A Vidinél töltött eddigi időszakáról

– Példátlanul sok sérülés volt a csapatnál, erre még rájött a COVID-helyzet, úgyhogy volt gondunk bőven, de most kezd kiegyenesedni a csapat – kezdte Sallói a Kezdőkör című műsorban. – Jönnek vissza a sérültek, kezd megfelelő formába kerülni a csapat és már az eredmények is kezdenek alakulni, elindultunk a surranópályán felfelé. Azt hittem, itt kisebb lesz a nyomás, de rájöttem, hogy nem, mert itt a döntetlen az gyakorlatilag felér egy vereséggel, az egy óriási kudarc, de ha győzelem esetén nem szép játékkal nyersz, az is lehet kudarc. A másik oldalról pedig élmény ilyen minőségi játékosokkal dolgozni, ott keresgélni, ahol eddig az ember oda sem tudott szagolni.

A keret minőségéről

– Nagyon fontos azt látni, hogy kik a versenytársak. Amikor a Vidi felemelkedése elindult az új tulajdonos,  Garancsi Isván szerepvállalásával, akkor pénzügyileg kiemelkedett a mezőnyből és egyeduralkodó volt, nem volt Ferencváros.

Az elmúlt öt évben a Fradi megérkezett, elkezdett irtózatosan erősödni, főleg az elmúlt három évben, miután Hajnal Tamás odakerült, szisztematikusan haladnak előre. Volt egy jó edzőválasztásuk Rebrovval, nagyon illett abba a rendszerbe, tehát megérkezett egy nagyon erős rivális.

Ha nem lenne ilyen erős a Fradi, akkor az elmúlt öt évben négyszer simán bajnok lett volna a Vidi. Most az a nehéz, ha a játékoskeret minőségéről beszélünk, hogy két szempontot lehet megkülönböztetni: az egyik, hogy egy játékos technikailag, taktikailag milyen, és van egy másik, egy ezen a szinten fontosabb dolog, hogy mentálisan alkalmas-e arra, hogy bajnok legyen. Cristiano Ronaldót sokan kritizálják, de ő vagy Lionel Messi nem azért a világ legjobb játékosai, mert a fülükön pörgetik a labdát, hanem mert olyan mentális erő van bennük, hogy nem érdekli őket, mennyit hibáznak, hanem amikor kell, előjönnek és ők jelentik az egygólos különbséget. Nekünk jelenleg ilyen játékosból van kevés a keretben, akik akkor jelentenék a különbséget, ha például elmegyünk Újpestre és csak egy gól kell a győzelemhez, teljesen mindegy milyen játékkal, vagy amikor Mezőkövesden a végén ki kell húzni az utolsó másodperceket. Nyolc-tíz pontunk ragadt benn a mostani bajnokságban, amit egy mentálisan erős “bajnokcsapat” simán behúz – mi még nem tartunk itt. Ide vehetném a Fradi elleni meccset is, amikor szintén tele voltunk problémákkal, épphogy ki tudtunk állni, gyakorlatilag az orvosi stáb állította össze a kezdőcsapatot, de mégis az egy olyan meccs volt, hogy ide is és oda is eldőlhetett volna, és nem véletlen, hogy most még ez a Fradi felé dőlt el. Azon dolgozunk, hogy meglegyenek azok az emberek, akik átbillentik a mérleg nyelvét, csak ennyi hiányzik. Nem feltétlenül az a minőség, hogy ki tud szebben cselezni, nagyobbat rúgni, hanem mentálisan erősebb csapat kell ahhoz, hogy a Fradit le tudjuk győzni.

A tabella

– Szerintem ez azért csalóka, mert egy Kisvárda vagy Puskás Akadémia játékosállománya gyengébb, mint a Vidié, de ha átülök a zalaegerszegi klubvezető szerepébe és jön hozzánk a Puskás vagy a Kisvárda, akkor azt mondom, hogy őket meg lehet verni, lehet ellenük focizni, de ha a Vidi vagy a Fradi jön, akkor beássuk magunkat. Teljesen máshogy játszik egy csapat a Puskás vagy a Kisvárda ellen, nyíltabb a játék, ahol ők ezt ki tudják használni. A Vidinél olyan játékosok kellenek a keretbe, akik képesek a felállt védelmet, a nagyon defenzíven gondolkodó csapatokat feltörni.

Ha megnézzük az őszi szezont, amelyik csapat kijött ellenünk focizni, azokat agyonvertük, például a Paks, a Honvéd vagy a ZTE ellen tök jó meccseket játszottunk, az feküdt nekünk.

Abban a pillanatban, hogy valaki beássa magát – például az Újpest háromszor ment át a térfélen, és nem is úgy, hogy akciót vezettek, hanem mi odapasszoltuk nekik a labdát és egy ember lépett át a félpályán -, azt a világ labdarúgásában is nehezen törik fel. Kellenek olyan típusú kreatív játékosok, akik képesek ilyen típusú csapatok ellen játszani, de lehet, hogy ők fizikálisan nem lesznek alkalmasak a nemzetközi meccsekre, itt kell a kerettel okosan játszani, hogy legyen ilyen és olyan típusú játékosunk is.

Téli igazolások

– Szeretnénk 5-6 játékost igazolni, de annál azért erősebb a keretünk, hogy csak úgy igazolgassunk. Olyat szeretnénk szerződtetni, aki egyértelműen előrébb viszi a csapatot, ez a nehéz része. Ha 5-6 játékost télen nem is sikerül igazolni, de valamennyit fogunk ahhoz, hogy előrelépjünk. Támadásbefejezésben is vannak hiányosságaink, védekezésben is kellene a stabilitás, középpályán is nagyon vékonyak vagyunk, úgyhogy vannak olyan posztok, ahová mindenképpen kellene igazolni.

A Fradiba igazolt Marko Marinról

– Marin nálunk is felmerült, de áprilisban játszott utoljára mérkőzést, nekünk pedig azonnal bevethető játékos kellett, plusz az életkora miatt kockázatosnak ítéltük meg a leigazolását.

A Fradi annyival van előrébb, hogy egy-egy ilyen rizikósabb igazolást bevállalhat, mi nem tartunk még itt, mindenképpen bele kéne találnunk egy igazolásba, hogy minél gyorsabban utolérjük őket.

Nem pénzügyi különbség van a két klub között, abban vannak előrébb, hogy ha nyolc játékossal is mellélőnek, akkor is erősek. Sok olyan játékos van a keretben, akik nem váltak be, ki kell őket cserélnünk, ez egy folyamat. Azt is látni kell, hogy nem olyan egyszerű ez, mert 2-3 éves szerződésük van jó feltételekkel, és nem biztos, hogy el akarnak menni.

Szabics Imréről és a szakmai stábról

– Folyamatosan értékeljük a szakmai munkát. Szabics Imrével együtt dolgoztam a válogatottnál, mindig mondtam neki viccesen, hogy majd nálam lesz először edző, hívtam is Zalaegerszegre, de azt mondta, hogy menjek valami komolyabb helyre. Az ő helyzetbe hozását jó elképzelésnek tartottam. Iminek a megítélése azért érdekes, mert például láthattuk, hogy a DVSC-szurkolók írtak egy petíciót, hogy határozott és rutinos edzőt keressen a klub.

Mindenkiben van egy olyan kép, hogy a vezetőedző az kiabálós, határozott kiállású, Imre személyisége azonban olyan, hogy nem szereti a kamerát, nem szeret nyilatkozni, soha nem volt olyan, aki az előtérbe tolta magát. Nem biztos, hogy a valóságot látja róla egy külső szemlélő, amikor a kamerán keresztül nézi őt.

Én látom azt, hogy nyugati minta alapján dolgoznak, látom a munkamoráljukat, hogy reggeltől estig ott vannak a pályán és elemeznek, rengeteget dolgoznak. Nyilván van bennük rutintalanság, például amikor neked kell már meghozni egy cseréről a döntést, akkor lehet, hogy ebben 5 év múlva már rutinosabb leszel. Én úgy látom, hogy jól dolgoznak, Torghelle Sándor és Juhász Roland is nagyon lelkesek, apait-anyait beleadnak. Korrekt akarok velük lenni, ők is örököltek egy játékosállományt, ami egy lefelé mutató irány volt a Vidinél, amit meg kellett tavaly állítani, ez sikerült is, majd valamiért egy olyan mentális ütés érte ezt a csapatot az Ararat elleni kiesés miatt, amiért az első hónapban azt láttam, hogy bementem közéjük és azt sem tudták, merre van az előre. Itt jön be a karakter szerepe. Nem tudom elképzelni, hogy az öltözőben másnap Cristiano Ronaldót ilyen szinten megüti egy meccs eredménye. Kihúzza magát, köp egyet és megy tovább, ez biztos. Nálunk magyaroknál belénk van ivódva, hogy szomorúaknak kell lennünk, pedig ez egy hosszú háború, amiben vannak csaták és nem számít, hogy egyet-egyet elveszítünk. Nem kellene egyből az, hogy “vedd le a mezt, takarodj”, mert nagyon nehéz így dolgozni. Szeretném megvédeni a stábot, mert egyelőre nem lehet őket úgy megítélni, mert nem volt olyan csapat a kezükben, amivel azokat az eredményeket el kell érni. Abban bízom, hogy ez télen sikerülni fog.

Imre egy kultúrember, a nyugati társadalomból érkezett, amikor jött a COVID, akkor sem sírt a médiában, hanem ez van, így kell felkészíteni a csapatot. Sokkal rugalmasabb ezekben a dolgokban, mint egy-két begyepesedett, “szigorú edző”, amilyet a szurkoló elvár. A drukkereknek nagyon könnyű kirúgni egy edzőt, de kit hozol helyette?

Mi, klubigazgatók egymást is szoktuk hívni, hogy mi a véleményed erről vagy arról és azt látom, mindenki vakarja a fejét, hogy ki az igazán jó edző. Aki tavaly elkezdte az NB I-et a csapatával, azok közül egyetlen egy edző van, aki idén is elkezdte, ő Hornyák Zsolt. Egészen hihetetlen ez a körforgás, állandóan fejeket követel a szurkoló és a média. Egy picit le kéne nyugodni. Már volt egy olyan javaslatom, hogy a FIFA-nál azt mondanám, hogy egy csapat háromévente válthat edzőt. Gondolj bele, ha edző lennél, hogy lehet úgy dolgozni, hogy állandóan takarodnod kell, ha kikapsz kétszer.

A magyar foci közegéről

– Ha mondjuk nyer a Vidi 5-0-ra, akkor lesz 23 hozzászólás a Facebookon, ha kikapunk az Újpesttől gyalázatos játékkal és 80 perc emberelőnnyel, akkor 400. Az emberek erre utaznak. A fociban csak pozitív közeggel tudnál haladni, de minden lehúz körülötted és minden abba az irányba megy, hogy hol tudnak rajtad ütni. Ez igaz a sportvezetőkre, az edzőkre és a játékosokra is. Múltkor a szurkolókkal arról beszélgettem, hogy a játékosok miért nem mentek oda a drukkerekhez még beszélgetni az Újpest elleni vereség után. Azt mondtam, nem értek egyet azzal, hogy oda kellene menniük, mert ott olyankor mindenki idegállapotban van, a szurkolók és a játékos is, ott minden olaj a tűzre. Aludjunk egyet rá és menjünk előre tovább. Senki ne gondolja, hogy a tulajdonos, klubizgató, edző vagy a játékosok nem akarnak nyerni. Akik ebben szereplők, nekik talán még fontosabb, mert az egzisztenciájuk, a jövőjük, minden múlik rajta. Egy szurkoló, aki már 40 éve a Vidiért szorít, neki nem egy jelentős dolog a 40 év alatt, hogy az egyik szezon így alakul, a másik meg úgy. 

NB I: Fordulat, mégis távozott a meglepetéscsapat edzője – itt folytatja