Az FTC nyert és bukott is 200 milliót
2021-ben a magyar klub a megállapodás után szerette volna rendezni a vételárat, ám egy kiberbűnözői csoport hekkelése miatt a pénz nem a horvátok számlájára, hanem egy hamis e-mailben szereplő spanyol számlaszámra került az összeg. A Rijeka így nem kapta meg az összeget, a FIFA-hoz fordult, amely úgy döntött, az FTC fizesse ki a teljes összeget a horvát klubnak. A zöld-fehérek nem fogadták el az ítéletet, a CAS-hoz fordultak, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság pedig a napokban hirdette ki döntését, amely salamoni volt: a CAS azt állapította meg, hogy mindkét együttes hibás a kialakult helyzetben, és az 1 milliós eladási/vételár felét ily módon mindkét klub elbukta.
A csakfoci.hu annak járt utána, hogyan fordulhat elő ilyen ügy a profi labdarúgás világában? Több, az ügyre rálátó forrással beszéltünk, és ami kirajzolódott ezekből, hogy az eset nem egyedi: a kiberbűnözők ugyanis egyre erőteljesebben tűnnek fel az élsportban, azon belül a labdarúgásban, és újabban már a magyar klubok is célpontnak számítanak.
Hogyan dolgoznak a csalók?
Értesüléseink szerint a hekkerek rendkívül kifinomult módszerrel dolgoznak. Megpróbálják feltörni klubok levelező rendszerét, és ha sikerrel járnak, figyelik azt. A kellő időben olyan ügyekre csatlakoznak rá, ahol egyeztetés folyik a két klub között az átigazolásokról. Ez történt ebben az esetben is: a Rijeka rendszerének feltörése után nyomon követhették a két klub hivatalos levelezését a Loncar-ügyletről.
Az eljárás a következő volt: amikor megszületik a megállapodás, akkor szinte az eredeti levelezés részeként érkezik egy újabb - egyébként hamis - válasz e-mail a játékost értékesítő klub nevében, amelynek mellékletét képezte a Rijeka számlázó programjából kiállított számla, melyre a csalók rászerkesztették a spanyol banki adatokat. Ez a levél tökéletesen megegyezik stílusában a levelezés előzményeivel (fejléc, betűtípus, formázás), sőt még része is lesz a levelezési előzmény történetnek, így a fogadó klub nem gyanakszik, hiszen már egy ideje lefolytatott levélváltás újabb részének tűnik a hamis e-mail is. Ha az ember alapból nem gyanakszik - a klubok között kialakult bizalom miatt és az előzmények miatt miért tenné? -, akkor szinte lehetetlen észrevenni, hogy csalással van dolguk.
A Fradi és a Rijeka is hibázott? - tananyag lett az esetből
Az ügyben mindkét fél hibázott, legalábbis a CAS végső ítélete szerint. Sajtóhírekben az szerepelt, hogy a zöld-fehérek figyelmen kívül hagytak figyelmeztető jeleket, miközben kaptak egy hamis e-mail-címmel kapcsolatos riasztást is. Úgy tudjuk egyébként, hogy épp a zöld-fehérek küldtek figyelmeztetést a Rijekának az .eu-s kiterjesztésű e-mail címekre vonatkozóan, amire a horvát klub nem reagált érdemben. Erre azért került sor, mert a Fradinak gyanús volt a spanyol bankszámla, ezért megerősítést kért, melyre a "horvát féltől" hivatalos cégszerű aláírással, fejléces papíron kiállított nyilatkozat érkezett, hogy övék a bankszámla.
A Rijekának azt rótták fel, hogy nem tett eleget egy kötelező protokollnak, ez került most fél millió eurójukba. A FIFA ugyanis kötelezi a klubokat - főként az esetek megszaporodása miatt -, hogy a nemzetközi szövetség rendszerében adják meg a hivatalos számlaszámukat, ami bármikor leellenőrizhető, valamint ott is meg kell erősíteni a kifizetést.
Úgy tudjuk, a kluboknak ma már szinte havonta újra és újra meg kell erősíteniük a hivatalos adataikat ebben a rendszerben - a mulasztást az eset óta ugyanis szankcionálják. A Rijeka azért sem járt el megfelelően, mert nem kizárólag hivatalos kommunikációs csatornákat használt az ügyletnél, valamint nem reagált a hamis domainről szóló figyelmeztetésre.
Úgy tudjuk, hogy a Loncar-ügyből "tananyag" lett az Európa futballklubjait tömörítő szervezetnél, az ECA-nál - ennek a vezető testületének a tagja Orosz Pál is -, hogy elejét vegyék az ilyen kibertámadásból fakadó csalási ügyeknek.
Az FTC visszakéri a pénzét, ahogy a Barcelonánál is "visszafordult az utalás"
A fenti eset ugyanis nem egyedi, a nemzetközi futballban is folyamatosan próbálkoztak és próbálkoznak a bűnözők, de értesüléseink szerint a hazai klubokat is célba vették már korábban. Úgy tudjuk, például korábban az AC Parma és az MTK Budapest között Kosznovszky Márk ügyében lefolytatott egyeztetéseknél is színre léptek a csalók, miután feltörték az olasz klub levelezési rendszerét, ám akkor a hazai klubnál az utolsó pillanatban sikerült kiszúrni a csalási kísérletet.
A nemzetközi futballban az FC Barcelona ügye volt hangos a csalási kísérlettől. A hírek szerint a katalán klub egy nagy összegű banki átutalást indított, miután kapott egy e-mailt – állítólag a befolyásos ügynöktől, Pinhas "Pini" Zahavitól –, amelyben azt kérték, hogy a pénzt egy holland férfi nevére szóló ciprusi bankszámlára utalják. A holland számlatulajdonos azt mondta, hogy nincs bankszámlája Cipruson, és azt állította, hogy ellopták a személyazonosságát. Hiába vezették meg a Barcelonát, a ciprusi bank az EU pénzmosás elleni szabályok helyes alkalmazásával blokkolta az utalást, és miután rájöttek a csalási kísérletre, "visszafordította" az összeget a Barcelonának.
A Fradi nem tágít: szerintük az ő ügyükben is így kellett volna a spanyol banknak eljárnia. A fenti ügynek éppen ezért sincs még egyébként vége. Jelenleg is nyomoz a magyar és a horvát rendőrség, a zöld-fehérek pedig követelik az érintett spanyol banktól is összeget.
Küszöbön a nagy átigazolás, már csak az orvosi vizsgálat van hátra
Nem a fenti módszer tehát az egyetlen, amivel pénzt próbálnak az online területre szakosodott csalók kiszedni a hazai - és nyilván a nemzetközi - kluboktól is. Más módszerekről is terjednek hírek, az egyik leggyakoribb az, amikor kecsegtető vételi ajánlattal, majd egy ehhez kapcsolódó "kamu" orvosi vizsgálattal próbálkoznak be.
Az akció így épül fel: WhatsAppon bejelentkezik egy klub képviselője, hogy érdeklődnek egy játékos iránt. A WhatsApp-profil tökéletes hamisítvány (stimmel benne a klubvezető neve, fotója, névjegye, és még a szám is adott országbeli), így elsőre semmi gyanús nincs benne, a magyar klubvezető úgy érezheti, hogy a játékosát leigazolni kívánó klub eredeti vezetőjével egyeztet (amely párhuzamosan aztán sokszor e-mailben is zajlik).
Általában az átigazolási időszak legvégén jelentkeznek be egy nagyon kecsegtető, de még hihető ajánlattal a klub és a kiszemelt játékos (és annak ügynöke) felé. Olyannal, amire nehéz nemet mondani. Az ügy felpörög, hiszen sürgősen kell intézkedni, hogy minden határidőre kész legyen. Ekkor a "kamu vevő" előáll azzal a javaslattal, hogy az ilyenkor megszokott orvosi vizsgálat elengedhetetlen, de kellő idő híján az a legkönnyebben úgy kivitelezhető, ha a kiszemelt játékos a kiutazás közben valahol félúton átesik ezen (jellemzően egy jó nevű svájci klinika szerepel opcióként), a kérés pedig az, hogy ennek díját fizessék felesben.
Ez vállalhatónak tűnik, hiszen az eladásból remélt komoly anyagi haszon miatt az eladó klub bevállalja a felmerülő költség felét. Ez jellemzően ugyanis 500 ezres-1 milliós nagyságrend (forintban).
Minden igaznak tűnik, még össze is lehet veszni az ajánlaton
Úgy tudjuk, a hazai klubok jelentős része már szembesült ilyen esettel, és olyan is akadt, aki belesétált a csapdába - korábban a ZTE neve merült fel ennek kapcsán, de információink szerint nem ők voltak az egyedüliek. Akad olyan "norvég élvonalbeli klub" - illetve annak kamu sportigazgatója -, amely már legalább két magyar játékosért tett ily módon 300-500 ezer eurós ajánlatot. Első hallásra akadhatnak, akik furcsállják, hogyan sétálhat bárki is be ezekbe a csapdákba, de olyan jól felépített akciókról van szó, amelyek megszólalásig hasonlítanak egy igazi transzfer ügylethez. A "kamu sportigazgató" a játékos ügynökét is bevonja, ezáltal a kiszemelt játékos is megkapja az ajánlatot arról, mennyi pénzt tud majd keresni az új klubjánál.
Ebből fakadt az egyik olyan eset, amely utólag, a történtek fényében megmosolyogtató, akkor azonban korántsem volt az. Az egyik vidéki, volt NB I-es klubot szintén megkeresték egy remek ajánlattal az egyik U21-es válogatott játékosért. A tehetség már örült, hogy akár 24 órán belül külföldön folytathatja, és annak, hogy onnantól sokezer euróval megnövekszik majd a havi fizetése.
A kiesés elkerüléséért küzdő elnök azonban hallani sem akart az eladásról, mert bent akart maradni, így végül elutasította a bejövő kamu ajánlatot, a fiatal tehetség azonban már beleélte magát élete nagy lehetőségébe és a plusz milliókba, és nem értette, miért veszik el tőle ezt az esélyt. Némi feszültség és kisebb veszekedés is kialakult a klubon belül emiatt, csak utólag tudta meg minden érdekelt, hogy az állítólagos norvég ajánlat valójában nem is létezett, legalábbis a norvég klub nem tudott róla.
