A Magyar Labdarúgó Szövetség tisztázta az nso.hu-nak, mi indokolta a diszkriminációellenes szabályok szigorítását, és a szövetség főtitkára, Vági Márton a megosztó "fiatalszabályról" is beszélt. Mint ismert, a bajnokság kezdete előtt jelentette be az MLSZ, hogy az új fegyelmi szabályzata zéró toleranciát alkalmaz rasszista, diszkriminatív megnyilvánulások, így a „cigányozás” esetében is – a FIFA és az UEFA gyakorlatának megfelelően.
Vági most elmondta, a bizonyos FIFA-körlevélben mit tartalmaznak a rasszizmus elleni fellépést erősítő pontok.
– A rendelkezések a diszkrimináció és a rasszista visszaélések kezelésére magukban foglalják a mérkőzés alatti háromlépcsős diszkriminációellenes eljárás bevezetését, az érdekelt felek felhatalmazását az incidensek azonnali bejelentésére, szigorú büntetéseket és megemelt összegű pénzbírságokat, akár ötmillió svájci frankig – válaszolta Vági Márton főtitkár. – Valamint felhívják a figyelmet a beavatkozás jogára, amennyiben a tagszervezetek gyakorlatát, egyes döntéseit nem találják megfelelőnek. Az első alkalommal legalább szektorbezárást, az újabb előfordulások esetén már zárt kapus, illetve több mérkőzésre kiszabható zárt kapus büntetést kell alkalmazni, egyre növekvő pénzbírsággal együtt. A büntetések kiszabásakor nem lehet mérlegelni, zéró toleranciát ír elő a nemzetközi szövetség.
A főtitkár hozzátette, nyilván az MLSZ által alkalmazott fegyelmi szabályzat elfogadása az MLSZ elnökségének a joga és felelőssége, de vannak olyan pontok és büntetési tételek, amelyeket a FIFA előírásai alapján azonos tartalommal, kötelezően kell alkalmaznunk. Amikor egy nemzeti szövetség felvételét kéri a FIFA-ba vagy UEFA-ba, akkor vállalja, hogy a nemzetközi szövetségek előírásait és szabályzatait magára nézve kötelezőnek tartja, azokat nem vitatja. Amennyiben egy tagszövetség nem tartja be a FIFA vagy UEFA valamely előírását, akkor a két szervezet bármelyike vizsgálatot indíthat, felfüggesztheti, vagy akár meg is szüntetheti a tagságot. Megemlítette, ennek első lépéseként kizárhatja az adott ország válogatottját és a klubcsapatait a nemzetközi versenyekből.
Vágitól megkérdezték, az MLSZ korábban miért büntette kevésbé a cigányozást.
– A FIFA és az UEFA több mint egy évtizede alkalmazza ezeket az elveket.
A magyar válogatott és a nemzetközi kupákban indult csapataink mérkőzéseivel kapcsolatban több szektorbezárásos és zárt kapus büntetést szabtak ki, egyebek között cigányozós, buzizós, négerezős bekiabálások miatt, de idesorolják például a „ki nem ugrál, büdös román” rigmust is. Az MLSZ eddig is büntette a fenti cselekményeket, de elsősorban pénzbírság alkalmazásával. Az MLSZ saját fegyelmi gyakorlatában az elmúlt évtizedben igyekezett elkerülni a zárt kapus vagy pontlevonásos büntetés alkalmazását, de most – minden tagországra érvényesen – erre a gyakorlatunkra kaptunk egy szigorító felhívást.
Fontos hangsúlyozni, hogy az MLSZ elnöksége a FIFA-hoz hasonlóan elítéli a rasszista, kirekesztő cselekedetek minden formáját, és kötelességének érzi a gyűlölet kiszorítását a futballstadionokból. Ezt célozza a több mint egy évtizede indított „A gyűlölet nem pálya” kampányunk.
A főtitkár hangsúlyozta, a fentiekből következik, hogy az MLSZ-nek nincs valós mozgástere ebben a kérdésben. Nem tudnak visszalépni azért sem, mert a cigányozással kapcsolatban számos hazai szervezet, és maga a kormányzat is megkereste és felszólította az MLSZ-t, hogy tegyen határozott lépéseket az egyre gyakoribb és egyre vulgárisabb jelenséggel szemben.
– Meggyőződésem, hogy nem történt teljesíthetetlen változás: a szurkolók kimehetnek a mérkőzésekre, szenvedélyesen buzdíthatják a csapatukat, számos megengedett módon szidhatják a játékvezetőt, az ellenfél játékosait vagy szurkolóit, az MLSZ-t vagy annak vezetőit, de ez semmilyen módon nem lehet rasszista, kirekesztő, gyűlöletkeltő. Leegyszerűsítve: az eddigiekhez képest csak annyit várunk el, hogy tűnjön el a cigányozás a stadionokból. Ahogyan korábban is tisztán és egyértelműen elmondtuk, célunk, hogy a futballmérkőzések kizárólag a sportról szóljanak, azokat sportszerű hangulatban játszhassák a csapatok, a nézők pedig biztonságosan és kulturált körülmények között élvezhessék a mérkőzéseket. A rasszista megnyilvánulásokat, a gyalázkodást és gyűlöletkeltést a jövőben sem tűrjük meg a stadionokban, határozott célunk ezeket a jelenségeket távol tartani a sportágunktól – folytatta Vági.
Végül szóba került a "fiatalszabály" is, amivel kapcsolatban néhány nappal az NB I-es rajt előtt derült ki, hogy fontos változás történt, nem is elég egy fiatal magyart játszatni az NB I-ben. És hogy Vági szerint e körül rendben van-e minden?
– Nem teljesen. Ami a felnőtt labdarúgást és az MLSZ-t illeti, a helyzet egyértelmű. Másfél évvel ezelőtt jeleztük az NB I-es és NB II-es kluboknak, hogy mit tervezünk a 2025 és 2030 közötti időszakra. Ez idő alatt több alkalommal és több fórumon is egyeztettünk a csapatokkal az elképzelésről, amely röviden így foglalható össze: az NB I-ben legalább öt magyar, köztük egy U21-es korú játékos szereplése az elvárás, az NB II-ben pedig csak magyarok játsszanak és két U20-as korú játékos legyen köztük. Ami ebből kötelezővé tehető, azt a versenykiírásban megtettük, ami pedig nem, arra a csapatoknak járó marketingpénzek elosztásába építettünk be pénzügyi motivációként. Szerintem világos, és másfél év alatt erre fel lehetett készülni. Ugyanakkor az akadémiai utánpótlásképzésért a sportkormányzat a felelős. Ők a saját hatáskörükben hoztak olyan, csak az akadémiákra vonatkozó döntéseket, amelyek célja egybeesik az MLSZ szabályával, de a szövetség előírásánál egyrészt szigorúbb követelményeket tartalmaznak – vélhetően a célok gyorsabb elérése érdekében –, másrészt viszont rugalmasabb elszámolási feltételeket alkalmaznak, mint a szövetség. Fontos megemlíteni, hogy a feltételek teljesítése esetén ezek az akadémiák igen jelentős forrásokhoz jutnak a többi egyesülethez képest. És itt is igaz, amit fentebb mondtam: nem kötelező a szabály, hanem pénzügyi motivációs eszközként választható.
Az MLSZ szabálya tehát egyértelmű és régóta ismert, a kilenc kiemelt akadémiára vonatkozó ösztönző előírások később születtek meg, és szigorúbbak. Ez idézte elő a – részben érthető – kritikákat, amelyek azonban nem a szövetséget illetik. A jövőben jobban össze kell hangolni az intézkedéseket.
Mindennel együtt szeretném hangsúlyozni, hogy az MLSZ elismeri a sportállamtitkárság szándékait, egyetért azokkal és mindenben támogatjuk a sportkormányzat akadémiákkal kapcsolatos törekvéseit.
Az nso.hu információ szerint az elmúlt napokban az NSMI részéről Liszkai Dezső igazgató és Szalai Ádám szakmai és képzési tanácsadó, korábbi 86-szoros válogatott labdarúgó egyesével tárgyalt a klubokkal a feltételekről, és kötött rugalmas keretek között egyedi megállapodásokat. A Csakfoci ehhez kapcsolódóan úgy értesült, hogy a nemzetközi porondon szereplő csapatoknál a fiatal magyar játékosok percei a nemzetközi mérkőzéseken is beleszámítanak, méghozzá többszörösen.
