezdene dolgozni rajta, ha észreveszi, hogy ezen a területen problémája van.

Itt nemcsak az a fontos, hogy ne szidjam a játékvezetőt, hanem az, hogy ne veszítsem el a fejemet egy fontos pillanatban. Ha egy játékos felismeri ennek a fontosságát, akkor megfejtheti, hogy miért veszíti el a fejét.

Le lehet erről teljesen szokni? Ha igen, hogyan?
- Nem szeretem, ha azt mondják, hogy valamit teljesen el lehet tüntetni, és ezt dőreség is lenne kijelenteni. De törekedni kell rá, hogy minél kevesebbszer forduljon elő. Hogyan? Úgy, hogy dolgozunk önmagunkon.

Rá kell jönni, hogy ha valaki elfojtja az érzelmeit, akkor miért teszi ezt, ezt hol tanulta, miért nem élheti meg az érzelmeit. Az Aranylabda átadásnál például mindenki pozitívan beszélt arról, hogy Dembélé elsírta magát. De vajon mindenhol és minden esetben így ítélik-e meg, ha valaki ezt teszi? Felvállalhatja-e valaki ezt, engedi-e a közeg?

- Sokféle hatás érheti a játékost, neki kell megtanulnia kezelni, hogy mikor veszi észre, hogy elveszíti a fonalat. Ezt kívülről láthatják az őt jól ismerők, a csapattársak, az edzők, ilyenkor fontos, hogy van-e valaki, aki tud a megnyugtatásában segíteni - ez a társas támogatás. De fontos, hogy a játékos megtanulja magát érzékelni és leállítani - ez tanulható.

Célszerű lehet kijelölni valakit, aki tudja kezelni az ilyen csapattársakat és helyzeteket?
- Egy jó csapaton belül annyira ismerik egymást a játékosok, hogy ez automatikusan működik. Nem kell senkinek felvennie a szerepet, ki szokott alakulni, ki a vezető típus, a higgadt, a tapasztalt, aki ilyenkor pontosan tudja, hogy ebben a helyzetben feladata van. Az persze más kérdés, hogy minden csapatban van-e ilyen játékos?

De ezt a szerepet ráerőltetni senkire sem lehet. Ebbe bele kell érni.

- Mit lehet elmondani a dühből való törlesztés esetére? Mindenkinél van olyan, hogy “lehúzzák a rolót”. Ezért hibáztatható valaki?
- Ebben az esetben is igaz, hogy tudatosítani kell magában az embernek, hogy ő kulcsjátékos - Varga Barnabás és Sallai Roland is az, mint ahogy Kerkez Milos vagy éppen Szoboszlai Dominik -, és ők bizony ilyen fegyelmezetlenségeket nem követhetnek el.

Ezt az ominózus meccseken mentálisan nem sikerült meglépni. Ha az ellenfél fejével gondolkodunk, akkor mit akarnak ők elérni? Azt, hogy kizökkentsék az ilyen kulcsjátékosokat. Ezt meg lehet tenni a játék tördelésével, szabálytalanságokkal és azzal is, hogy mentálisan kiborítom a másikat.

Hogy lehet ez ellen védekezni?
- Egy játékosnak úgy kell néznie erre a helyzetre, hogy az ellenfél ezzel akarja gyengíteni őt, de megengedheti-e magának, hogy ebbe belemenjen. Ez persze nagyon nehéz. Hogy lehet ezzel visszatámadni? Például, ha nem reagál a provokációra. De ha már van egy kakaskodás, akkor az ellenfél érzi, hogy csak egy kicsit kell tennie ahhoz, hogy valaki elveszítse a fejét. Sallai persze biztosan sokat tanul ebből az esetből, csak elég drága lecke volt. Ilyen szinten erre fel kell készülni.

Láttunk már világklasszist is a világ legfontosabb meccsén kiborulni: Zinedine Zidane-t a 2006-os vb-döntőben.
- Persze, azért is mondom, hogy nem lehet úgy felkészülni, hogy ez soha ne forduljon elő. Zidane-nak az az utolsó meccse volt, gondoljunk bele, milyen belső fájdalom, elengedés, gyászfolyamat volt egy ilyen karriert maga mögött tudó játékosban, ráadásul egy rendkívül kiélezett helyzetben. Nagyon sebezhető volt, és ezzel visszaéltek. Itt maximum azt tudatosíthatja magában az ember, hogy ilyen helyzetben lehet, hogy érzékenyebb vagyok, ezért jobban kell figyelnem magamra, jobban kell kontrollálnom magamat.

A magyar válogatottnak is nagyon fontos selejtezői jönnek, mindenki be fog vetni mindent ellene, ezért tudatosítani kell, hogy nagyon észnél kell lenni, észre kell venni, ha provokálnak, ha kibillentenek. Ismerni kell, hogy mivel vagyok kiborítható, és a csapat is ott lehet a másik segítségére, hogy ha valaki túlságosan sokat kap, akkor azt “bevédje”.

Hosszú távon az önismeret vezet oda, hogy megerősödjön az ember?
- Igen. Nem arról szól a munkánk, hogy bárkit megjavítsunk, nincs is ideális játékos ebben a tekintetben. Olyan vagy, amilyen vagy - nézzük meg az erősségeidet, amiben jó vagy, és nézzük meg azokat, amik veszélyesek a játékodban.

Ezt is tudd kezelni és elfogadni, mert akkor vagy teljes értékű sportoló. Ez ugyanolyan, mint a játék fizikális része: ott is tudja valaki magáról, hogy gyors vagy jó állóképességű, és azt is, miben van hiányossága. Ezt a mentális képességek terén is meg lehet mondani.

Milyen gyorsan lehet változást elérni?
- Ha egy ilyen helyzet után valaki jelentkezik, akkor azáltal, hogy megértik őt, elfogadják, ő is megérti magát, és nemcsak azt a kommunikációt kapja, hogy mit csinált rosszul, hanem kap mindenre egy magyarázatot, az már hirtelen is sokat szokott segíteni.

Felszabadítja az embert az önvád, az önbüntetés alól, látja, hogy van kiút, ezért az elején mindig van egy felszabadulás, egy nagy megindulás. Utána persze dolgozni kell az önismeret részén, hogy mit miért tesz, az honnan gyökerezik, mi az, amin változtatni tud és akar is.

Ha ezzel nem foglalkozik valaki, akkor mennyire van meg a veszélye annak, hogy éppen a fent is említett önvád miatt a következő időszakban még lejjebb ássa magát a játékos?
- Pont ebből szokott következni, hogy a következő meccsen túlbuzog valaki, nagyon meg akarja mutatni, bebizonyítani mindenkinek, és ez a túlfűtöttség sem egy jó irány. Meg kell tudni bocsátani magunknak. Ha valakinél egy típusú probléma sűrűn előjön, akkor úgy tűnik, hogy ott nem tanul meg valamit ebből. De persze ezek lehetnek egyszeri esetek is, nem tudjuk, hogy az adott játékosra milyen életesemény van hatással, hiszen ezt mind beviszi a pályára.

Mi a helyzet Kerkez esetével, akinek bizonyos helyzetekben finomítania kell a játékán. Sokáig azzal tudott kitörni és kitűnni, hogy óriási akarattal és szenvedéllyel küzdött és játszott. Most azonban már nem minden esetben erre lenne szükség tőle.
- Ez szituációs figyelemzavar, helyzetfelismerési probléma. Az jó, ha valakiben nagy a tűz, de ha nagyobb erővel megy bele egy szerelésbe, mint indokolt, az már hiba. Meg kell tanulni kezelni a saját maga erejét. Kerkez esetében kognitív fáradtságról volt szó, ha fejben fáradt, akkor nehezebben tudja kezelni az ilyen helyzeteket. Slot ezt látta, ezért is cserélte le. Én azt gondoltam, tovább pihentetik majd, mert csak egy meccsen került utána a kispadra, de úgy tűnik, ennyi elég volt a felfrissítéséhez. Annyi műszerrel lehet mérni ezt, sok helyen a játékosok alvását is nézik, és látják, hogy milyen kognitív állapotban van.

Neki az erőbeosztást kell megtanulnia. Fellépett egy magasabb szintre, de nem lehet a szezon elejétől a végéig 100 százalékon pörögni, mert különben kifullad, olyan, mintha úgy akarna maratont futni, hogy az első kilométereket sprinteli.

- A Liverpoolnál úgy látom, azért megvan a türelem a játékos irányába, sok pénzt költöttek rá, nekik is érdekük, hogy kivárják, amíg valaki beérik ebben a tekintetben is. Az persze nehézséget okoz, hogy a válogatottban már kevesebb a tűréshatár. Lehet, hogy néhány játékosunkkal a fizikai, technikai és taktikai téren már elértük a világ labdarúgását, de mentálisan még lépnünk kell előre.