“Brutális nyomás volt a játékosokon”

Két meccsel ezelőtt gondolta volna, hogy 6 pontos újpesti edzőként nyilatkozik majd jó másfél héttel később?

Ha nem hittem volna ebben, nem is vállaltam volna, hogy én legyek az Újpest vezetőedzője.

Ismertem a játékosok nagy részét, hittem bennük, a profi szakmai stábban is, és persze magamban is. De a legfontosabb, hogy június 28-án elmondhassuk: bent maradtunk az NB I-ben. Nagyszerűen kezdődött minden, hatalmas dolog, hogy 6 pontot szereztünk az első két meccsen. Hozzátenném, hogy a Honvéd elleni találkozó különösen nehéz volt, mert brutális nyomás volt a játékosokon, hiszen akkor a 11., kiesőhelyen álltunk a kezdéskor a Paks Mezőkövesd elleni győzelme miatt – mondta Predrag Rogan, az Újpest vezetőedzője, aki a csakfoci.hu-nak adott először hosszabb interjút, mióta leült a lilák kispadjára.

Ha már a Honvéd elleni találkozót külön is megemlítette: minden statisztika az Újpest ellen szólt a meccs során, tulajdonképpen minden mutató alapján gólokkal kellett volna kikapniuk. Van magyarázat arra, hogy mégis nyert a csapata?

Ebben a helyzetben csak a 3 pont megszerzése számított, semmi más. Hosszú ideje nem győzött a csapat, ez pedig a játékosok hitére, önbizalmára is nyilván hatással volt. Épp a meccs fontossága és tétje miatt szólhatott ellenünk a statisztika a meccs folyamán, az, hogy épp a kiesőhelyre kerültünk, egyfajta béklyót rakhatott a játékosok lábára. Ugyanakkor a statisztika nem minden: a csapat bizonyította lelki erejét, küzdőszellemét és győzni akarását, ennek lett végül eredménye a sikerünk.

Az elődjével az ilyen meccseket elbukták mostanában sorozatban, most egy helyzettel nyertek. Ez csak a szerencsén múlik ilyenkor?

Nyilván benne van a szerencse is, le lehet akár sarkítani erre is, ugyanakkor azért is meg kellett dolgoznia a játékosoknak. Több mint 90 percen át melóztak a győzelemért, bíztak a sikerben és persze nagyon fontos a megfelelő felkészülés is. Mindezek eredménye és a szerencse is közrejátszott abban, hogy győzzünk.

“Voltak, akikkel külön is el kellett beszélgetni”

Mi volt a legfontosabb dolog, amit kinevezése után meg kellett változtatnia a csapaton belül?

Nagyon fontos volt, hogy a játékosok visszanyerjék az önbizalmukat, ezen a téren voltak gondok, bár a gyengébb eredmények miatt, ebben az időszakban ez természetes is volt. Meg kellett győzni a futballistákat, hogy igenis bízom bennük, hogy ők is bízzanak magukban, ezt pedig csak támogató szavakkal, bátorítással lehetett elérni, ennek volt most itt az ideje. Első körben a tapasztaltabb játékosokkal beszéltem, elmondtam nekik, hogy elsősorban most rajtunk, edzőkön, és rajtuk áll, merre felé indul el a csapat, hogy csak közösen hagyhatjuk magunk mögött ezt a rossz periódust. Ezután beszéltem csak a keret többi tagjával.

Mennyire volt mélyen mentálisan, érzelmileg a keret? Volt talán olyan játékosa is, akivel külön is kellett “lelkiznie”…

Úgy látom, elég jól informált, mert tényleg voltak olyan játékosok, akikkel külön is el kellett beszélgetni… Egyértelműen látszott, milyen hatalmas érzelmi válságban volt a csapat, ilyen helyzetben pedig csakis a közös beszélgetés vezethet eredményre. Úgyhogy igen, egyénileg és csoportokban is leültünk több futballistával is.

Mit csinált például Simon Krisztiánnal, hogy ilyen nagyszerű formába került?

Erről talán neki kellene beszélnie… (mosolyog). Simon Krisztián esetében nagyon örülök, hogy ilyen formába lendült, hiszen mindannyian tudjuk, mennyire a szívén viseli az Újpest sorsát és ragaszkodik a klubhoz.

Miért gondolta úgy, hogy a már szinte nyugdíjba küldött, legalábbis kevés játéklehetőséget kapó Szakály Pétert reaktiválnia kell? De az állítólag hónapok óta kedvetlen és korábban a távozását is fontolgató Ristevski is nagyon magára talált.

–  Szakályt még a Puskás Akadémiából ismertem. Elég komoly gondjaink voltak a Honvéd-meccs előtt a középályán, hiszen Sedlacek sérült, Onovo pedig az eltiltását töltötte. Úgy gondoltam, hogy a kispestiek ellen leginkább a tapasztalatra és olyan játéktudásra lesz szükségünk, ami Péterben megvan. Külön is elmondtam neki, hogy mi a tervem vele, amit ő el is fogadott és a produkciójával szerintem helyreállította az irányába a bizalmat mindenki részéről. A játékosok egyébként is egymást húzták a pályán, mindenki segítette a másikat. Ristevskire pedig még a Vasasból emlékeztem, megmondtam neki, mit várok tőle. Egy minőségi és rutinos játékos, nem véletlenül válogatott futballista. És az ő esetében is igaz lett, hogy amikor a csapatnak jól megy, az egyénileg is “felturbózza”, feldobja a játékosokat, könnyebb így beilleszkednie mindenkinek.

“Természetes, hogy az Újpest-szurkolók magyar edzővel képzelték el a folytatást”

Nézte az Újpest meccseit, mielőtt idejött volna? Mit látott?

Elég hirtelen jött az Újpest megkeresése. Természetesen követtem a csapat szereplését, eredményeit, láttam összefoglalókat is, de nyilván nem minden találkozóét. Amikor aztán eldőlt, hogy én veszem át a csapatot, megnéztem az utolsó két találkozót, beszéltem a stábtagokkal és próbáltam annyi információt összegyűjteni, amennyit csak lehetséges volt. Az én meglátásom szerint a csapat leginkább balszerencsés volt ezeken a meccseken, túl könnyen kapta a gólokat, miközben gondjai voltak az eredményességgel.

Tényleg, hogyan tudta ilyen rövid idő alatt megszervezni a védekezést? Előtte valóban folyamatosan kapták a gólokat, most a legutóbbi két meccsen viszont csak egyet – és az is egy öngól volt.

A védekezés elsősorban az akaraton és a játék iránti vágyon alapul. Amiben igencsak jeleskedett a csapat az elmúlt két találkozón. Nyilván emellett fontos volt a taktikai átalakítás, hogy kompaktabbá tettük a hátsó alakzatot és sokkal fegyelmezettebb is lett mindenki. De leginkább fejben léptünk előre a korábbiakhoz képest.

Mit gondol arról, hogy a szurkolók elsősorban magyar edzőt szerettek volna látni a kispadon, miután Vignjevic távozott? Nem akart maga mellé venni emiatt esetleg egy újpesti “legendát”?

Szerintem teljesen természetes az, hogy az Újpest-szurkolók elsősorban magyar edzővel képzelték volna el a folytatást, hiszen az egyik legnagyobb magyar klubról beszélünk. Azt ígérhetem, hogy én magam maximális elhivatottsággal és lojalitással teszem majd a dolgomat, minden alárendelve annak, hogy az Újpest sikeres legyen. Majd kiderül, hogy ez elég lesz-e külföldi edzőként…

Az, hogy a végére a szurkolók által teljesen kikezdett Vignjevic ajánlotta be, mennyiben könnyíti vagy nehezíti meg a dolgát, hogy érzi? Amikor idejött, emiatt is sokan az elődjéhez kötötték, ráadásul a segítője is volt korábban.

Nekem az, hogy egy ekkora klub edzője lehetek, hatalmas megtiszteltetés és egyben óriási felelősség is. Az a dolgom, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljek. Amiatt pedig nagyon hálás vagyok Vignjevicnek, hogy ilyen csapathoz ajánlott be, igyekszem méltóképpen vezetni ezt a nagymúltú gárdát. 

“Az Újpest Európában is az egyik legnagyobb klub”

Mondhatjuk akkor, hogy ez élete legnagyobb lehetősége edzőként?

Én nem gondolkodom kis vagy nagy lehetőségekben, mindig arra törekszem, hogy a lehető legjobban végezzem el a feladatomat edzőként. Inkább abban hiszek, hogy az életünkben történő dolgok mindig annak az eredményei, amit az önbizalom és eltökéltség által elérhetünk.

Ugyanakkor nem kérdés, hogy az Újpest az eddigi legnagyobb  kihívás a karrierem során, mivel nem csak Magyarországon, de Európában az egyik legnagyobb klub a történelme miatt.

Az biztos, hogy hatalmas megtiszteltetés, hogy itt lehetek.

Miben különbözik Ön leginkább az elődjétől és mik a “közös pontok”? Vignjevic ezt mondta Önről a nemrég nekünk adott interjúban, hogy “amikor együtt dolgoztunk, voltak nézetkülönbségeink dolgokban, de ugyanúgy hisz a kemény munkában, az agresszív játékban, mint én.” Ezzel egyetért?

Szerintem nincs két hasonló edző és ember sem. Azt aláírom, amit mondott, valóban hiszek a kemény és elkötelezett munkában. Az én stílusom a támadófoci és a direkt játék. Az pedig mindennél fontosabb a számomra, hogy az edző, a csapat és a stáb között kölcsönös tisztelet alakuljon ki. Mert csak egyként, csapatként lehet esélyünk előre lépni. 

Vignjevicnek azért elég “vegyes” viszonya volt a játékosokkal. Önnek eddig mi a tapasztalata?

Sok tapasztalatom nincs még, de szerintem az előző válaszomban megfogalmaztam, én mit szeretnék elérni. Csak akkor lehetnek jók az eredmények, ha kölcsönösen tiszteljük és segítjük egymást a játékosokkal. 

“Ha minden jól alakul, maradok”

Mi volt egyébként a leghasznosabb tanács, amit Vignjevictől kapott?

Nem beszéltünk a meccsek előtt, a legfontosabb információkat megkaptam a stábom tagjaitól.

Ön szerint mi a reális helyezése az Újpestnek az NB I-ben?

Erre szerintem könnyű válaszolni.

Az Újpestnek olyan fontossága, múltja és státusza van a magyar labdarúgásban, hogy trófeákért kellene küzdenie. 

Erre azért még várni kell, a bajnoki címért versengő MOL Fehérvár ellen viszont már vasárnap pályára lépnek. Oda is elég lesz az a játék és taktika, ami az első két meccsen végül bevált és eredményes volt?

Talán nem is csak egy meccsre hegyezném ki ezt a kérdést, hiszen öt döntő áll előttünk, borzasztó nehéz dolgunk lesz. A Vidi egy nagy ellenfél, hazai szinten topjátékosokkal, tapasztalt futballistákkal. Ők a meccs esélyesei, de nekünk akkor is fel kell vennünk a versenyt velük. Szerintem megvan bennünk az a tudás, ami Fehérváron is eredményre vezethet, de ez nyilván nem lesz egyszerű, tisztelnünk kell a Vidit. Ugyanakkor nekünk az a célunk vasárnap is, hogy folytatódjon a győzelmi sorozatunk. 

Egyébként ha benntartja a csapatot, valóban automatikusan meghosszabbodik majd a szerződése Újpesten? 

Ez így igaz. Első körben erre a hét meccsre igazoltam a klubhoz. Ha aztán minden jól alakul – amit illetően semmiféle kétségem nincs –, maradok és folytatjuk a közös munkát.

DUDÁS GÁBOR