A blokklánc egyenlő a Bitcoinnal?

Az első blokklánc, ami létrejött, a Bitcoinhoz köthető, de napjainkban már korántsem csak a kriptovaluták kereskedése során alkalmazhatjuk ezt a rendszert. A blokklánc-technológia egy adattárolási módot jelent, amiben decentralizált módon, nem egy központi rendszerben tárolódnak, hanem egymással kapcsolatban álló, de független elemekből építkező hálózatban. Ezzel a tulajdonságával jelentősen eltér a jelenlegi, központosított rendszerektől. Most, a régi rendszerben különböző intézmények látják el a pénzügyi funkciókat. Az emberek intézményekbe és az azokat vezető emberekbe vetett hite működteti a rendszert. Ha a vezetők rossz döntéseket hoznak, hitelbuborékok vagy elértéktelenedés veszélye is fenyegeti a hagyományos pénzeket.

A blokklánc felhasználására már különböző kormányzati szervek is felfigyeltek. Észtországban már csaknem egy évtizede használják bizonyos érzékeny egészségügyi és bírósági adatok tárolása céljából. Egy másik példa pedig Grúzia, ahol a földhivatalnál kezelik vele a nyilvántartásokat. 

Milyen felhasználási területei vannak még a blokkláncnak?

A blokklánc legfontosabb tulajdonsága az általa nyújtott előny. Ez abból adódik, hogy a működéséhez használt program megváltoztathatatlanul, hamisíthatatlanul teszi a dolgát. Ha változás áll be az adatbázisban, azt minden hálózatra kapcsolt számítógép megvizsgálja, és rögzíti a saját adatbázisában. 

A rendszerben lévő egyedi blokkok jelentik az alapot. Ezek a rendszerbe kerülésüket követően megváltoztathatatlanok. Attól lesz biztonságos ez a struktúra, hogy ha manipulálni szeretnénk egy benne lévő adatot, a hálózat több mint felét irányítanunk kellene, hogy a csomópontok validálják a változtatást. A gyakorlatban ez lehetetlennek tűnik.

Ezt a biztonságot napjainkban a pénzügyi szektor képes leginkább kihasználni. A különböző online tranzakciók során, például nemzetközi átutalások esetében nagyon jól működik ez az architektúra. Persze nem csak itt működhet: különböző hivatali nyilvántartásokban, bírósági adatok tárolására is nagyszerűen felhasználható. A közeljövőt nagyon jól jelzi, hogy már most jelentősen megnövekedett a kereslet a tehetséges blokkláncfejlesztők iránt.

Hogyan épül fel egy blokk?

Alapvetően két alkotóeleme van a blokkoknak. Az egyik a fejléc, a másik pedig a test. Minden blokkban megtalálhatók az előző blokk adatai, valamint egy időbélyeg és természetesen a tranzakciós adatok. Az előző blokk adatait és az időbélyeget a fejléc tartalmazza, míg a tranzakciós adatokat a testben találhatjuk.

A blokklánc technológia mindenképpen a jövőt testesíti meg, ami nem csak a kriptovalutákban fog megnyilvánulni. Ha szeretnél még többet tudni a blokklánc technológiáról és hogy mire jó, olvasd el ezt a cikket is!