Most nyugodtabbnak tűnik, de a hétvégén ez nem így volt. Mi bántotta leginkább a Puskás Akadémia elleni vereség után?

Az, ahogyan kinézett a csapat azon a mérkőzésen. Ez nem az a csapat volt, amely a dobogóért, Európáért harcol. Ideges voltam, a játékosokra és magamra is. Úgy éreztem, én sem a legjobbamat nyújtottam a csapat felkészítésében, nem feltétlenül hoztam jó döntéseket.

Mire gondol?

Arra, hogy másképpen, jobban is össze lehetett volna állítanom a kezdőcsapatot. Illetve történtek az előző meccseken is olyan dolgok, amikre másképpen kellett volna reagálnom. Korábban például sokkal agresszívabban reagáltunk arra, hogy ha esetleg hátrányba kerültünk, próbáltunk változtatni, mentünk előre, de ez az utóbbi találkozóinkon nem volt meg. Ez nem az én csapatom volt az elmúlt időben. 

Mi áll ennek a hátterében?

Néhány játékosom nem képes követni az elvártakat, az elgondolásaimat, a kitűzött játékcélokat, terveket, azt, ami jellemző volt ránk az utóbbi években.

Amikor Lacina Traoré került szóba a meccs után, egyértelmű igennel felelt arra a felvetésre, hogy a télen igazolt csatára nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennyi idő után ezt már ki lehet jelenteni? 

– Azt hiszem, mindenki többet várt tőle. Az életrajza, az eddigi karrierje alapján mindenképp. Amikor idejött, elmondtam, mit várunk tőle, azt, hogy egyike legyen a csapat vezéreinek – akár akarja, akár nem, a többi játékos odafigyel rá a múltja miatt. Sokan csak álmodnak arról, ami neki összejött. Az elején, az első meccsein tudott is újat hozni a csapatba, de utána a teljesítménye elmaradt attól, amit vártunk. Persze, tudtuk, hogy nincs tökéletes fizikai állapotban, lemaradásban van, de ez az állapot sajnos mentálisan is volt rá hatással, elveszítette a kellő önbizalmát. 

A ma már Törökországban remekelő és 30 gólt termelő Mbaye Diagne sem érkezett ide tökéletes állapotban, mégis meg tudott újulni.

A két eset teljesen más. Diagne más típusú játékos volt, technikásabb csatár, akinek mindegy volt, hogyan szerzi a gólt. Fiatalabban, éhesebben, motiváltabban érkezett Újpestre és nem azért, hogy hosszú távon itt maradjon. Sokat is segítettünk neki, ő is sokat segített nekünk a góljaival, és meg is nézheti, hol tart ma. Lacina a sebességére és az erejére épített mindig, képzett játékos, de erényeiből sokat veszített a hosszú sérülése miatt. Emiatt sem tudott úgy teljesíteni, ahogy elvártuk.

Mi lehet így Traoré nyári sorsa, kaphat még időt?

Így is sok időt kapott…bár fizikálisan nem volt a topon, szükségünk volt egy befejezőcsatárra Novothny Soma távozása miatt is. Traoré lába még mindig nincs tökéletes állapotban és felmerül a kérdés, hogy mikor lesz egyáltalán?

Nagyon keményen kell dolgoznia, fejben is ott kell lennie, most már sokkal inkább rajta áll, mikor kerül megfelelő állapotba, mert a szükséges segítséget tőlünk megkapta. Addig is várhatóan más játékosoknak fogok lehetőséget adni.

Most van egy csatárunk, aki jó volt, de jelenleg nem azt a szintet képviseli, amit korábban. Azt nem gondolom, hogy ő ne akarna előrelépni – meglátjuk, el tudja-e érni a megfelelő állapotot, az egész stáb a segítségére lesz ebben. 

Néhány nappal ezelőtt jelentek meg olyan pletykák, melyek szerint Filip Pajović jelezte Ön felé, hogy a nyár folyamán távozna. Ezt állítólag Ön elfogadta, de jelezte, hogy a maradék két mérkőzésen emiatt nem ő fogja védeni az Újpest kapuját. A Puskás ellen már csak csere volt. Emiatt?

Szeretem az ilyen pletykákat…hallottam ezeket a híreszteléseket, amelyeknek semmi alapja nincs. Hozzám biztosan nem jött oda Filip. Az, hogy esetleg erősebb bajnokságba akar igazolni, az szerintem természetesen, hiszen fiatal, jó idényei voltak Újpesten, olvastam, hogy lehetnek érdeklődők iránta. Hogy miért nem ő védett a Puskás ellen? Esélyt akartam adni Banainak, hogy akár arra a helyzetre is készen állhasson, ha esetleg Pajovic távozna. Amit egyébként én szeretnék is, már csak Filip miatt is. Szeret Újpesten védeni, de nyilván ő is ki akarja magát próbálni magasabban szinten is. 

Érdekes a grúz Beridze kikerülése is a csapatból, hiszen korábban stabil kezdőjátékosnak számított. Mi történt vele?

Az az időszak, amíg jó benyomást tett ránk és a közvéleményre is, nem tartott túl hosszú ideig. Az persze nyilvánvaló, hogy remek képességei vannak, technikai képzettségben az egyik legjobb játékosunk, gyors, sok minden megvan benne.

De azért is játszik az NB I-ben és nem mondjuk a Gentben, vagy másik erősebb európai csapatban, mert valami hiányzik belőle: az igazi versenyszellem és mindenáron győzni akarás.

Ezen pedig nagyon nehéz változtatni. Néha úgy tűnik, nincs ott velünk fejben a meccseken vagy az edzéseken, így nem tud készen állni arra mindig, hogy 100 százalékos teljesítményt nyújtson. Amikor idejött, látszott, hogy a képességei megvannak, de ha visszaemlékeznek az első 4-5 meccse nem sikerült túl jól, nyomást kellett helyeznünk rá, lökdösnünk kellett picit, hogy fejben is rendben legyen. Amikor ezt megtettük, jól is ment neki a játék, de nem lehet mindig noszogatni egy játékost, neki is akarnia kell, hogy a megfelelő szinten maradjon. Ez nem történt meg nála. 

Tudja már egyébként, ki az, aki biztosan nem marad Újpesten? Van “feketelistája”?

Annyi tűnik biztosnak, hogy 5-6 játékos távozik majd a csapattól. Van, aki kölcsönben, van, aki végleg. Vannak még ezen felül is ajánlataink játékosokért, de még nem dőlt el semmi. Ha megvan a teljes lista, nyilván a játékosok pótlása is megtörténik majd. 

Mennyiben változtatja meg például az átigazolási terveiket a kijutás, vagy épp az, ha nem érnek oda az Európa Ligába?

Egyáltalán nem, nem az Európa Ligára igazolunk, nem is lehet kiszámolni előre, mi történik majd velünk esetleg a nemzetközi porondon. Az a lényeg, hogy a lehető legjobb igazolásokat találjuk meg az Újpest számára.

Az egyik legfontosabb céljuk, a nemzetközi kupaszereplés még elérhető, tehát akár elégedett is lehetne az utolsó forduló előtt…

Abból a szempontból elégedett is vagyok, hogy versenyben vagyunk Európáért, és a mostanit talán a legjobb idénynek is mondhatnám, hiszen ezúttal szinte végig az élmezőny tagja voltunk. Az előző szezonban ez például nem volt elmondható rólunk. Viszont csalódás, hogy hiába volt rá sok lehetőségünk az utóbbi 5-6 fordulóban, mégsem sikerült lezárnunk az Európa Ligába jutásunk kérdését.  Pedig számunkra és szinte mindenki számára egyértelmű volt heteken át, hogy mi leszünk majd a harmadikok a tabellán. De ehhez mindenkinek a legjobbját kellett volna nyújtania. 

A pályán látottak alapján valóban bebiztosíthatták volna már a harmadik helyüket. Miért nem történt ez meg?

Mert amikor kellett volna, nem hoztunk jó döntéseket a pályán, nem mindenki adott ki mindent magából. A győzelemért kell az ilyen helyzetekben mindenkinek játszania, de ez nem történt meg. Ott van a Vidi például, szinte senkinek nem tetszik, ahogyan játszanak, de megnyerik a meccseiket. Nekünk viszont amikor nagyon kellett volna – például a Honvéd vagy a Debrecen elleni hazai meccsen -, nem jött össze. Be kellett volna fejeznünk ezeket a meccseket 1-0-val, mindegy, hogy hogyan. De voltak, akik inkább meg akarták mutatni magukat, ahelyett, hogy az eredményre koncentráltak volna. Így jutottunk el oda, hogy a harmadik hely sorsa nem csak rajtunk, de a DVSC-Paks meccsen is múlik. 

Amivel elégedett lehet, az alighanem a védelem, a csapat védekezése, hiszen a legkevesebb gólt kapták az NB I-ben.

Sőt, az utóbbi meccseinken a legjobb támadóink is védők voltak, Pauljevic és Burekovic…nélkülük nem is nagyon kerültünk volna helyzetbe. Ugyanakkor a csatáraink, támadó középpályásaink is kiveszik a részüket a védekezésből, ezen a téren nem nagyon lehet kifogásom. Csapatként szerintem mi vagyunk az NB I legjobbjai. Ugyanakkor a csapatrészek közötti kapcsolat is gyengült az utóbbi találkozóinkon, picit szétszakadtunk a pályán. 

Az utolsó fordulóban a Diósgyőrnek a bennmaradás miatt létfontosságú a győzelem, de az Újpestnek is kell a három pont. Nagyon feszült meccsnek ígérkezik a vasárnapi.

Biztos, hogy feszült lesz a hangulat a nagy tét miatt, biztosan motiváltan lép pályára majd az ellenfelünk is, de ugyanerre számítunk a saját játékosaink részéről is. Kiélezett meccs lesz, talán nem is leglátványosabb, sokkal inkább küzdős, hajtós, fontos szerepe lesz majd a fegyelmezettségnek is a pályán. És itt is fontos kiemelni a koncentrációt, ha oda tudunk figyelni az apróbb, “piszkos” munkák elvégzésére is, akkor a “nagy dolgok”, így a győzelem is összejöhet majd, ellenkező esetben viszont nem. De ha nem is játszunk jól, idegesek vagyunk, akkor is eszünkbe kell, hogy jusson, ami Mohamed Salah pólóján volt a Liverpool-Barcelona BL-elődöntőn: “Soha ne add fel!”. Ez a mottó hiányzott nálunk az előbbi meccseken, most itt az idő, hogy javítsunk! 

Márciusban Ön és a stábja is hosszabbított az Újpesttel. Akkor is Nebojsa Vignjevic lesz a vezetőedző a következő idényben, ha nem jön össze az EL-szereplés?

Jól érzem magam Újpesten, nem akarok váltani, nem ezen gondolkodom most.

Voltak ajánlataim külföldről, még az elmúlt 2-3 hétben is. Volt pár klub, amely a Transfermarktról tájékozódott és azt hitte, hogy lejár a szerződésem…felhívtak, de közöltem, mi a helyzet, és nemet mondtam. Volt olyan keleti ajánlat, ami meg kimondottan nem tetszett.

Nyilván van olyan megkeresés, amire nem mond nemet egy edző, de jelenleg ez az egész nem foglalkoztat, csak az Újpest érdekel. 

Megint költöznie kell a nyáron, ideiglenesen az Újpestnek az újbóli pályafelújítás miatt, ez mennyire nehezíti majd meg a felkészülésüket. Mit szólt hozzá, amikor hallotta, hogy megint menniük kell Újpestről?

Őszintén szólva, amikor a Vasas stadionjába kellett költöznünk az előző felújítás ideje alatt, számomra egy kellemes időszak volt. Nyilván jobb itt, Újpesten, de ott is ki tudtuk alakítani a megfelelő atmoszférát, körülményeket. Bár az első ottani meccsükön kikaptunk, utána azért nyertük a találkozókat. Sokkal inkább az számít, hogyan építed a csapatot, nem az, hogy hol.

DUDÁS GÁBOR