Hosszabb interjút adott Loic Nego szülőhazája, Franciaország egyik portáljának, a Le Quotidien Du Sport-nak, illetve a Le Foot magazinnak. Ebben szóba került az is, miért döntött a magyar válogatott mellett és hogy mit várhatnak a csoportellenfél franciák az Eb-n a mieinktől.


Franciaország maradt azért a hazám. Ott töltöttem a gyerekkoromat, ott van a családom és sok barátom is. Örülök, hogy lehet esélyem találkozni ismét olyan játékosokkal, akikkel az utánpótlásban együtt játszottunk, például Antoine Griezmann-nal vagy Alexandre Lacazette-tel. De azt is remélem, összefuthatok majd Wissam Ben Yedderrel, akivel együtt nőttünk fel Párizs mellett – mondta a védelemben és a középpályán is bevethető Vidi-játékos, akiben nincs harag amiatt, hogy a franciák nem számoltak vele azóta, hogy 2011-ben légiósnak állt.

Semmiféle bosszúvágy nem hajt, csak annyit akarok megmutatni, mennyit fejlődtem azóta, hogy nem véletlenül lettem itt válogatott. A karrierem olyan volt, amilyen, az viszont tény, hogy Magyarországon virágzott ki leginkább, egy olyan klubban, amely hagyja, hogy a szenvedélyemnek, a futballnak éljek, és amely nagyszerű körülményeket biztosít ehhez.

Nego egyébként örül, hogy a mieink az Eb “halálcsoportjába’ kerültek.

Én részemről szuper-boldog vagyok, hogy meglapogathatom sok ismerős vállát és hogy ilyen erős ellenfeleink lesznek. Egyértelműnek tűnik, hogy nagyon kevés esélyünk van a továbbjutásra, de hát a fociban tényleg bármi megtörténhet. Beleadunk mindent, amit csak tudunk, akarattal kell futballoznunk és úgy kell kijönnünk erről az Eb-ről, hogy az eredményektől függetlenül emelt fővel tehessük azt meg.

Szóba került az is, miért mondott végül a magyar válogatott és Marco Rossi hívására.

Szeretem Magyarországot, élvezem az itteni életemet és hát egyértelmű volt, hogy a francia válogatottba nem fogok már meghívót kapni. Nem mondhattam nemet annak az országnak, amely ennyi szeretetet és tiszteletet adott nekem.

Negóban nincs fájdalom amiatt, hogy a karrierje nem úgy alakult, mint több, akkori francia pályatársának.

Mindig mondhatnám magamnak, hogy talán voltak rossz döntéseim a karrierem bizonyos pontjain, ugyanakkor talán jobban nem is alakulhatott volna. Az én pályafutásom nem éppen tipikus, nem bánok semmit, hiszen Olaszországban, Angliában és Belgiumban is futballozhattam, majd hét éve már Magyarországon játszom, hazai pályán lesz lehetőségem az Eb-n szerepelni és a 2022-es vb selejtezői is ígéretesnek tűnnek.

Nem is szólva arról, hogy a klubommal versenyben vagyunk a nemzetközi kupaindulásért, szeretnénk minél tovább eljutni a Magyar Kupában, úgyhogy minden jól alakul a MOL Fehérvárnál, ahol igazán megbecsülve érzem magam.

A magyar válogatott erősségei kapcsán pedig így nyilatkozott Nego a francia lapnak:

Az edzőnk, Marco Rossi a kollektívában, a közös csapatjátékban hisz, együtt támadunk, együtt védekezünk, emellett élen jár a játék pszichológiai aspektusaiban is. Emiatt is tudtunk a közelmúltban fölénk sorolt válogatottak – például Törökország vagy Szerbia – ellen nyerni. Nincsenek világsztárjaink, de minden játékosunk képes fegyelmezetten a legjobbját nyújtani. Három igazi vezér van az öltözőben, a kapitány, a mainzi Szalai Ádám, a kapusunk, Gulácsi Péter és Nikolics Nemanja, a fehérvári csapattársam, ők a vezetők és a hangadók nálunk, akik támogatják a többieket. Szoboszlai Dominik a magyar foci ékköve, a legígéretesebb fiatal játékosunk. Kár, hogy a sérülése miatt sem klubja, a Leipzig, sem a magyar válogatott rendelkezésére nem tudott állni.

Rebrov túl kapós lett, a Fradi felkötheti a gatyáját