Rendkívül érdekes a a Haladás bajnoki szereplése a hazai és az idegenbeli eredményeket összehasonlítva. Míg otthon a Hali – többek között a Ferencvárost és a Videotont is legyőzve – a harmadik legjobb csapat a mezőnyben, 20 pontot gyűjtve már, saját pályájáról (illetve korábban Sopronból) kimozdulva az NB I pofozógépévé válik – legalábbis az eredményeket és a gyűjtött pontokat tekintve.

A szombathelyi gárda az elmúlt naptári évben, 2017. április 12. óta összesen 5(!) pontot tudott gyűjteni vendégként, 1 győzelem mellett 2-szer döntetlent játszva, emellett 12 vereséget elszenvedve (gólkülönbsége az említett időszakban 11-27). A tragikus széria során 11%-os volt a Hali mérlege, a 15 találkozón megszerezhető 45 pontból sikerült 5-öt bezsebelniük, és volt egy 8 meccses vereség-sorozatuk is (2017. április 22. és október 17. között).

A Haladás legközelebb szombaton tehet kísérletet arra, hogy megszakítsa a sorozatot, akkor a Diósgyőr vendége lesz majd Mezőkövesden, a 25. forduló 17 órakor kezdődő mérkőzésén.

Halmosi: “A kinti találkozók előtt mást láttam egyes játékosok szemében”

A furcsa kettősségről, az idegenbeli “homokzsák-szerepről”, illetve ennek lehetséges okairól Halmosi Péter, a Haladás rutinos középpályása beszélt a csakfoci.hu-nak.

Már a szezon elején kongattam a vészharangot, ki is raktak a keretből. Ránk soha nem volt jellemző, hogy idegenben villogtunk volna, de ennyire rossz sorozatot még soha nem produkáltunk. A tavaszi idegenbeli meccseken nyújtott játékunkkal elégedettek lehetünk, de mivel az első két ziccert mindig kihagytuk, az ellenfél pedig betalált, nem sikerült pontot szereznünk, ezért demoralizáló vereségeket szenvedtünk. A játékosok belső motivációján, elhivatottságán múlik, hogyan állnak egy-egy idegenbeli meccshez.

Sokszor előfordult, hogy a kinti találkozók előtt mást láttam egyes játékosok szemében, mint a hazai mérkőzések előtt.

A másik mentalitását nehéz befolyásolni, olyan futballistákra van szükség, akik képesek elviselni a stresszt, a nyomást. A szakmai stáb sokat próbál ebben segíteni, mentálisan is maximálisan felkészítik a csapatot. Most jön két idegenbeli meccsünk, nagyon remélem, hogy meg tudjuk szakítani ezt a borzalmas sorozatot – nyilatkozta honlapunknak a klubikon.

4-szer és 3-szor annyi pontja van a riválisoknak

Csak a mostani szezont tekintve is eléggé lesújtó a szombathelyiek mérlege “házon kívül” (1 győzelem-1 döntetlen-9 vereség, 8-19-es gólkülönbség, 4 szerzett pont), amivel az utolsó ebben a tekintetben a zöld-fehér gárda az NB I-ben. Beszédes adat, hogy az előttük és mögöttük álló csapat (a Mezőkövesd, illetve a Balmazújváros) négyszer, illetve háromszor annyit pontot szerzett az idényben vendégként, mint a Hali, úgy, hogy csak egy meccsel játszottak többet idegenben, mint a vasiak.

Az olasz rémálom azért messze van

A Haladáséhoz hasonló rossz széria nem gyakori, de nem is példa nélküli Európában, igaz, az ilyen mérlegek általában a reménytelenül utolsó helyen kullogó csapatokra jellemzők. Az osztrák sereghajtóé is majdnem ilyen, a St. Pölten 14 meccsen 1-1-12-vel áll, Bulgáriában a nyeretlenül tökutolsó Vitosha Bistrica vendégeként csak két pontot szerzett az alapszakaszban (0-2-11), a ciprusi Ethnikos Achna is ugyanígy (le)szerepelt (0-2-11), a cseh kiesőjelölt Baník Ostrava pedig a Haliéval megegyező mérleggel (1-1-9) áll. A görögöknél a sereghajtó Platanias pedig még ennél is rosszabbul (1-1-11).

Az abszolút pofozógép viszont az olasz élvonalbeli Benevento, amely összes eddigi (15) idegenbeli találkozóját elveszítette.