Tóth Rajmund (ETO FC): – Keresem a szavakat. Az egyik szemem sír, a másik nevet, hiszen tényleg egy olyan bravúrt tudtunk bemutatni az európai porondon, ami példaértékű és ez a legbosszantóbb, hogy ott voltunk ennek az egésznek a kapujában. Az utolsó kilencven perc nem sikerült, de egyelőre nem is nagyon tudok mit mondani... Személy szerint én még nem tapasztaltam ekkora tempót a pályán, de számítottunk rá, hiszen jó csapatról beszélünk, jó játékosai vannak, olyan tempót tudtak diktálni a meccs elején, amit nehezen vettünk fel és a végén is azért okoztak elég sok problémát. Megtudtuk mutatni a szurkolóinknak a csapategységet és az összetartást, illetve ők is tudtak adni nekünk egy olyan támogatást, ami szintén példaértékű. Amin a klub most keresztülment, az egy nagyon jó példa, remélem, hogy ez a klub történetében még nagyon sokszor elő fog fordulni. Nemcsak a játékosok és a stáb érte ezt el, hanem a szurkolók is, nélkülük ez nem sikerülhetett volna. (M4 Sport)
Vitális Milán (ETO FC): – Csalódott is vagyok, meg nem is. Csalódott vagyok azért, mert kiestünk, viszont azt senki nem gondolta volna szerintem, hogy idáig el fogunk jutni, de megcsináltuk. Most azonban inkább csalódottság van bennem, de csodaszámba menő az, hogy idáig talpon maradtunk. Érezhetően azt játszották, amire számítottunk, ugyanakkor nem voltunk annyira élesek, főleg az első félidőben. Volt pár helyzetünk, azokat nem sikerült gólra váltani és ezt megbüntette a hazai csapat, gratulálok nekik. Ha tudjuk folytatni a bajnoki formánkat, azaz a veretlenséget, akkor minimum egy dobogó összejön, sőt, nagyon bizakodó vagyok, akár az aranyéremért is mehetünk. Ott a bajnokság és a Magyar Kupa, azokat meg lehet még nyerni. (M4 Sport)
