Továbbra is témát jelentenek a brit sajtóban az elmút hetek-hónapok nagy visszhangot kiváltó esetei, amikor a vádak szerint rasszista inzultusok értek játékosokat a pályán Európa több stadionjában is. A londoni Evening Standard cikkében a magyar közönséget és válogatottat is érintő szeptemberi FIFA-büntetés is szóba került, amikor a világszövetség fegyelmi bizottsága egy vb-selejtezőre bezárta a Puskás Arénát (egy másik találkozót érintő büntetésünk egyelőre függőben van), az MLSZ-t pedig pénzbírsággal is sújtotta.

De felmerült az angol nemzeti csapat játékosait a saját szurkolóik által ért rasszista inzultusok ügye is, amikor a különböző közösségi oldalalakon sértegették és fenyegették Bukayo Sakát, Jadon Sanchót és Marcus Rashfordot az Eb-döntőn kihagyott 11-esek miatt.

A téma kapcsán megszólalt a Premier League-ben szereplő Crystal Palace menedzsere, az Arsenal és a francia válogatott korábbi legendás középpályása, Patrick Vieira is. Aki szigorúbb szankciókat várna el egy szerinte súlyos probléma megoldásaként.

A csapatokra, klubokra és országokra kiszabott szankcióknak így nincs hatásuk a diszkrimináció elleni küzdelemre. Ha valóban harcolni akarnak a rasszizmus és a diszkrimináció ellen, akkor oda kell ütni, ahol a legjobban fáj. Ez pontlevonást, vagy a város, klub vagy ország eltiltását jelenti a versenyeken való részvételtől. Ez lenne az igazán erős és hatrásos kinyilatkoztatás, amely végre megmutatná, hogy ezek a szervezetek mennyire nem tűrik el a rasszizmus és a diszkrimináció bármilyen formáját

– tette hozzá Vieira és kitért a közösségi médiában sokszor uralkodó hangvételre is.

A közösségi média a társadalmunk tükörképe. Az emberek a kezükben lévő eszközöket arra használják, hogy olyan módon fejezzék ki magukat, ami egyáltalán nem helyénvaló vagy bátor. Így aztán eljutunk azoknak az embereknek a felelősségéhez, akiknek ezek a közösségi médiacsatornák a tulajdonában vannak. Felelősséggel tartoznak azért, hogy ne csak pénzt keressenek, hanem azért is, hogy az emberek a megfelelő módon használják ezeket a platformokat. A kérdés az, hogy meg akarják-e ezt valóban tenni? Vagy rendben van ez számukra, mert a közösségi médiáról beszélünk, híreket gyártunk, és minden hír jó hír? Erkölcsi kötelességük lenne mindez. Minden azon múlik, hogy mennyire akarnak küzdeni a diszkrimináció ellen, mennyire akarnak küzdeni a homofóbia ellen, mennyire akarnak küzdeni a rasszizmus ellen. Az eszközök megvannak hozzá és biztos vagyok benne, hogy tudják, hogyan kell blokkolni ezeket az embereket.

Bár Vieira szerint egyértelmű, hogy a közösségi médiát uraló vállalatoknak bőven van mit tenniük a diszkrimináció elleni küzdelemben, az Arsenal-legenda úgy látja, hogy a labdarúgás is lehet akár a társadalom változásának motorja.

A gyűlölet ellen való küzdelem azt jelenti, hogy meg akarjuk változtatni a társadalmat, annak szemléletét vagy hogy a futballt arra akarjuk használni, hogy üzeneteket küldjünk a világnak. De használhatjuk a játékot az oktatás előmozdítására, a diszkrimináció elleni küzdelemre. A futball igen pozitív eszköz lehet. Az öltözőben a világ minden tájáról érkező, különböző kultúrájú, bőrszínű, vallású emberekkel osztozol. Ez nevelő hatású, mert megpróbálsz tanulni azokról a srácokról, akik melletted vannak. A diszkrimináció elleni küzdelem nem könnyű, de a futball ereje képes erre – fogalmazott a francia ex-klasszis.