Ahogyan arról már a csakfoci.hu is beszámolt, szombat délelőtt vált hivatalossá, hogy az olasz élvonalbeli Genoa CFC-nél folytatja a pályafutását az MTK Budapesttől távozó középpályás, Schäfer András. A tizenkilenc éves játékost a társak megható módon búcsúztatták, Kanta József csapatkapitány egy ajándékot is átadott neki. Schäfer az MTK hivatalos oldalán elárulta, majdnem elsírta magát, nehéz volt visszatartani a könnyeit, amikor pedig a törökországi edzőtáborból Olaszországba utazott, a repülőn meg is könnyezte, annyira sok emlék köti a klubhoz és a társakhoz.

A szélvészgyors labdarúgó tizenöt évesen került a Sándor Károly Akadémiára, ahol úgy érzi, hogy a játékintelligenciája tudott fejlődni a leginkább, de annyi technikai képzésük volt, hogy az alapból erős fejjátéka is rengeteget javult. A taktikai elemek alapjait is itt tudtam elsajátítani, gyakorlatilag mindent megadtak ott, ami kell a felnőtt labdarúgásba történő továbblépéshez. Schäfer hozzátette, amikor 17 évesen a felnőttekhez került, az első perctől kezdve még csak a 20. játékosnak számított, de nagyon befogadó volt a közeg, a társak minden percben segítették, ő pedig egyre feljebb verekedte magát.

A Serie A-ba igazoló középpályás a csakfoci.hu-nak adott interjújában kitért arra, mit mondott neki a klubváltásával kapcsolatban a Bologna labdarúgója, Nagy Ádám, elárulta, ki a kedvenc középpályása az olasz élvonalban és arra is válaszolt, mennyire tart a szintugrás nehézségeitől.

Nagyon gyorsan lezajlott minden. Mennyire ért váratlanul ez egész? Hogy élted meg ezt a nagy pörgést, hogy 2 nap alatt teljesen új helyre kerültél?

– Elég furcsa volt. Éppen egy átlagnál rosszabb napom volt az edzőtáborban, nem igazán ment a játék az edzésen és alapból is egy kicsit rosszabb kedvem volt, így pláne nem gondoltam volna, hogy két nap múlva már egy másik csapat játékosa leszek. Amikor először felhívtak az ügynökeim és azt mondták, hogy jó úton haladnak a tárgyalások a Genoával, még ekkor sem igazán vettem komolyan ezt az egészet. El sem akartam hinni, azt gondoltam, csak tapogatózásokról van szó, aztán másnap reggel négy óra körül kaptam egy üzenetet, hogy a két klub nagyon közel áll a megállapodáshoz, készüljek úgy, hogy valószínűleg utaznom kell Olaszországba. Aludni sem tudtam ezután, teljesen más lelkiállapotba, felfokozott hangulatba kerültem. A következő edzőmeccsen már nem is kellett pályára lépnem, nehogy megsérüljek. Beszéltem sportigazgatónkkal, Polyák Balázzsal, valamint Feczkó Tamás vezetőedzővel, akik már óvatosan gratuláltak az átigazolásomhoz, de még ekkor sem volt hivatalos. Másnap hajnalban repültem Milánóba, ahol aláírtam a szerződést. Az elmúlt két nap örökkévalóságnak tűnt, alig aludtam, utaztam tizenöt órát és a Genoa irodájában is vártam még nagyjából öt-hat órát. Nagyon sokat segítettek az ügynökeim az elmúlt napokban, mindent intéztek a számomra, minden apró részletre figyeltek, ezúton is szeretném nekik megköszönni a fáradozásaikat.

Fotó: www.mtkbudapest.hu/Hegedüs Gábor

Korán debütáltál NB I-ben, 17 évesen. Ez mennyit dobott a karriereden?

– Ez is olyan hirtelen ért engem, hogy azt fel sem tudtam fogni, de ha az nem történik meg, akkor most nem tartanék itt. Amikor odakerültem a felnőttekhez, csak két meccset játszottam először, de rengeteget fejlődtem és mindennap a kerettel edzhettem, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy most a Genoa játékosa legyek.

Van, aki az MTK-tól azt mondta, talán a klubon belül is akadtak, akiket nagyobb tehetségnek gondoltak. Viszont mégis benned bíztak, tudatosan építettek fel. Te mennyire érezted a bizalmat?

– Az akadémián az első két évben úgy gondoltam, hogy nem én vagyok az első és legjobb játékos, hiszen nem én játszottam az idősebb korosztályban, de utólag már megtudtam, hogy ennek az volt az oka, hogy nem voltam fizikálisan eléggé erős. Ez egyébként talán még most is így van. Akkor nagyon nehéz volt ezt elfogadni, de mióta az első csapatnál voltam, totálisan éreztem a bizalmat, maximálisan elégedett voltam a helyzetemmel, ennél nagyobb motiváció nem is kellett.

Másfél évvel a debütálás után máris Olaszországban vagy. Ez elég komoly előrelépés? Mekkora ugrás lesz?

– Úgy gondolom, egyelőre ez egy lépcsőfok, hiszen tisztában vagyok vele, hogy nem én leszek az első ember a Genoában, még csak a második sem. Úgy állok hozzá, hogy folyamatosan bizonyítanom kell, és ha keményen és jól csinálom a dolgomat, akkor nem lesznek nagy akadályok előttem és jönni fognak a lehetőségek.

Kint megírták az áradat (állítólag 1 millió euró), ha nem is tudni a pontos összeget, de azt látni, hogy magyar játékosért ritkán fizetnek ennyit. Mit szólsz hozzá? Jól esik? Jelent bármit?

– Egyrészt ez talán azt jelentheti a számomra, hogy nagyon fontos játékosa voltam az MTK-nak, másfelől pedig azt is mutatja, hogy a Genoa komolyan gondolta a leigazolásomat, már csak azért is, mert gyorsan nyélbe ütötték az üzletet. Talán kicsit furán hangzik, de örülök, hogy az MTK ilyen szép összeget kapott értem.

Fotó: www.mtkbudapest.hu/Hegedüs Gábor

Topbajnokságban kevés a magyar játékos, az egy komolyabb szint. Mennyire tartasz a szintugrás nehézségeitől?

– Egyelőre még nehéz erről beszélni, mert nem edzettem velük, de egyáltalán nem tartok az olasz bajnokságtól és a változástól. Nyilván nem egy-kéthetes folyamat lesz felvenni az ottani ritmust és beverekedni magam a csapatba, fontos, hogy fejben adjak magamnak néhány hónapot erre, ne legyek türelmetlen.

Extra gyors vagy, és mindenkinek keményen odalépsz, soha nem félsz senkitől. Mik azok a dolgok, adottságaid, amiknek a leginkább hasznát veheted Olaszországban?

– Igaz nem vagyok magas és erős testalkatú játékos, de úgy gondolom, hogy a párharcok során mégis jól használom a testem. Amellett, hogy természetesen még sokat kell ezen a téren is fejlődnöm, de talán ez megy az egyik legjobban is. Bízom benne, hogy a fejjátékomnak is hasznát tudom venni és az egyik erősségem lesz, amiben pedig fejlődnöm kell, hogy sokkal jobban labdabiztosnak kell lennem.

Nagyon komoly edződ van. Prandellivel beszéltél már? Mit tanácsolt?

– Vele még nem találkoztam, de alig várom, hogy vele és a társakkal is összefussak. A sportigazgatóval volt szerencsém találkozni és beszélgetni, azt mondta, hogy sokat várnak tőlem, de annyira még nem mentünk bele a részletekbe, Prandelli vezetőedzővel lesz majd valószínűleg komolyabb beszélgetésem.

Melyik posztod az igazi? Kint hol lehet esélyed bekerülni?

– Középső középpályásként számítanak rám és én is úgy érzem, hogy ott tudok a legjobban teljesíteni, de nagy előnyömre válhat, hogy több helyen is bevethető vagyok.

Mi lehet a realitás mondjuk tavasszal, mit érhetsz el?

– Ha magasra akarom tenni a lécet, márpedig azt akarom, akkor nagyon örülnék, ha be tudnék mutatkozni a Serie A-ban. De nem akarok semmit elkapkodni, fokozatosan szeretnék előrébb jutni, beépülni a csapatba és feljebb kerülni a ranglétrán.

A Bolognában játszó Nagy Ádámmal beszéltél a váltás előtt, vagy az aláírás óta?

– Amikor az aláírás előtt az irodánál vártam csörgött a telefonom és ő hívott. Csak egy percet beszéltünk, de gratulált és mondta, hogy ez nagyon nagy dolog, ragadjam meg a lehetőséget. Nagyon jól esett a hívása.

Marco Rossi azt mondta, hogy te vagy az egyik kedvence. Mit szólsz ehhez?

– Csak utólag hallottam ezt a nyilatkozatot, még a csapattársak fogadtak ezzel a hírrel. Természetesen nagyon jól esett, nagyon előkelő dicséret, ami újabb motivációt jelent a számomra. Tisztában vagyok vele, hogy amíg a Genoában nem bizonyítok, addig nem leszek válogatott, továbbá még az U21-es keretbe is beférek. Egyáltalán nem vagyok telhetetlen, a válogatottban is végig szeretném járni a lépcsőfokokat, nem akarom kihagyni az U21-es korosztályt sem.

Korábban mennyire követted a Serie A eseményeit, van-e kedvenc csapatod vagy példaképed a bajnokságban?

– Csak a nagyobb csapatok mérkőzéseit követtem. A Roma, Milan, Juventus vagy éppen az Inter találkozóira kimenni is hatalmas élmény lesz, ha pedig még pályára is lépnék, az egy álom megvalósulása lenne. Pjanic játékát nagyon szeretem, őt tartom a bajnokság legjobb középpályásának, valamint Cristiano Ronaldo miatt szerettem meg korábban a Manchester Unitedet, hatalmas példaképem már gyerekkorom óta.

NYIKES ZOLTÁN

Ezért volt Schäfer MTK-melegítőben, amikor aláírt a Genoához