A FEOL.hu a történtek után felkereste a játékvezetőt, aki hatalmas lélekjelenlétéről tett tanúbizonyságot. Öt évvel ezelőtt hasonlóan cselekedett, és most is másodperceken belül felismerve a bajt tudott segíteni az egyébként egészségügyben dolgozó bíró.

Lefújtam a mérkőzést, majd jöttek a játékosok megköszönni a játékvezetést. Ezt szinte még be sem fejezték, amikor a vendégek edzője (Lieber Károly – a szerk.) rohant hozzám, és kétségbeesve kiabálta, „spori jöjjön, rosszul lett egy ember!”. Rögtön odaszaladtam. A földön feküdt az idős szurkoló, nyolcan-tízen körbeállták, nem csináltak semmit, tulajdonképpen várták a csodát. Odahajoltam hozzá, láttam, hogy nagyon verejtékezik a homloka, és a feje. Próbáltam érdeklődni tőle, hogy van-e valamilyen betegsége, szed-e gyógyszert? Tudnom kellett, hogy honnan induljunk el, miből ered ez a probléma? Elmondta, hogy cukorbeteg, de ezt is már nagyon lelassulva közölte. Először arra gondoltam, hogy leesett a vércukra, és kell egy kis édesség. Egy hölgy adott egy kis cukrot, felültettem az urat, elkezdte a cukrot szopogatni.

Závotka öt éve egy játékos életét mentette meg – Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Valamivel jobban nézett ki ezután, majd néhány perc múlva teljesen elsápadt, a beszéde még lassabb lett, és elájult. A cukrot gyorsan ki kellett venni a szájából, ekkor a lábait felemeltem, mert valószínűsítettem, hogy a vérnyomása leesett.

Innentől kezdve viszont látszott, hogy rohamosan kezd jól lenni, kinyitotta a szemét, rám nézett. Kért egy kis vizet, emelkedett a vérnyomása, jobban lett, percek múlva úgy tűnt, mintha semmi nem történt volna. Teljesen visszajött, a mérkőzés eredményével tisztában volt, emlékezett mindenre. Még viccelődtem is vele, mert mondtam neki, hogy ezek szerint jó volt a játékvezetés, mert amennyiben rossz, akkor biztos felment volna a vérnyomása. Látásból ismertem az urat, mivel a megyében sok helyen megfordulok hosszú évek óta. A mentők érkezésére egyébként már simán fel tudott állni, odakísértük a mentőautóhoz, ahol még negyven percig kezelték, EKG-t csináltak. Később a mentőre se volt szükség, a saját lábán hazatért.

Závotka a fejér megyei hírportál érdeklődésére elmondta, hogy az egészségügyben milyen szakterületen dolgozik.

Huszonegy éve dolgozom a Fejér Megyei Szent György Kórházban, a sebészeten mint műtős.

A rémisztő jelenet kapcsán elárulta, mi játszódik le benne ilyenkor.

Erre nem lehet felkészülni, ráadásul az agárdi mérkőzés olyan volt, hogy az egyik pillanatban még mosolyogtunk, majd jött a másik impulzus, hogy futni kell, mert valaki rosszul van. Ez lélekjelenlét kérdése, hiszen a földön fekvő ember mellett többen álltak, akik nem csináltak semmit, és közben nekem harminc méterről kellett futnom. Abban a pillanatban már arra gondoltam, hogyan, és honnan közelítsem meg, mi lehet a baj?

TOVÁBB: A FEOL teljes cikke itt olvasható – kattints!