A Farkasréti temetőben, a ravatalnál lerótta kegyeletét Orbán Viktor miniszterelnök mellett Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, valamint a korábbi szövetségi kapitányok közül többek között Csank János, Gellei Imre és Bozsik Péter is.

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a ravatalnál arról beszélt, hogy Mezey Györggyel együtt a magyar futball egy korszakát is elbúcsúztatták.

- A Mezey-érában, ha rövid időre is, a magyar labdarúgás visszakerült a világ élvonalába - emlékeztetett rá az MLSZ első embere, hangsúlyozva: Mezey folytatta és továbbfejlesztette azt a munkát, amit nagy edző elődei képviseltek, mindeközben új edzésmódszereket dolgozott ki és valósított meg.

- Mindmáig - bár ez remélhetőleg már csak néhány hónapig lesz igaz - utolsóként ő juttatta ki a nemzeti csapatot világbajnokságra - idézte fel arra utalva, hogy a magyar válogatott kijutott az 1986-os mexikói világbajnokságra, azóta viszont nem járt a világeseményen a nemzeti együttes.

Csányi Sándor rámutatott: az 1941. szeptember 7-én született, az Aranycsapat tagjainál mintegy tizenöt-húsz évvel fiatalabb Mezey "úgy volt újító, hogy közben tökéletesen ismerte a magyar futball hagyományait", ezt a tudást fejlesztette tovább.

Az MLSZ elnöke kitért rá: Mezey mindössze 36 évesen debütált az MTK szakvezetőjeként az élvonalban, márpedig akkoriban ilyen fiatal, szinte játékoskorú szakember alkalmazása nem volt divat. Edzői felfogását Csányi úgy jellemezte, hogy mindig tanulni és fejlődni akart.

- Ő volt az, aki a játékban nemcsak a küzdelmet, hanem a gondolkodást is látta. Tudta, hogy a magyar futballnak nemcsak tehetségekre, hanem gondolkodó emberekre is szüksége van - fogalmazott. - Az ő karizmatikus személyiségének, edzői felkészültségének volt köszönhető, hogy az 1986-os csapatot a selejtezők után a világbajnokságra kikerülve a világ egyik legjobbjának tartották.

Csányi Sándor emlékeztetett rá, hogy Mezey rendszeresen dolgozott nagy nemzetközi tornákon a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) elemzői csapatában.

- Fegyelmezett, szerény és csendes, mégis karizmatikus, intelligens személyisége korszakokon át szimbolizálta a felkészült labdarúgóedzőt - méltatta őt Csányi Sándor.

- A magyar labdarúgás történetének kiemelkedő edzőjét, tanárát, korszakos egyéniségét veszítettük el, akinek hatása ott van mindenhol, ahol ma igényes szakmai munka folyik - fejtette ki, megemlítve: Mezey György életműve nemcsak múlt, hanem örökség is, "ami arra tanít bennünket, hogy tehetség, tudás, alázat és hit nélkül nem lehetünk sikeresek.

Mezey György 1982-ben mesteredzői elismerést, majd az MLSZ-től 2020-ban Életműdíjat kapott. Az október 8-án, nyolcvannégy éves korában elhunyt Mezey Györgyöt az MLSZ saját halottjának tekinti. (MTI/Csakfoci)