“Van, aki azt gondolja, “Hál’ Istennek” sikerült megszabadulni tőlem”

Három hónappal a kinevezése után, az utóbbi idők gyengébb eredményei után vasárnap menesztették a Puskás Akadémiától. Bukásnak élte meg a kirúgását?

Engem is váratlanul ért, hiszen furcsa döntés született. Az előző héten még arról beszéltünk, hogyan szeretnénk megerősíteni a csapatot jövőre, mi az, amit az én filozófiámban kell még változtatni, és miben kell még fejlődnünk. Szó volt arról is, hogy mit csináltunk az elmúlt időszakban, majd három nappal később azzal szembesültem, már nem vagyok a csapat vezetőedzője.

A kinevezése előtt nagy reményekkel fogadták Önt Magyarországon. A felcsúti kisiklás rontott a hírnevén és a megítélésén? Milyen visszhangja volt Németországban a menesztésének?

Nem hiszem, hogy rontott volna a hírnevemen a felcsúti történet. Németországban és Ausztriában nem nagyon figyelik, hogy mi történik Magyarországon. A németeknél azt mondták, jól gondoljam meg, mit vállalok, mert tudják, hogy a magyaroknál nincs sok türelem. Közöltem velük, hogy amilyen infrastruktúra van a Puskás Akadémiánál kár lenne kihagyni, és másfél év múlva szeretném, ha kint lennénk az európai kupaporondon. A vasárnapi menesztésem után, már szerdán megkeresett az egyik német csapat, hogy nem tudnám-e elvállalni őket. Nemet mondtam, mert nincs ínyemre az, hogy vasárnap menesztenek, majd pénteken egy teljesen újba vágjak bele. Kétféle ember létezik: van, aki azt gondolja, „Hál’ Istennek” sikerült megszabadulni tőlem, illetve olyan is akad, aki azt gondolja, hagyhattak volna még érvényesülni.

Korábban állítólag a Greuther Fürthnél a játékosok buktatták meg. A Puskás Akadémiánál tapasztalt hasonlót?

Nagyon szerettem a játékosokkal együtt dolgozni. Külön kiemelném még a pályaedzőket, akik végig támogattak a munkában. Mindennap beszéltünk, egyeztettünk, többek között arról is, miért kell most úgy edzeni, ahogy én azt kérem, miért kell azt a feladatot végrehajtani, stb. Fontosnak tartottam a mindennapos kommunikációt a pályaedzőkkel, mert nekik is el kellett ültetni a fejükben, mit szeretnék meghonosítani a csapatnál.

Aki azt gondolná a történtek után, hogy a játékosok hibáztak, vagy megbuktattak volna, az téved!

Tételezzük fel, ha a szezon végéig megkapta volna a bizalmat, bent tartotta volna a csapatot az élvonalban?

Kezdetben jó úton haladtunk, aztán valami megtört.  A Vidi ellen nyertünk, utána négy mérkőzést elveszítettünk, majd kettőt megnyertünk, majd hullámzóvá vált a teljesítményünk, és az utolsó három meccsünkön kikaptunk. Tóth Balázs sportigazgatóval mondtuk is, nagyon nehéz félév elé nézünk, mert amilyen focit akarunk játszani, ahhoz idő és türelem kell. Tudtuk, hogy lesznek nehézségek, mert összesen hét csapat küzd a kiesés ellen. Szorult helyzetben voltunk, de nyugodtnak kellett volna maradni. Ha ilyen helyzet adódik, nyugodtnak kell maradni, tovább kell dolgozni. Ha sikerül ezt megragadni, utána kell nyomást helyezni a többi csapatra úgy, hogy két lábbal a földön maradunk.

“Azt hittem, hogy  világbajnokok lettünk”

Kicsit azért menjünk vissza az időben. December végén, amikor elvállalta a felcsútiak irányítását, mire számított?

Tetszett az infrastruktúra, az edzőpályák minősége, a konditermek. Úgy gondoltam, hogy ha minden rendelkezésre áll, akkor tudok miből építkezni. Biztosítottak róla, megkapom az időt, és mivel ilyen lehetőség nem sokszor adódik az életben, éltem vele. Azt szerettem volna, ha az embereknek az jutna először az eszükbe a csapatról, hogy támadófocit játszunk. Három hónap alatt ez sikerült is. Voltak olyan dolgok is, melyek nem úgy sikerültek, ahogyan azt elterveztük. Sokat kellett volna még dolgozni azon az úton, amit megkezdtünk.

Példaként mondhatom, Pep Guardiolát, aki szintén három hónap alatt nem tudta megvalósítani azt, amit elképzelt. Hiába rendelkezett a Barcelona nagy költségvetéssel, eleinte neki sem jöttek az eredmények. Türelemre és időre volt szüksége, ami sajnos Felcsúton hiányzott.

Mindezek ellenére kiválóan rajtolt a bajnokságban, hiszen a MOL Vidi FC-t hazai pályán 3-0-ra legyőzték. A meccs után mit gondolt, mire fogja vinni a csapattal?

Szerencsénk volt. A Vidinek több gólhelyzete is adódott többnyire pontrúgásból, azonban egyik sem akadt be. Magasságban kicsi csapat voltunk velük szemben. Tudtuk, hogy pontrúgásokból fognak veszélyeztetni, de megúsztuk.

A mérkőzés után az egész csapat összeállt egy fotóra. Azt hittem, hogy  világbajnokok lettünk, vagy kupát nyertünk az első meccs után. Csodálkoztam is, miért járunk a fellegekben. Nem is értettem.

Két lábbal a földön kellett volna maradni egy ilyen siker után. Egy héttel később sokkal jobban játszottunk a Honvéd ellen, de akkor két öngólt rúgtunk, és azt gondoltam: kiestünk. Meg kellett szokni, hogy az itteni emberek másként gondolkoznak, mint Németországban.

“Egy csatár is meg volt ígérve, de őt azóta sem láttam”

Ha vissza lehetne tekerni az időt, mit csinálna másképp? Voltak hibás döntései?

Ha a fociban dolgozol, akkor mindennap hibázol, és nemcsak egyszer. Az a lényeg, hogy ezekből a hibákból tanulsz, vagy sem. Kezdetben nagyon figyeltem arra, hogyan tudjuk letámadni az ellenfelet, majd láttam, hogy az utolsó pár méteren egyszerűen nem vagyunk elég pontosak. Erre kellett ráéreznem és kijavítani ezt a hibát. Valamint azt, hogyan tudna egy labdavesztés után a csapat jobban nyomást gyakorolni az ellenfélre.

Valójában hol adódtak problémák?

Megértettem volna, ha valaki azt mondja, Radoki idejött Németországból és nem tud semmit, ugyanott áll a csapattal a tabellán, mint novemberben. Alá is írtam volna, de nem ezt történt! Kérésemnek megfelelően kaptam egy belső védőt Kamen Hadzsiev személyében. Egy csatár is meg volt ígérve, de őt azóta sem láttam. Tudtuk, az elmúlt félévben az volt a probléma, hogy vannak helyzetei a csapatnak, de nem bírtak gólokat rúgni, ebben kell javulni. Az emberek azt látják a pályán, ami a szemük előtt van, de azt kevésbé, ami a hétköznapok során a színfalak mögött zajlik. Egy konkrét (játékos)megfigyelő-hálózat még nem volt, aminek egy részét most kezdtük el kiépíteni. Nemcsak azt kellett látnom, hogy az adott labdarúgó hogyan játszik, hanem azt is, hogyan viselkedik az öltözőben egy vereség alkalmával, illetve a pályán kívül vérprofi vagy sem. Nem elég az, hogy a videón látom, hány gólt rúgott. Legalább ugyanennyire fontos, hogyan viselkedik magánéletben. A németeknél már bevett szokás, ezek alapján is döntenek a játékosok szerződtetéséről. Magyarországon ez még nincs kialakítva rendesen.

“Nem azért kapom a fizetést, hogy jól érezzem magam”

A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a Haladás elleni vereség után éjszakába nyúlóan videókat nézetett a csapattal, és alaposan megdolgoztatta a játékosokat. Mi igaz ebből a híresztelésből?

A Haladás elleni mérkőzésen már kijött az, ami hétköznap nem ment az edzéseken. Úgy gondoltuk, hogy 70 százalékos teljesítménnyel meg tudjuk verni a szombathelyieket. Meg is próbáltuk, de ez nem volt elegendő. Hazaérkezésünk után rövid, 10 darab 10 másodperces videót vetítettünk le a játékosoknak. Mindezt azért tettük, hogy a jó és a rossz dolgokból is tanuljanak a következő mérkőzésre vonatkozóan.

Komjáti András klubigazgató a napokban kijelentette, szerinte az a fajta pressing, amit játszatni akart csak ideig-óráig működik. Szerinte a játékosok nem voltak hozzá elég frissek, de a játék képe pozitív volt, amit meg akart honosítani. Egyetért ezzel a megállapítással?

Amit korábban Németországban az utánpótlásban megvalósítottam, annak csak a 70 százalékát tudtam megvalósítani Magyarországon. Magamhoz képest visszább is vettem. Itt a magyar játékosok ezt a pressingelést csak két-három mérkőzésen keresztül bírják, nem pedig egész szezonon keresztül. Szemben a németekkel, akik kezdettől fogva erre vannak nevelve. Ha én elvállalom az egyik csapat irányítását, akkor dolgozni jövök. Nem azért kapom a fizetést, hogy jól érezzem magam, hanem azért, hogy a hétvégén közös erővel jó eredményt érjünk el.

Korábbi játékosa, Megyeri Balázs azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy megköveteli a magyar nyelv használatát a labdarúgóitól. Milyen nyelven zajlott a kommunikáció az öltözőben?

Többnyire magyarul folyt a kommunikáció, de angolul és németül is kellett beszélnem és szót értenem a játékosokkal. Egyedül Knezevicnek voltak nyelvi nehézségei, aki nem tudott angolul, sem magyarul. Neki kézzel-lábbal kellett elmesélni, mit szeretnék látni a pályán. A taktikai utasításokat mindig magyarul mondtam el, a mellettem lévő pályaedzők angolra fordították. Például Hadzsievnek a magyar után még egyszer külön elmondtam németül.

“Meg is kérdeztem tőle, hogy akartatok jobbak lenni edzettség nélkül?”

Már huzamosabb ideje Németországban él, és ott is nőtt fel jobbára. Ennyi év elteltével edzőként mit gondol a magyar bajnokságról?

–  A bajnokság színvonala nem olyan magas. Ha a Ferencvárosra és a Vidire ránézünk, messze kiemelkednek a bajnokságból, azonban kérdem én: magyar vagy külföldi csapatról beszélünk? Az rendben van, hogy az egyik legjobb csapat az országban a Ferencváros, de miért nemcsak magyarok játszanak? A Ferencvárosnál a külföldi labdarúgók extrák, mint például Isael, Szignyevics vagy Haratin. Egy átlagos magyar klubnál a külföldi játékos egyenrangú a magyarral!

Ha külföldről igazolok egy játékost, íratlan szabály az, hogy neki többet kell tudnia, mint a magyarnak. Sajnos a sok légiós miatt a fiatal, feltörekvő magyar játékosok nem kapnak lehetőséget, ezáltal nem tudnak tovább fejlődni. Hozzáteszem, valóban sok pénz van a magyar fociban, de az csak egy dolog. Legalább annyira fontos az is, milyen mentalitású edző irányítja a csapatot, és megkapja-e az időt vagy sem. Ha a néző azt látja, hogy a kedvenc csapata nem változott semmit ezeknek a hatására, akkor jövő héten azt mondja, inkább elmegy a gyerekekkel játszani, vagy a feleségével megiszik egy kávét és többé nem megy a stadionok közelébe.

Sokan alaposan behatárolják az NB I-es játékosokat. Milyen meglepetések érték velük kapcsolatban?

A játékosaim mindent megtettek a siker érdekében, hétről hétre bizonyítani akartak. Azonban a dolog hátulütője az volt, ha elmondtam nekik, félpályás letámadást (half-pressing – a szerk.) várok, azt nem értették. Olyan, mint a házépítés: ha hiányzik az alap, akkor nem lehet felépíteni a házat. Sajnos megint ott vagyunk, hogy az utánpótlásedzők nem mondták meg annak idején, mit és hogyan kell csinálni.

Esetleg volt rá példa az ilyesfajta meglepetésekre?

Egyszer az egyik rutinos játékosom odajött hozzám és mondta, csodálkozik mennyire kemény, hajtós edzéseket tartok, ilyet még Magyarországon még nem tapasztalt. Mesélte, hogy Magyarországon általában a hétfő az szabadnap volt, kedden elkezdték a felkészülést a hétvégére, szerdán egy kicsit keményebb edzések voltak, csütörtökön regenerációt – egyfajta „wellness-napot” tartottak, pénteken kapura lőttek és pontrúgásokat gyakoroltak, végül szombaton volt a mérkőzés.

Meg is kérdeztem tőle, hogyan akartatok így jobbak lenni edzettség nélkül? Hozzátettem, ha nálam ilyen lett volna, akkor azonnal visszaadnám a pro-licencemet, mert ezt egy amatőr is megcsinálja, ha az utcáról behívom.

Sajnos a fiatal játékosok így nőttek fel, ezt kapták az utánpótlásban. Olyan nagy a lemaradásunk más ország futballkultúrájával szemben, hogy ezt nem lehet behozni. A magyar játékosok 22-23 évesen nincsenek rákényszerítve a kőkemény munkára. Megkapják a nagy pénzt a kevesebb munkáért és úgy vannak vele, miért mennének ki külföldre, ha kevesebb munkáért megkapják a nagyobb fizetést? A német másodosztályban nem keresnek annyit, mint itt Magyarországon, azonban azt ne feledjük, ott a játék sokkal nehezebb!

Ha már a magyar labdarúgás problémái és a játékosok is szóba kerültek, mi a véleménye a Marco Rossi szövetségi kapitány irányította válogatottról?

–  A válogatott ki akar jutni a 2020-as Európa-bajnokságra, ami szerintem összejöhet, hiszen megnövelték a csoportok létszámát. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy egyből jobbak lesznek! Megnézhetjük, hogy idén csak a Vidi volt érdekelt az európai kupaporondon, és meddig vitték. Sajnálatos, de megállapítható, hogy egy magyar csapat sem bírja az Európa Liga vagy a Bajnokok Ligája terhelését.

“Azt hittem, hogy padlót fogok”

Korábban védőt játszott, az utóbbi időben pedig épp a súlyos, olykor komikus védelmi hibákból kapták gólokat. Edzői szemmel ezeket hogyan élte meg?

A bosszantó hibák után azt hittem, hogy padlót fogok. Ilyen nevetséges gólokat még nem láttam. Főleg olyat nem, hogy a kapus meg akarta szerezni a labdát, szólt is a védőnek, aki egész egyszerűen üres kapura befejelte a labdát. Ilyen egyéni hibákat nehéz kijavítani.

Két, hatalmas hibákból esett gól a Honvéd elleni bajnokin:

Holender lecsapott

Rövidzárlat a felcsúti védelemben! 😮Holender Filip köszönte szépen és megszerezte 7. gólját a bajnokságban, na meg a vezetést a Honvédnak. ⚽️Az öt párhuzamos NB I-es meccset itt nézhetitek élőben: http://bit.ly/2SzkKC8

Közzétette: M4Sport – 2019. február 9., szombat

Holender ismét lecsapott

Ismét nem volt a helyzet magaslatán a Puskás Akadémia védelme: egy hatalmas bedobást néztek el a felcsútiak, Holender pedig lecsapott a lehetőségre (2-0).

Közzétette: M4Sport – 2019. február 9., szombat

“Ez a történet véget ért”

Az elmúlt években több edző is megbukott Felcsúton az eredménytelenség miatt. Ön szerint a játékoskeretet tekintve hol van a Puskás Akadémia reális helye az NB I-ben?

A pályaedzők inkább illetékesek ebben a témában, hiszen ők dolgoztak velem napi szinten több mint 12 órát. Ők tudják megmondani milyen lett irányításom alatt a csapat. Van egy szubjektív véleményem, de ezt megtartanám magamnak.

Éveken keresztül dolgozott a német másodosztályban, többek között az Augsburgot és Greuther Fürthöt is irányította. Miben másabb a magyar bajnokság a felsorolt ligához képest?

Németországban a másodosztály küzdelmei irtózatosan kemények. Sokkal jobbak a csapatok fizikálisan. Külön kiemelném a Kölnt, a Hamburgot, az Union Berlint, akik a magyar bajnokságban maximum három meccset veszítenének el a szezonban! Más a mérkőzések tempója, és a párharcok is. Megkockáztatom, hogy a német csapatok minimum egy sárga vagy pirosat kapnának meccseként. Sokkal keményebb a német foci és a magyar bírók szinte mindent lefújnak, mint a kosárlabdában. Meggyőződésem, hogy a Fradi vagy a Vidi a német másodosztályban is helytállna, ugyanakkor szerintem a többiek a harmadik vonalban az első tízben benne lennének.

Végezetül a történtek ismeretében újra edzősködne Magyarországon?

Pihenni szeretnék, de előrebocsátom, nagyon sokat fognak látni a pályák körül Németországban. Főként edzéseken és mérkőzéseken. Oka az, hogy az elmúlt három hónapban nem volt időm foglalkozni a német focival, és szeretném bepótolni azt, amit kihagytam. Érdekel, hogy miben fejlődtek, milyen újításokat hoztak be, és mi az, amit hasznosítani tudok, és illik az én filozófiámhoz. Nagyon szerettem a magyar focit, és a Puskás Akadémiáról is csak jót tudok mondani. Sokan akarták, hogy csináljuk azt a projektet, amit elkezdtünk. Látták bennem azt, hogy egy másfajta edző vagyok, mint a többi, és a klub hasznára lehetek. Nagyon tetszett, hogy sokat beszélgettünk a fociról, még akkor is, ha éjfélig tartottak a megbeszélések, de ez a történet véget ért.

LENKÓ PATRIK

Fradi: Lanzafame számonkérte Rebrovot, büntetést kapott – reagált a klub