2016. július 9.

Tulajdonképpen rögtön a 2016-os Európa-bajnokság után, az év júliusában kezdődött el Nikolics Nemanja és a magyar válogatott “se veled, se nélküled” története. Az addig 19-szeres válogatott és az Eb-n összesen csereként 38 percet játszó csatár a Magyar Szónak beszélt arról, hogy szeretné tisztázni a szerepét a válogatottnál Bernd Storckkal, mivel már azzal sem volt elégedett, hogy a torna előtt nem kapott szerepet a németek elleni felkészülési találkozón.

Nem volt egy kellemes helyzet, nem is viseltem könnyen a dolgot, s az Eb-re utazás előtt kértem, üljünk le négyszemközt, és beszélgessünk.

Én nem az a labdarúgó vagyok, aki a 19. vagy a 20. játékos szeretne lenni egy csapatban, hogy aztán évtizedekkel később azt mesélje az ismerőseinek, hogy csapattag volt az Eb-n. Elmondtam Storcknak, nekem ez a helyzet nem tetszik, s ha ez a jövőben is így lesz, akkor döntenem kell, mert sokat vagyok a családomtól távol, keményen dolgozom, és ha nem kerülök be a csapatba, az senkinek sem jó.

Nem kérek többet, csak annyit, hogy a szemembe mondják, a válogatottnak szüksége van-e rám, vagy nincs. Ha az utóbbi a válasz, azzal sincs semmi probléma, utána is a magyar együttesnek szurkolok majd, mert sok barátom játszik a csapatban. A szövetségi kapitány megkeresésére mindig örömmel mondok igent, de csak akkor, ha a pályán is számítanak rám, a kispadon nem szeretnék ülni.

2016. október 24.

Néhány hónappal később javulni látszott a helyzet, de azért volt, amit nem tudott mire vélni a támadó a válogatott kapcsán.

Bernd Storck az Eb után felhívott, megbeszéltem vele mindent, azt kértem tőle, hogy őszinte legyen. Elmondta az elképzeléseit a csapatról, amit maximálisan elfogadtam.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy elfogadom, hogy kispadon ülök, mindig harcolni fogok a helyemért. Megvan a lehetőségem rá, hogy kiharcoljam a helyem a kezdőben.

A lettek ellen ez már megtörtént, gólpasszt is adtam, igaz, a szünetben lecserélt. Nem tudom, hogy miért, de gondolom, a következő meccs előtt majd elmondja. Amikor pályán vagyok, próbálok minél többet hozzátenni a csapat játékához – nyilatkozta Nikolics a Digi Sportnak.

2017. április 11.

Nikolics Amerikába igazolt és épp viszonylag friss klubváltása és a nagy távolság/időeltolódás miatt nem volt ott a Portugália elleni vb-selejtező keretében, ahogy azt Bernd Storck szövetségi kapitánnyal előzetesen egyeztette is.

Egy nagyon korrekt beszélgetésem volt Bernd Storckkal, ennek alapján nem voltam most ott a keretben. (…)

Attól, hogy Amerikába szerződtem, nem mondtam le a válogatottságról. Mint említettem, egy nagyon korrekt beszélgetésem volt a kapitánnyal. Elmondtam neki, hogy játszani szeretnék, a pályán akarok lenni.

Ezt ő megértette és abban maradtunk, hogy most jobb, ha az új csapatomnál maradok, és ott dolgozom, hogy minél jobban sikerüljön a beilleszkedés. Örülök, hogy őszintén tudtunk beszélni erről, mert sokkal jobb, ha egy játékos biztosan ismeri a helyzetét és nem akkor szembesül azzal, amikor elkezdődik az összetartás. Az ajtó nyitva maradt, és én itt is azért dolgozom minden nap, hogy a válogatottba bekerüljek.

Ugyanakkor a távolság nagy, és tudnom kell, hogy a kapitány komolyan számol velem a csapatban és nem a kispadon ülök végig.

Ezt megértette Storck és korrekten átbeszéltük a helyzetemet. Abban maradtunk, hogy a következő összetartásnál, ha jó formában leszek, és nem vagyok sérült, akkor ott leszek a keretben – tette hozzá.

2017. augusztus 11.

A válogatott csatár Facebook-oldalán jelentette be, hogy nem lép pályára a válogatott Lettország és Portugália elleni világbajnoki-selejtezőjén. A döntését Bernd Storck szövetségi kapitánnyal is közölte.

“Úgy döntöttem, hogy nem veszek részt a válogatott soron következő két vb-selejtezőjén. Sokan nem vették komolyan, amikor arról beszéltem Amerikába érkezésemkor, hogy történelmet akarok írni a Chicagóval. (…)

Amióta válogatott vagyok, mindig rendelkezésre álltam, akkor is első helyre tettem a nemzeti csapatot, amikor nem favorizáltak, de most először a saját karrierem kell, hogy a legfontosabb helyen álljon.

Senki ne gondolja, hogy ez egy bosszú a részemről, sőt első dolgom volt tájékoztatni a döntésemről a kapitányt. Bernd Storck korrekt volt, tudomásul vette az érveimet, megérti az elhatározásomat és támogatásáról biztosított. Két MLS-meccset hagynék ki, és ki tudja, hogy viselne meg a sok utazás és az időeltolódás. A klubomban is teljes mellszélességgel mellettem állnak. Értékelik, hogy mindent alárendelek annak érdekében, hogy valami maradandót alkossunk Chicagóban” – írta akkor a csatár.

2017. október 19.

Ekkor már nem Storck volt a kapitány. A német tréner távozását diplomatikusan kommentálta Nikolics: “Én pozitív gondolkodású ember vagyok, mindenben megpróbálok valami jót találni. Igaz, a világbajnoki selejtező nem sikerült, de Bernd Storck végül is legalább az Európa-bajnokságra kijuttatta a csapatot” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogyan látja a jövőt, a gólkirály hangsúlyozta: “új korszak következik”. Fontosnak mondta, hogy olyan új szövetségi kapitánya legyen a magyar válogatottnak, aki “munkabíró és karizmatikus”. Tippet nem adott, és az eddig felmerült neveket sem kívánta kommentálni.

“A játékosok dolga az, hogy játsszanak” – mondta. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha az “új felállásban” visszahívnák a válogatottba, habozás nélkül rávágta: “mindenféleképpen igent mondanék!”.

Nikolics néhány nap múlva közölte az ideiglenesen megbízott Szélesi zoltánnal, hogy a Chicago playoff-búcsúja miatt visszatérne és a válogatott rendelkezésére áll.

2017. december 8.

Nikolics ekkor vissza- és előre is tekintett egyszerre a Digi Sport reggeli műsorában.

A legfontosabb, hogy a lelkiismeretem tiszta volt mindig is és tudom, hogy őszintén csináltam mindent. A válogatottban és a klubcsapatomban beleadtam mindent. Nem tudok haragudni olyan edzőre, aki őszintén elmondja nekem, hogy figyelj Niko, jelen pillanatban nem rád számítok, hanem más játékosokra, de ugyanúgy meg van a lehetőséged arra, hogy bekerülj a kezdőbe. Akkor tudom, hogy mire készüljek, és hogyan kell nekiállnom a feladatnak.

Úgy gondolom, hogy a gólok, amiket szereztem a klubjaimban: Amerikában, Lengyelországban és Magyarországon, azokkal megérdemeltem a címeres mezt, hogy ott is megmutassam, tudok ugyanolyan sikeres lenni. Sok gólt szereztem volna, ha nagyon bíznak bennem. (…) Klubomban tisztában vannak vele, hogy mit várnak tőlem és mit tudok cserébe adni. Várok egy olyan pillanatra a válogatottban, amikor egy olyan edző jön, aki hasonló bizalmat szavaz nekem, mint a csapatomban

– zárta akkori mondandóját a csatár.

 

2018. március 13.

Aki ekkor már egyértelmű ultimátumot adott a nemzeti csapatnak, illetve Leekens kapitánynak, azok után, hogy meghívót kapott a Kazahsztán és Skócia elleni mérkőzésekre.

Innen nagyon nehéz hazajutnom, de ha van értelme hazamennem, és ugyanazt tudom csinálni a válogatottban, mint a klubcsapatomban, akkor mindenféleképpen megoldom. Ha viszont ezek nem változnak, akkor nekem is hoznom kell döntéseket.

 

2018. március 27.

Nikolics elég világos jelét adta a skótok elleni meccset követően (amelyen csak a 83. percben küldte a pályára Leekens), hogy számára talán véget ért a válogatottbeli szereplés, legalábbis korántsem volt biztos benne a csatár, hogy jönni fog-e még.

A csatár megkapta azt a kérdést, hogy nagyon messziről utazott ide, és hogy a jövőben is számíthat-e rá a kapitány, a motivációjával nincs gond?

Nem tudom

– hangzott a válasz. Leekens pedig így reagált – kattints!

 

2018. május 3.

A végjáték. Nikolics bejelentette, hogy mostantól csak a klubjára kíván koncentrálni és nem lép többé pályára a válogatottban. 

 

Korábbi kapitányok Nikolics lemondásáról: “Talán már nem hisz abban, hogy ez a válogatott ütőképes lehet”